Itt felhőszakadás, ott semmi eső

Itt felhőszakadás, ott semmi eső
© Illusztráció: Pixabay
Hajdú-Bihar – Az év eddigi legmelegebb időszakával búcsúzott a július, amely 1-1,5 fokkal melegebb és szárazabb volt. Agrometeorológia a Debreceni Egyetem Agrártangazdaságából.

Július hónap csapadéka szinte teljes egészében záporos, zivataros csapadékformából származott, így fontos aláhúzni, hogy a megszokottnál szárazabb idő pusztán területi átlagban volt érvényes. Lokálisan, azaz néhány négyzetkilométeres körzetekben ezúttal is előfordult kiugróan magas és alacsony havi csapadékösszeg is. A két szélsőérték hozzávetőleg 20-25, valamint 90-110 milliméter körül alakult. Sok esetben az akár 1-2 óra leforgása alatt 30-50 millimétert adó felhőszakadásokkal érintett területektől alig pár száz méterre mérhető csapadék sem volt, így igen erőteljes kontraszt tudott kialakulni vízellátottság tekintetében. Általánosságban Hajdú-Bihar megye középső észak-déli irányú tengelyében volt a szárazabb idő, míg a Tisza-völgyében és a keleti országhatár mentén sorjáztak gyakrabban a záporok, zivatarok.

Fokozódott a vízhiány

A bővebb csapadékú körzetek kivételével erőteljes volt a talajok kiszáradása a hónapban, lévén a vegetáció párolgása átlagosan napi 3-5 millimétert tett ki, szemben az 1,1-1,5 mmilliméteres átlag napi csapadékhozammal. A határozott negatív vízmérlegnek köszönhetően a talajok 1 méter mélységű szelvényre vetített vízhiánya ismét nagy területen haladja meg a 120-130 millmétert. A Nyírség homokatalajai leginkább rosszabb vízellátottságúak az átlagnál, ezúttal azonban a terület viszonylag bő csapadéka általában kielégítő nedvességi viszonyokat eredményezett arrafelé.

grafika

Öntözésre ezzel együtt a legtöbb kultúrában szükség volt, különösen a kertészeti növények hálálták meg az akár napi rendszerességű vízpótlást. Sokfelé a kukorica virágzása is a szárazabb időszakra esett, ám az akkor még jó vízellátottság és a nem túl magas hőmérséklet mellett kedvező volt a termékenyülés.

Alig adott felfrissülést

A hónap során sok napsütésben volt részünk, körülbelül 10 százalékkal magasabb napfényes órával, mint általában. A hőmérséklet folyamatosan emelkedett, csupán július első néhány napján volt hűvösebb az átlagnál. Az akkori 22-27 fokról 30-33 fokig kúszott a jellemző napi csúcsérték, de stabilan enyhültek az éjszakák is. A kezdeti 10-15 fokról a hónap legvégére már mindenütt 20 fok körül, vagy afelett állt be a minimum hőmérséklet, amely alig nyújtott felfrissülést a nappali kánikula után. Mindösszesen 10-15 hőségnap és az egyre jellemzőbb fülledtség mellett a napi középérték is a humán- és állategészségügyi készültségi küszöböt jelentő 25 fok köré emelkedett a harmadik dekádra.

– Debreceni Egyetem – AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –