Itt az adócsomag – Index

Az Index nyilvánosságra hozta a
birtokába került kormány-tervezetet az
adórendszer
átalakításáról.


Eszerint összesen 6 százalékponttal
csökken a munkáltatók
járuléka, de két és
félszeresére emelkedik a tételes
eho. Megszűnik a céges
különadó, de 19
százalékra emelkedik és
szélesebb alapra helyeződik a
társasági nyereségadó.


Szintén 19 százalék lesz az
alsó
személyijövedelemadó-kulcs,
és 3 millió forintnál jön
csak be a 38 százalékos felső kulcs.
Daróczi Dávid
kormányszóvivő a Független
Hírügynökségnek úgy
reagált: a végleges döntés a
vasárnapi soron kívüli
kormányülésen hozza meg a kabinet,
addig részleteket nem közölnek.
Daróczi Dávid azt
mondta: minden korábbi hasonló
cikknél kevesebb hiba van az Index
írásában, azonban az is
látszik, hogy egy korábbi
munkaanyagot szerzett meg a portál.


A kormányszóvivő
hangsúlyozta: az igaz, hogy átfogó
és mély reformprogramot
készít a kormány, de a ma asztalon
lévő tervezet több ponton mást
tartalmaz és a kormány javaslata
is számos ponton eltér ettől a
korábbi munkaverziótól.


A portál szerint kétlépcsős
átalakítást fog
végrehajtani a kormány, vagyis az
adórendszer több ponton már
júliustól módosul, egy sor
intézkedés pedig 2010-től lép
életbe.


Júliustól két területen is
lejjebb szállítja a cégeket
sújtó járulékok
mértékét a kormány. A 29
százalékos
munkáltatói
tb-járulék 25 százalékosra
csökken, de úgy, hogy ezt a
csökkentett mértéket a
minimálbér
duplájáig lehet alkalmazni. Ha az
alkalmazott bruttó bére meghaladja a havi
143 ezer forintot, akkor 143 ezer forintig 25, a 143
ezer forint feletti keresetrészre 29
százalékos munkáltatói
tb-járulékot kell leróni.


A munkaadói
járuléknál is hasonló lesz
a forgatókönyv, vagyis a 3
százalékról 1
százalékra
leszállítandó munkaadói
járulék a minimálbér
kétszereséig lesz érvényes
július 1-jétől.
Összességében tehát 6
százalékponttal könnyíti a
cégek terheit a kabinet, de ezen
könnyítést a legfeljebb dupla
minimálbért kereső
alkalmazottaknál tudják teljesen
kihasználni a vállalkozók.


A személyi jövedelemadó
módosításával kapcsolatban
egyelőre két lehetsőéget
tárgyal a kormány: az egyik
verzió szerint megszűnne a
magánszemélyek 4 százalékos
– szolidaritási adónak becézett,
lényegében egy harmadik, 40
százalékos szja-kulcsot
megtestesítő – különadója.
Az alsó szja-kulcs a mai 18-ról 19-re, a
felső 36-ról 38 százalékra
emelkedne, a sávhatár pedig a mai
évi 1,7 millió forintról
kitolódna 2,2 millió forintra.


Vagyis amíg ma 1,7 millió forintos
éves jövedelemig a bér 18
százalékát vonja el a
kormány, 1,7 millió forintot
meghaladó jövedelemnél pedig az 1,7
millió feletti rész 36
százalékát fizetjük be a
büdzsébe, addig júliustól
már 2,2 millió forintos
jövedelemhatárig 19
százalékot kellene befizetni az
államkasszába, és csak a 2,2
millió forint feletti résznél
lépne be a 38 százalékos kulcs.
Ezen változat része még, hogy a ma
egyes esetekben 10, máskor 20, megint más
esetben 25 százalékkal
adózó úgynevezett külön
adózó jövedelmek
(például osztalék, kamat,
tőzs! dei árfolyamnyereség,
ingatlaneladásból származó
jövedelem) után szintén a 19
százalékos
adómérték lenne
érvényben – a tőzsdei cégek
osztalékára kivetett adón
kívül, mert az maradna 10
százalék.


A másik változat a mai állapothoz
képest egyedül a sávhatárt
tolná ki, az adómértékek
nem változnának. A
sávhatár ugyanúgy 2,2
millió forintig kúszna feljebb, ahogyan
az első verzióban, tehát 2,2
millió forintos éves jövedelemig a
bér 18, az afeletti
jövedelemrésznél pedig 36
százalékáról kellene
lemondanunk.


Amennyi bevételről a
költségvetés
kénytelen lesz lemondani a fenti
járulék- és
szja-csökkentés miatt, annyit vissza is
kívánnak hozni négy tétel
szintén július 1-jétől
hatályba lépő
módosításával.
Közülük a legnagyobb horderejű a
normál áfakulcs 20-ról 23
százalékra való
felsrófolása lesz.


A fogyasztási adók nagyobb
szerepét takarja a jövedéki
adó növelése is. Az Index
értesülése szerint átlagosan
5 százalékkal emelkedik mindhárom
jövedéki kategóriába
tartozó termékek adója,
tehát a benzint, gázolajat,
cigarettatermékeket és
alkoholt egyaránt érinti a
jövedéki adóemelés.


A vállalkozóknak tett
könnyítést némiképp
tompítja, hogy a tételes eho a mai havi
1950 forintról 5100 forintra nő, és
új nevet is kap.


Az idén életbe lépő
változás lesz még a családi
pótlék bevonása az
adórendszerbe:
felbruttósítják és
adóterhet nem viselő
járandósággá
sorolják át, ami azt eredményezi,
hogy bár közvetlenül nem kell
adózni a megemelt családi
pótlék után, ám az annak
megfelelő összeg a személy többi
jövedelmét feljebb tolja, így
gyakorlatilag mégis a megemelt családi
pótléknak megfelelő összeget
kell majd leadózni. Azok, akiknek a
jövedelme még a megemelt családi
pótlékkal sem éri el az szja
alsó kulcsának
sávhatárát, vagyis az
újítás után évi 2,2
millió forintot, azok egy fillérrel sem
járnak rosszabbul, ám a 2,2 millió
forintnál többet keresők azt
érzik majd a bőrükön, hogy az
átalakítás után a
családi pótlékból
származó summa legfeljebb 18
százalékkal
mérséklődik.


2010 januárjától részben
kiterjeszti a kormány a fenti
lépések némelyikét,
részben új intézkedésekkel
bővül az adócsomag. Előbbi
kategóriába tartozik, hogy a
munkáltatói tb-járulék
29-ről 25 százalékra és a
munkaadói járulék 3-ról 1
százalékra való
csökkentése általános lesz,
nem lesz bérkorlát.


Jövőre a legmélyrehatóbban a
személyi jövedelemadót
szabják át. 2010-től az idei
változtatási tervek közül az
elsőt tágítja ki a kabinet: 2010-ben
nem lesz magánszemélyek
különadója, a kétkulcsos
szja-tábla 19 és 38
százalékos mértéket takar,
a felső kulcs pedig a mai évi 1,7
millió és a júliustól
élő 2,2 millió forint helyett 3
millió forintnál lép csak be.
Utóbbi ahhoz vezet, hogy az alkalmazottak
kétharmadának-háromnegyedének
bére egészében az alsó
kulcs alá kerül. Az
elkülönülten adózó
jövedelmekre – a tőzsdei cégek
osztalékát kivéve – szintén
19 százalékos sarc lesz
érvényben. Az
adójóváírás
elfogyási ütemét a mai 9
százalékról
csökkentenék, ami azt is jelenti, hogy ki
fog tolódni az a jövedelemhatár,
amikor elfogy ez az
adókönnyítés. Az azonban
még függőben van, hogy pontosan milyen
összeghatárig tolják ki az
adójóváírás
kifutását.


A vállalkozások kedvében nemcsak
a tb- és munkaadói járulék
leszállításával jár
a kormány, hanem azzal is, hogy jövőre
már nem kell fizetniük a 4
százalékos különadót
sem.


Annak viszont már kevésbé fognak
örülni a vállalkozások, hogy
egyrészt a
társaságiadó-alap szélesebb
lesz a kedvezmények és más
adóalap-módosító
tételek körének
szűkítése révén,
másrészt pedig ezen szélesebb
adóalapra a mai 16 helyett 19
százalékos társasági
adót vet ki a kabinet. Az Index úgy
tudja, összességében a
különadó eltörlése
és a társasági adó
alapjának szélesítése, az
adó mértékének
felemelése még mindig pár 10
milliárdot fog otthagyni a
cégeknél.


Az adócsomag részét képezi
még az egységes ingatlanadó: a mai
helyi adókat (kommunális,
építmény- és
telekadót) felváltó új
közterhet négyzetméteralapon vetik
ki az önkormányzatok és a mai
összbevételt pár 10 milliárd
forinttal haladhatja meg ezen egységes
ingatlanadóból befolyó pénz
a kalkulációk alapján.


Nóvum lesz még a
rehabilitációs járulék
megháromszorozása is.


Az idén már életbe
lépő adónövelések
jövőre is hatályban maradnak,
tehát az áfa normál kulcsa 23
százalék, a tételes eho havi 5100
forint, a felbruttósított családi
pótlék pedig adóterhet nem
viselő járandóság lesz,
és a jövedéki adó is az
idén félévkor megemelt
mértékű lesz.


Az idei átrendezés 150-180
milliárd forintot fog megmozgatni,
jövőre pedig a kormányfő
által beígért 1000
milliárdos átalakítás fog
bekövetkezni. Az adórendszer
átszabása idén 60-80
millliárd forintos könnyítést
jelent az üzleti szféra
számára, jövőre pedig a
cégeket 270-300 milliárddal kisebb teher
sújtja ahhoz képest, mint ha minden
maradna a régiben, és egyetlen ma
hatályos szabály sem változna.
Mivel az adócsomagot nullszaldósra
tervezik, ezért a lakosság
körülbelül annyi pluszterhet
kénytelen viselni, amennyi
könnyítést a cégeknek ad a
kormány.