Itt a felhőszakadás, bedugul a vízelvezető-rendszer

Akt.:
A villamos is elúszik… (felvételünk a 2014. augusztus 6-ai vihar után készült a Thomas Mann és a Bolyai utca kereszteződésében)
A villamos is elúszik… (felvételünk a 2014. augusztus 6-ai vihar után készült a Thomas Mann és a Bolyai utca kereszteződésében) - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Júniusban nem egy alkalommal maradtak hosszabb ideig víz alatt utcák, terek.

  • „A csapadékvíz-elvezető műveket a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően meghatározott előfordulási valószínűségű és az adott területre jellemző intenzitású csapadékvizek elvezetésére méretezve tervezik, a vízügyi hatóságnál engedélyeztetik és alakítják ki. A csatornarendszertől ezért nem várható el, hogy tetszőleges mennyiségű csapadékvizet fogadjon be és vezessen el azonnal” – válaszolta a Napló kérdésére a debreceni polgármesteri hivatal.
  • A városvezetést Debrecen esővíz elvezetési kapacitását, valamint a tervezett fejlesztéseket illetően kérdéseinkkel azután kerestük meg, hogy júniusban nem egy alkalommal zúdult a megyeszékhelyre akkora mennyiségű eső, hogy azt a vízelvezető rendszer nem tudta a megfelelő helyre továbbítani.
  • Emiatt voltak olyan területei a városnak – például a Petőfi tér, a II. János Pál pápa tér és környéke – ahol az égi áldás utáni napon is nagy területet borított még víz.

A rövid ideig tartó, rendkívül intenzív, félhavi vagy az egész havi csapadékmennyiséget megközelítő felhőszakadásokra nincs, mi több, nem lehet felkészülve a megyeszékhely esővíz elvezető hálózata. Ilyen esők Debrecen térségét június 3-án majd 6-án és a 8-án (Medárd napja) érték el, és okoztak a vízelvezető rendszernek olyan terhelést, amely miatt bizonyos városrészekben csapadékvízzel telítődött a csatornarendszer.

„Ilyen esetekben a viszonylag alacsonyabban elhelyezkedő műtárgyak (víznyelők és ellenőrző aknák) nyílásain a felszínre áramlik a többlet csapadékvíz és alkot hosszabb-rövidebb ideig kisebb vízállásokat. A befogadó csatornarendszer leürülésével egyidejűleg rendszerint rövid időn belül normalizálódik a helyzet, ugyanakkor az üzemeltetői tapasztalatok szerint a kevésbé intenzív csapadékokat biztonságosan képes levezetni a hálózat” – válaszolta kérdéünkre a polgármesteri hivatal. Onnan azt is megtudtuk, hogy a lehulló csapadékvíz mennyiségekről a városháza nem gyűjt adatokat, ilyen nyilvántartással nem rendelkezik. A válaszban utaltak az egyik meteorológiai weboldalon elérhető csapadékadatokra. Ennek tanúsága szerint júniusban a térségben Debecenben hullott a legtöbb eső, 83 milliméter, ami 8 milliméterrel több a havi átlagnál. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek az esők leginkább heves záporok formájában érték el a felszínt.

Természeti adottságok

A polgármesteri hivatal részletesen tájékoztatott Debrecen belterületének lejtési, azaz a csapadékvíz lefolyási viszonyairól is. A város belterületének nagyobb részén a domborzati adottságok vízrendezési szempontból kedvezőek, mert északkeletről délnyugati irányba folyamatosan lejt a terep, a szintkülönbség 15 méter körüli.

A Budapest-Nyíregyháza vasútvonaltól keletre és délkeletre lévő területek a Kondoros völgye felé lejtenek, de itt a domborzat már hullámosabb, gyakran előfordulnak a fő lejtési iránnyal ellentétes értelmű terepesések, mély fekvésű, zárt medencék, ezért a vízrendezés itt már sokkal nehezebb feltételek mellett végezhető.

A Füzesabonyi vasút eredeti nyomvonalától nyugatra, délnyugatra eső városrész a Tócó csatorna irányába lejt, illetve a Tócó völgyében helyezkedik el, ahol a terület egy része mély fekvésénél fogva már belvízveszélyesnek minősül.

Ugyanakkor Debrecen belterületét, mint folyóktól távol eső, ártéren kívüli területet árvízveszély nem fenyegeti.

Fő csapadékvíz-befogadók

A város domborzati adottságához igazodva két fő vízgyűjtő alakult ki a belterület közelében, illetve a belterületet is átszelve. Kelet felől a Kondoros-csatorna, amely a vasúti fővonal és a 47. számú főúttól keletre eső városrész csapadékvíz-levezető csatornáinak a befogadója. A csatorna állami tulajdonban van, fenntartója és üzemeltetője a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság.

es2Hatalmas eső zúdult Debrecenre május közepén | Fotó: Derencsényi István

A belterület nyugati részét az Úrrétje városrésztől a szennyvíztisztító telepig átszeli a Tócó-vízfolyás, amelynek Debrecen közigazgatási határában lévő szakasza a debreceni önkormányzat tulajdonában van, fenntartása és üzemeltetése jelenleg a polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztályának feladata.

Csapadékcsatorna-hálózat

A város központi belterületén a csapadékvizeket általában egyesített rendszerű – szenny- és csapadékvíz-elvezető – hálózat (vagyonkezelője és üzemeltetője a Debreceni Vízmű Zrt.) gyűjti és vezeti el, majd tisztítást követően a Tócóba kerül. Az egyéb területeken üzemelő elválasztott csapadékvíz-elvezető csatornákat az önkormányzat tartatja fenn (zárt csatornák szükség szerinti mosatása duguláselhárítása, nyílt csatornák kotrása, növénymentesítése) szerződéses szakkivitelezők bevonásával.

Bővítés több szakaszban

A debreceni önkormányzat törekszik mind teljesebbé tenni a csapadékvíz-elvezető hálózatot, ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a finanszírozást segítő pályázati lehetőségeket.

Ezek segítségével a következő városrészekben sikerült elvégezni a fejlesztéseket:

  • Debrecen, keleti városrész csapadékvíz elvezetése projekt keretében folyamatban van, rövidesen elkészül a Marokszedő utca, Málna utca, Cseresznye utca, Josta utca, Ribizli utca és a Köszméte utca csapadékvíz elvezető hálózatának (összesen 2 ezer 671 folyóméter zárt csatorna) kialakítása.
  • A Nagysándortelep-Vulkántelep és Fészek lakópark (Téglagyár városrész) csapadékvíz elvezetése projektben a következő területeket vonták be: Pósa utca, Harsona utca, Kishegyesi utca, Szent Mihály utca, Síp utca, Lant utca, Dob utca, Cimbalom utca, Gyulai utca, Barcaság utca, Megyer köz, Érmellék utca, Torockó utca, Dévény utca, Világos utca, Furulya utca, Kadarcs utca, Gólyahír utca (mintegy 4 ezer 170 méter tervezett csatorna).

A további pályázati forrásk elnyerése érdekében beruházások előkészítése folyik:

  • A Nagysándortelep csapadékvíz elvezetése II. ütem (Császár Péter, Tegez és Tócópart utca) mintegy 2 ezer 385 méter csatorna kialakítására.
  • A Létai úti meglévő zárt csatorna rekonstrukciója I. ütem keretében 800 méter zárt csatorna kapacitásbővítése.
  • A Tarján utca Gyimes és Bognár Rezső utcák közötti szakaszán, 220 méter hosszban kiépítendő zárt csapadékcsatorna megvalósítására.

A folyamatban lévő és a tervezett beruházások eredményeként hosszú távon biztosíthatóvá válik a bel- és csapadékvizek elvezetése az érintett utcákból.

Kovács Zsolt


Szubjektív

Vegyük tudomásul: otthonunk, a mérsékelt éghajlat a nevével szöges ellentétben, igencsak szélsőséges; és leginkább a csapadékmennyiségben. A változó éghajlatunk, és azon belül is a csapadék mennyiségét tekintve, még inkább a szélsőségek felé tolja időjárásunkat. A felhőszakadások után egy-két napig megmaradő víz miatt persze, lehet okolni a településvezetést, hogy ilyen meg olyan a vízelvezető rendszer. Ám az árkok, csatornák, átemelők kapacitását nem lehet az extrém záporokhoz kialakítani. Már csak azért sem, mert az extrémeket hamar nyugdíjba küldi az újabb extrém. Kovács Zsolt


Illusztráció: Orosz Csaba
Debrecen - Legutóbbi körkérdésükben arról érdeklődtünk, hogy olvasóink lakókörnyezetében rendben van-e csapadékvíz elvezetése. Nagy Sándorné, nyugdíjas A Sámsoni út közelében lakom, és az utcában előfordul, hogy térdig áll a talajvíz, ami indokolható a csatornák és az árkok hiányával. Gyak...