Nagyvilág

2015.06.03. 11:41

Két tűz között Jemenben

Berlin - Mohamed életét a húszik fenyegették, végül mégis a szaúdi bombázás miatt kellett menekülnie.

Berlin - Mohamed életét a húszik fenyegették, végül mégis a szaúdi bombázás miatt kellett menekülnie.– Itt halt meg a feleségem, a lányom és a sógorom. Mind odavesztek. Nézzék csak! Ez az ő vérük! – mutat a fehér falon vöröslő foltokra egy fiatal jemeni férfi a háza romjai között. – A nejem két hónapos terhes volt. Az otthonunkat szétrombolták. Semmi sem maradt – mondja a Youtube-on elérhető videón. Az ötnapos tűzszünet ideje alatt sok fővárosi jemeni igyekezett felderíteni, mi maradt az épületekből a bombázás után. Azóta ismét robbanótöltetek záporoznak az égből.

Facebook? Tilos!

Valóságos rémálom most minden egyes Szanaában eltöltött perc – magyarázta munkatársunknak Mohamed Al-Thawr, akinek mindössze néhány órája jutott arra, hogy összecsomagoljon, s szeretteivel elhagyja a várost öt héttel ezelőtt. A 35 éves fiatalember és a családja akkor döntött a menekülés mellett, amikor a házuk is megsérült a szunnita szövetségesek támadásában. A katonai támaszpontok ugyanis a belvárosban találhatók, ezeket pedig kitartóan bombázzák a Szaúd-Arábia vezetésével támadó erők.

 

Mohamed iparos család gyermeke, amelynek gyára és más vállalkozásai is vannak Jemenben. A 35 éves szunnita fiatalember Szanaában született, de Németországban nőtt fel, tavaly szeptemberben tért vissza hazájába. Azt mondja azért, mert úgy tűnt, normalizálódik a helyzet. A húszik érkezése azonban keresztülhúzta az elképzeléseit. Amikor elfoglalták a várost, a tengerparti Ádenbe kellett menekülniük. Akkor néhány hét múltán még visszatérhettek. Az üzemben újraindult a termelés, bejárhattak a dolgozók, noha a lövöldözések állandósultak a városban. Mohamedet viszont szabadságában erősen korlátozta az új hatalom: többek között nem posztolhatott a Facebook-oldalán. Ha megtette, életveszélyes fenyegetéseket kapott. – A másként gondolkodók házait felrobbantják, az ilyen merényletek mindennapossá lettek. Nem akartam, hogy kár essen az ingóságainkban. Féltem én is és a családomat is féltettem. A fővárosban ugyanis a hozzátartozók sincsenek biztonságban: egyik rokonom nyilatkozott a sajtónak, ezért ő, illetve a családja házát is felgyújtják.

Vissza, Európába

Szanaában a bombázások márciusi kezdete óta nincs áram, gáz és benzin, élelmiszer se nagyon. Miután Mohamed otthona megsérült, a családot pedig a húszik részéről fenyegetések érték, menekülőre fogták. – Nem vállalhattam a kockázatot, hiszen a két kisgyermekem az édesanyjukkal Berlinben tartózkodott. Gondoskodnom kell róluk.

Mivel a légikikötő nem működik, szárazföldön, Szaúd-Arábián keresztül tudta szüleivel és testvérével elhagyni az országot. Mint mondja, a húszik az utak mentén egymástól félórányi autóútra ellenőrző pontokat állítottak fel, s minden állomáson alaposan átvizsgálják az utazókat. Ezt az utat nekik is végig kellett járniuk, annak ellenére, hogy a német nagykövetség segítségével vízum nélkül tudtak belépni Szaúd-Arábia területére, ám így is 24 órát utaztak a Vörös-tenger partján fekvő Dzsidda repülőteréig. A legtöbb jemeninek erre nincs lehetősége. Ahhoz, hogy a szomszédos ország területére lépjenek, arra van szükség, hogy egy szaúdi állampolgár vagy cég vállaljon kezességet értük. Ennek hiányában senki sem hagyhatja el Jement.

A szülőföld ereje

Mohamed szerint a húszi törzsek Irán érdekeit képviselik az Arab-félszigeten, s a perzsa állam kultúráját igyekeznek meghonosítani Jemen fővárosában, emellett pedig jelentős fegyverszállítmányokkal támogatják a milíciát. – A húsziknak nincs veszítenivalójuk. Nincsenek köztük üzletemberek, politikusok, nincs pénzük, ennivalójuk. Ők egy radikális vallási elveken nyugvó fegyveres csoport tagjai, nekik talán még meghalni is jobb, mint a nincstelenségben élni – fogalmaz. Úgy látja, mivel hadsereget alkotnak, ellenük pusztán politikai eszközökkel nem lehet felvenni a harcot. – Ki kell várni, míg kimerül a muníció, vagy katonai erővel kell szembe szállni velük – teszi hozzá.

Hogy vissza akar-e térni szülőföldjére? Ha véget ér a „rémuralom”, természetesen igen. Persze előbb meg kell nézni, mi marad a háború után. Egyelőre annak is örülne, ha Jemen nem jut majd Szomália, Irak vagy Szíria sorsára, s nem szakad szét.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!