Iszlám Állam – Német alkancellár: a német hadsereg szíriai bevetése az időnyerésről szól

Berlin – Fel kell tartóztatni az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezetet, hogy a nemzetközi közösség időt nyerjen a szíriai helyzet politikai rendezésére, erről szól a német hadsereg (Bundeswehr) szíriai bevetése – mondta egy vasárnapi lapinterjúban a német alkancellár.

Sigmar Gabriel, a CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a Bild am Sonntag című lapban megjelent interjúban hangsúlyozta: mindenki tudja, hogy katonai erővel nem lehet rendezni Szíria helyzetét, és az arab országban 2011 óta tartó polgárháborút csak politikai megoldással lehet lezárni, az IÁ ellen pedig a most még egymás ellen harcoló erőknek – Bassár el-Aszad elnök csapatainak, az Aszad-rezsim ellen lázadó csoportoknak és a kurdoknak – közösen kell fellépniük.

A helyi erők IÁ elleni szövetségének összekovácsolásáig viszont meg kell akadályozni, hogy az IÁ még tovább terjeszkedjék. Ezt szolgálja a Bundeswehr pénteken elfogadott új küldetése. Az elsősorban az IÁ szíriai állásai elleni légitámadásokat kivitelező szövetségesek műholdas és légi felderítéssel folytatott támogatásából álló misszió időtartama bizonytalan, mert még nem látni, hogy mikorra vezet eredményre az úgynevezett bécsi folyamat, az osztrák fővárosban a szíriai fegyvernyugvásról és a politikai átmenet megindításáról októberben kezdődött nemzetközi tárgyalássorozat.

Sigmar Gabriel kizártnak nevezte, hogy német szárazföldi csapatokat küldjenek Szíriába. Az IÁ várva várja, hogy az amerikaiak és az európaiak szárazföldi csapatokkal is harcba szálljanak ellene, hiszen így tovább folytathatná propaganda-hadjáratát, amely azon az állításon alapul, hogy az IÁ elleni nemzetközi szövetség fellépése a Nyugat harca az iszlám ellen. Holott az IÁ “valójában főleg muzulmánokat gyilkol és vet rabszolgaságba” – mutatott rá a német alkancellár.

Hozzátette, hogy az IÁ felemelkedésében a Nyugat is vétkes, mert a “nemzetközi jog megsértésével folytatott” – és az SPD által mindig is elutasított – iraki háború az állami szervezetek, szerkezetek lerombolását eredményezte és az iszlamista terrorizmus melegágyává tette az országot. Ráadásul sokáig az a stratégia volt érvényben, hogy az ellenség ellensége barát, így korábbi német kormányok Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnöktől Zin el-Abidin ben Ali volt tunéziai államfőig “mindenféle diktatúráknak” szállítottak fegyvereket.

“Most ennek a politikának a sötét oldalai kopogtatnak az ajtónkon” – fogalmazott a német alkancellár.

Szaúd-Arábia szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy szükség van a szunnita vezetésű sivatagi királyságra, ezért nem szabad azt “miden nap pellengérre állítani”. Ugyanakkor világossá kell tenni a rijádi vezetés számára, hogy nem hunyhat szemet többé a felett, hogy “Szaúd-Arábiából vahabita mecseteket támogatnak a világ minden részén”.

Hozzátette: Németországban is ezekből a vahabita (az iszlám szunnita ágának egy rendkívül konzervatív irányzata) közösségekből származik számos olyan iszlamista, akiket a hatóságok terrorcselekmény elkövetésére hajlamos vallási szélsőségesként tartanak számon.

A német alkancellár az interjúban egyebek mellett Oroszországról is beszélt, számos korábbi nyilatkozatában kifejtett gondolatát ismertetve elmondta: véget kell vetni a “jégkorszaknak” a Moszkvával folytatott viszonyban, és ugyan számon kell kérni az ukrán válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodásokat, de “hosszabb távon semmi értelme” annak, hogy a Nyugat segítséget kér Vlagyimir Putyin orosz elnöktől “geopolitikai gondok, például a szíriai helyzet rendezéséhez, és közben kizárjuk őt a G8-csoportból”.

A G8-csoport a világ legfejlettebb iparú országait összefogó, 1975 óta működő G7-csoport és Oroszország 1998 óta működő tanácskozó testülete, amely tavaly óta ismét hét országból áll, mert Oroszország tagságát felfüggesztették az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt.

– MTI –








hirdetés