Iszapömlés – Felmentették a vörösiszapper valamennyi vádlottját

Akt.:
Iszapömlés – Felmentették a vörösiszapper valamennyi vádlottját
© Fotó: AFP / Attila Kisbenedek
Veszprém – Bűncselekmény hiányában felmentette a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját első fokon a Veszprémi Törvényszék csütörtökön. Az ügyész fellebbezést jelentett be minden vádlott esetében, a vádlottak és védőik pedig tudomásul vették az ítéletet.

A bíróság a vádlottakat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól is felmentette. A törvényszék szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa oka “altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement.

Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke az ítélet indoklásában azt hangsúlyozta, hogy a perben a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. “nem ül a vádlottak padján”. A cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet – hangsúlyozta.

A katasztrófát okozó 10-es számú kazetta körüli közveszélyokozás a kazetta létesítését célzó “első kapavágással” kezdődött, amikor alapozás nélkül kezdték el kialakítani, majd 1998 decemberében, amikor megkezdték a betöltését. Ellentmondásos a kazetta és a hozzá tartozó egyéb építmények létesítésével kapcsolatos engedélyek kiadása is, hiszen nem volt egyértelmű, hogy melyik hatóság hatáskörébe tartozott – közölte Szabó Györgyi.

A szakértők a tervezés körében felmerült hibaként értékelték az altalaj tönkremenetelét, azt állapították meg, hogy nem történt alapozás az építés során. A szakértői csoport szerint a kazetta a kezdetek kezdetétől halálra volt ítélve, úgy fogalmaztak, hogy “ketyegő bombán ültek”, a katasztrófa bekövetkezte csak idő kérdése volt ilyen altalajjellemzők, tervezés és az építés során történt hiányosságok miatt – ismertette a bíró.

Nem volt megfelelő a monitoringrendszer sem, de a szakértők véleménye szerint ha az lett volna, akkor sem akadályozta volna meg a katasztrófát – közölte. Hozzáfűzte: bár az addigi élettartama alatt a legnagyobb terhet a tragédia bekövetkeztekor hordta a kazetta, nem volt benne az engedélyezettnél több anyag.


Veszprém, 2016. január 28. Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője transzparenssel tiltakozik a vörösiszapperben hozott ítélet ellen a Veszprémi Törvényszék tárgyalótermében 2016. január 28-án. A bíróság első fokon felmentette a per mind a tizenöt vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól. | MTI Fotó: Nagy Lajos Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője transzparenssel tiltakozik a vörösiszapperben hozott ítélet ellen a Veszprémi Törvényszék tárgyalótermében 2016. január 28-án. A bíróság első fokon felmentette a per mind a tizenöt vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól. | MTI Fotó: Nagy Lajos ©

A büntetőtanács elnöke az indoklás további részében arról is beszélt, a vádlottak tevékenysége nem idézhette elő a katasztrófát, hiszen annak idején, a megrepedt 10-es kazetta létesítésekor nem dolgoztak még a Mal Zrt-nél.

Kifejtette, egyetlen terv sem számolt azzal, hogy a gátszakadás nemcsak természeti okból és szándékos cselekedet hatására valósulhat meg, mulasztás, hogy nem voltak védelmi rendszerek, szabályozási intézkedések, védművek a területen. Hozzátette: a törvényszék megállapítása szerint azonban a vádlottaknak nem róható fel, hogy e mulasztásokat nem ismerték fel, hiszen ez az ezzel foglalkozó szakértők feladata lett volna.

Kiemelte: a 10-es kazetta karbantartását 2010 nyarán elvégezték, így annak elmulasztása a vádlottak terhére nem róható fel.

A bíróság azt állapította meg, hogy a gyár leállítása a katasztrófa után szükséges volt, az elsődleges kárelhárítás pedig elvárható időn belül megkezdődött – mondta Szabó Györgyi.

A bíró felidézte, a per elsőrendű vádlottja 2010. október 5-én úgy fogalmazott a sajtónak tett nyilatkozatában, hogy a vörösiszap nem jelent veszélyt a környezetre. Hozzátette: ez a kijelentés visszatetszést kelthet, de a katasztrófa következményeinek elhárítása szempontjából nincs jelentősége.

Összességében elmondható, hogy a bíróság által megállapított szabályszegések és a katasztrófa bekövetkezte között nincs ok-okozati összefüggés – hangsúlyozta a büntetőtanács elnöke.

Az ítélet indoklását követően Fejes Péter ügyész fellebbezést jelentett be minden vádlott esetében, a vádlottak és védőik pedig tudomásul vették az ítéletet. Az ügyben másodfokon a Győri Ítélőtábla jár el.

Az ítélet indokolása előtti percekben Kepli Lajos országgyűlési képviselő, a katasztrófa körülményeinek vizsgálatára létrehozott korábbi parlamenti bizottság jobbikos elnöke “Ennyit ér tíz ember élete” feliratú táblát mutatott fel a tárgyalóteremben. Miután bírói felszólításra nem hagyta el a termet, a biztonsági őr kísérte ki.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Az ügyben halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 15 ember – a cég vezetői és több alkalmazottja – ellen, valamint számos polgári per is indult.

– MTI –








hirdetés