Istennel együtt a földi elmúlás után is

Szerdán gyújtunk gyertyát elhunyt szeretteinkért
Szerdán gyújtunk gyertyát elhunyt szeretteinkért - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – A halál utáni öröklétben hisznek – a temetésen Krisztus, azaz az élet győzedelmeskedik.

– Ezekben a napokban mi is gondolunk szeretteinkre, sokat imádkozunk, mert ez köt össze Istennel. Hitünk és reményeink szerint ugyanis elhunytjaink nem máshol vannak, mint magánál az Istennél, az Ő országában. Így van kapocs: az imádság és a szeretet által – tudtuk meg a Hajdúdorogi Főegyházmegye véleményét. – A görögkatolikus egyházban a Pünkösd utáni vasárnap a Mindenszentek vasárnapja, amikor minden szentre gondolunk. A halottak emlékezete is jelen van az egyházunkban a nagyböjti időszakban, hiszen öt szombaton keresztül imádkozunk elhunytjainkért. Ezek a hramotás szombat, vagyis a halottak szombatja – tette hozzá a sajtóreferens, kitérve arra a szokásra, hogy a szertartás végén az életadó keresztet a hozzátartozó gyászolók megcsókolják. Hiszen tudják, hogy ez a búcsú nem végleges, a feltámadásban még találkoznak. A temetésen is az élet győzedelmeskedik a halál felett. A pap, aki Krisztust, vagyis az életet jeleníti meg, elől megy a sír felé tartó úton. Csak ő utána mehet mindenki más, tehát nem a halál, hanem az élet győzedelmeskedik.

Halottért szólt a harang

A református egyház temetkezési szokásairól Derencsényi István beszélt a Naplónak: – A múltban a halottat háztól temették. Az elhunytat az úgynevezett szép szobában ravatalozták fel. A család asszonyai mosdatták, és adtak rá tiszta ruhát. Jellemző volt, hogy virrasztottak az elhunyt mellett, így a hozzátartozók érezték, hogy nincsenek egyedül a fájdalomban. Mindez a gyász feldolgozásában is segített – mondta a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője. Kitért arra is, hogy vidéken harangszó jelezte a falu lakóinak, ha valaki elhalálozott. Annak kongásából a falu népe pontosan tudta, hogy fiatal vagy idős, avagy férfi vagy nő halt meg a községükben. A szertartást az udvaron tartották, zárt koporsó mellett. Ez az istentisztelet a halott búcsúztatásának központi része. – Ma már jellemzően más szokások élnek, lényegesen lerövidült a temetkezési gyakorlat. A temetés időpontja azonban lehet távolabbi is, hiszen ma már vannak hűtőházak – tette hozzá.

Reznek Ádám, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye káplánja elmondta, a római katolikus temetkezés hivatalos szertartásrend alapján történik, aminek több változata is lehetséges. Van olyan rész is azonban, amitől semmiképp sem lehet eltérni. – Nem megyünk házak udvarára vagy folyó mellé, mondván, oda kerülnek majd a hamvak. Csak és kizárólag a temetőben végzünk szertartást. Természetesen, azt a család dönti el, hogy koporsós vagy urnás temetés legyen – mondta. A szertartás során a koporsót és a sírhelyet is megszentelik a feltámadás fényében.

HBN–VK








hirdetés