Kibővítik törvény adta lehetőségeiket

Pajna Zoltán: „Mindenki számára támogatható fejlesztési irányt kerestünk”
Pajna Zoltán: „Mindenki számára támogatható fejlesztési irányt kerestünk” - © Fotó: Matey István
Debrecen – Nyitott ajtónál dolgozik, ez azt is jelenti, hogy nyitott a konszenzusra. Interjú Pajna Zoltánnal, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnökével.

A megyei önkormányzat funkciója a rendszerváltozás óta sok eszmecserére ad lehetőséget. Oda a régi „pénzosztó szerepe”, és semmilyen tekintetben nem felettese a települési önkormányzatoknak. Ellenkezőleg, hatékonyan képviseli és védi azok érdekeit. A néhány évvel ezelőtti konszolidációt követően a feladatmegosztás, -változás korszaka és a finanszírozási módok megújítása lezárult; a hatáskörök megszűntével, átcsoportosításával a megyei önkormányzatok jelentősége nem csökkent, viszont feladatainak száma igen.

Talán kicsit távoli már ez az átalakulás, de visszatekintve, a ma eredményeinek függvényében, hogyan értékeli az új feladatkörökre való átállást? Mi a megyei önkormányzat funkciója ma?

Elsődlegesen területfejlesztési teendői vannak. A korábbi intézményfenntartói, egészségügyi, oktatási, valamint szociális feladatok a konszolidációt követően átkerültek a kormányhivatalhoz, így ma már elsősorban a stratégiai tervezési dolgok határozzák meg a tevékenységünket. A területi és településfejlesztési operatív programot (TOP) emelném ki, amely során a tervezési szakasztól kezdve a projekt megvalósításáig figyelemmel kell kísérjük a fejlesztéseket. A TOP keretében 49,6 milliárd forintnyi forrás áll a megye rendelkezésére. Viszont hazánkban 10 operatív program van, így a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat (HBMÖ) kicsit kibővíti a törvény adta lehetőségeit, személyes kapcsolatokon, illetve azokon az intézményi rendszereken keresztül, ahol jelen tud lenni. Ezért azt lehet mondani, hogy a közel 650 milliárd forintos fejlesztési forrás – amivel várhatóan a 2014–2020-as időszakban a megye forrásigényére fognak érkezni – koordinálásában jelentős szerepet tölt be a megye. Az operatív programok forráselosztásának eredményes és hatékony végrehajtását a monitoring bizottságok felügyelik. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnökeként az IKOP, GINOP, EFOP, ROHU (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program; Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, Interreg V-A Románia-Magyarország Program) monitoring bizottságokban képviselem a szervezetet. Ezáltal lehetőségem van arra, hogy véleményezzem a felhívásokat, és megvizsgáljam, hogy milyen információk hasznosíthatóak a megye vállalkozásai és önkormányzatai számára.

A HBMÖ megpróbál híd szerepet betölteni a vállalkozások és a projektek között.”

Együttműködünk a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Kormányhivatallal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. Nagy hangsúlyt helyezünk azokra a kérdésekre, amelyek ugyan nem a megye törvény által nevesített feladatai, de meghatározóak a megye felzárkóztatása szempontjából. Ilyen kérdések például az egészségügy és az oktatás is. Olyan programokat, infrastrukturális fejlesztéseket igyekszünk koordinálni, azokról tájékoztatást adni, amelyekben a legfontosabb érték az ember. Ezek a programok a helyben élők foglalkoztatását, képzését, helyben tartását segítik elő. Szeretnénk a helyi identitást erősíteni (ehhez uniós finanszírozású programokat találtunk), a fiataloknak ösztöndíjprogram-szerűen fölkínálni lehetőségeket azzal a megkötéssel, hogy szűkebb földrajzi környezetüket az iskolai tanulmányok elvégzése után se hagyják el. További feladatunknak tekintjük a megye gazdaságszervező és -fejlesztő képességének erősítését. Szintén uniós forrásból koordináljuk a befektetési igényeket, hiszen átlátjuk, hogy milyen közlekedési infrastruktúra- és iparterület-fejlesztések vannak a megyében. Hiányoznak a helyi befektetési stratégiák. Szükséges számba venni, hogy mely területen, milyen képzettséggel rendelkező munkavállalók állnak rendelkezésre. Ehhez kell megtalálnunk azokat a vállalkozásokat, melyek ezen munkaerő igényhez kívánják igazítani a befektetésüket. Úgy látjuk, ezt a feladatot hatékonyan tudjuk ellátni.

Nagy az egyetértés abban a kérdésben, hogy meg kell ragadni minden fejlesztési lehetőséget. Hogyan alakult ki ez a szinte tapintható konszenzus?

Törekszem a mindennapi munkámban a konszenzusra, díjazom a javaslatokat, ötleteket, az együttműködést, ám a konszenzuskereséshez természetesen partnerek kellenek. A településvezetők, illetve a képviselők, fogékonyak erre. Igyekeztünk olyan fejlesztési irányt meghatározni, mely mindenki számára támogatható. A 2007–2013-as időszakban az volt a gyakorlat, hogy ha megjelent egy pályázat, boldog boldogtalan nekifutott az elkészítésének, mert a helyi önkormányzatokat az alapján mérték – a polgármesterek elmondása szerint –, hogy ki mennyi pályázatot nyert. Most ez megfordult: az a kérdés, hogy kinek mire van szüksége. Így már a kiválasztáskor is azokat a pályázatokat részesítjük előnyben, s próbálunk meg azokról konszenzust teremteni, amelyekre szükség van. Valóban, az elmúlt 3 évben nagyon jó közgyűlés formálódott, amihez több tényező is hozzájárult. Először a megyeházán mutatkoztak be a települések és projektjeik. Ezt követően úgynevezett kihelyezett ülések keretében sikerült megismerni a települések kulturális és gazdasági életét, az önkormányzatok működését.

pz2

Ünnepi közgyűlés Derecskén – a kultúra is befér | Fotó: Molnár Péter

Egy nyitottabb világ alakult ki a települések és a megyei önkormányzat között. Száműztük a pártpolitikai felszólalásokat és napirendeket a közgyűlés munkájából, így mind a 24 képviselő felelősségteljes hozzáállásával kialakult, hogy ott a jövő építésével foglalkozunk. Több mint 300 projektről döntöttünk konszenzussal, amit, ha végignézünk más megyéken, sajnos nem tudtak megtenni ilyen egyetértésben. A megyei önkormányzat sok rendezvényen vesz részt. Szívesen látnak bennünket a települések beruházásaik, fejlesztéseik átadásán és örömre, ünneplésre van lehetőségünk a kulturális programokon. Fontos, hogy ebben a közösségépítésben a megyei közgyűlés is részt vehet, együttműködve a határon túli településekkel.

Milyen eséllyel indulnak egy-egy pályázaton azok a települések, amelyek önerőre nem képesek, s vezetőik nem tagjai a közgyűlésnek?

Szigorú összeférhetetlenségi szabály van érvényben. A közgyűlésben részt vevő polgármesterek és képviselők saját pályázatukról nem szavazhatnak. Ezért nincsenek hátrányban azok a települések, amelyek vezetői nem rendelkeznek megyei képviselői tagsággal. A településeket tájékozatlanságuk miatt sem érheti hátrány, mert mielőtt a pályázatok megjelentek, végigjártuk a megyét és mindenkinek felhívtuk a figyelmét, hogy mire lehet pályázni. A települések rangsorolták, hogy melyek a legfontosabb fejlesztendő célok, ennek függvényében állítottuk össze azt, hogy melyik területre mennyi forrást allokáljon a megye. Ezek a pályázatok 100 százalékban finanszírozottak, jelenleg az önkormányzatoknak nem kell hozzá önerőt biztosítani. Első körben azt próbáljuk elérni, hogy a projektmegvalósító önkormányzatok saját erőből egészítsék ki a forrásokat, amennyiben szükséges. De az is látszik, hogy nem egyforma az önkormányzatok gazdasági ereje, van, akinek van helyiadó- bevétele és szabad forrása, vannak, akiknek nincs. Amikor a pályáztatás lezárul, és többletforrás-igény van, a pályázók akkor fordulhatnak a megyei önkormányzathoz, illetve az irányítóhatósághoz. Fontos feltételnek tartom, hogy nyílt pályázaton legyenek kiválasztva a projektmegvalósítók, hiszen akkor lehet elmondani, hogy valós piaci ár a meghatározó. A pályázat megvalósítása érdekében hitelfelvételre is lehetőség van.

Mennyi forrásból gazdálkodik a megyei önkormányzat?

2012 óta ugyanannyi állami finanszírozást kap évente az önkormányzat (283 millió forint), viszont a feladataink jelentősen bővültek, ezért nekünk is ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyekkel többletbevételt tudunk elérni. Olyan projektekre pályázunk, amelyeknek vannak elszámolható költségei, így az önkormányzati hivatal dolgozóinak munkabérét el tudjuk számolni. Nemzetközi pályázatokban is részt veszünk, ahol szintén van egy minimális önrész, az elvégzett munkát pedig az ő munkabérükkel fedezzük, és így keletkezik többletbevétel. Három év alatt megduplázódott a HBMÖ költségvetési főösszege, és ez ebben az évben további emelkedést ér el. Igyekszünk nem a magyar állam zsebében kutakodni, hogy adjon pénzt a működéshez, hanem pályázati forrásokkal elérni, hogy több munkát és több feladatot tudjunk elvégezni.

p33

Fotó: Matey István

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat non-profit szervezetén keresztül részt veszünk a pályázatok előkészítésében és projektmenedzselésében. Sikerült a megszűnt ÉARFÜ 10-15 éves tapasztalattal rendelkező munkatársait szervezetünkbe integrálni, ezzel biztosítva a TOP Hajdú-Bihar megyei feladatának végrehajtását.

Bővülhet a HBMÖ feladata vagy lezárult a feladatmegosztás?

A Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztályával készítünk egy ajánlást arra nézve, hogy milyen területekkel lehet kibővíteni az önkormányzatok feladatkörét. Azt látjuk, hogy olyan alulról szerveződő informális gazdasággal rendelkezünk, amely megalapozhatja azt, hogy bizonyos döntéseket megyei középszintre lehessen telepíteni. Felkészülünk a 2020–2027-es európai uniós költségvetési időszakra, aminek alapja lesz az országos területfejlesztési koncepció, melyben megfogalmazódnak a megyét érintő fejlesztési elképzelések is.

A megye és Debrecen közti különbség tekintetében várható-e felzárkózás?

Ha azt nézzük, hogy a világ és Európa országaiban az a tendencia, hogy a lakosok egyre inkább a városokban képzelik el a jövőjüket, így ezt az urbánosodást mi sem tudjuk elkerülni. Olyan méretű települések együttműködését kell nekünk kidolgozni, ahol egy-egy járás, illetve kisebb-nagyobb városok bizonyos feladatainak megosztásával helyi vagy regionális szinten is meghatározó méretű fejlesztési egységet képezzenek. A településeknek egyfajta szövetség keretében kell meghatározniuk a jövőt. Az együttműködésüket ki kell terjeszteni a gazdaság, innováció, kutatás-fejlesztés, oktatás, kultúra, foglalkoztatás, egészségügy területére.

A megye településeinek együtt kell működni Debrecen városával. Az élhető megye jövőképet kell, hogy biztosítson a megyében élők számára.”

Biztosítani kell azon szolgáltatások elérhetőségét, melyeket Debrecen nyújt a régiónak. A megye települései nem Debrecennel versenyeznek, hanem az unió más régióival. Az a célunk, hogy első ütemben legalább az egy főre eső átlagos EU-s GDP 75 százalékát termeljük meg a megyében. Elindult egy területfejlesztési együttműködés a V4-ek plusz két ország, Románia és Bulgária között, figyelnünk kell, ők hogyan állnak a problémamegoldáshoz, hiszen a tőlünk keletebbre lévő országokéhoz hasonló problémáink vannak nekünk is.

Barak Beáta


Több közvetlen brüsszeli forrás

A 2020-ig maradó pályázatokkal kapcsolatban Pajna Zoltán elmondta, hogy a TOP keretében egy pályázat van nyitva, ami kifejezetten a HBMÖ helyi identitáserősítését célozza meg. Komplex módon tartalmaz ismeretterjesztő programokat a hátrányos helyzetűek – több település – bevonásával, egészség, sport, és sok egyéb témában. A közvetlen brüsszeli pályázatok jelentős része nincs kiaknázva, várhatóan 2020 után több ilyen forrás érhető el az ország számára – ezt lehet tudni a távlatokról.