Tudás, csapatmunka, emberi tartás, haladás

Akt.:
Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja
Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Az egész régió egészségügyi ellátása profitál abból, hogy a Debreceni Egyetemen van orvosképzés. Interjú Mátyus Lászlóval, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánjával.

Idén százéves a debreceni orvosképzés. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara hazánk egyetlen olyan orvosképző integrált telephelye, ahol egy hallgató akkor is megszerezheti a diplomáját, ha a telep területét nem hagyja el. Ahhoz, hogy idáig eljusson a debreceni orvosképzés, hosszú út vezetett. Már a felsőfokú oktatási intézmény 1912-es alapításakor egyértelmű volt, hogy orvosi kar nélkül nem elképzelhető az egyetem. Az orvosképzés indulását azonban hátráltatta a klinikai háttér hiánya. Alapozni csak az itteni, a kor színvonalának megfelelő betegellátó intézményekre lehetett. Aztán jöttek a tervek, miként képzelik el Debrecenben az orvosképzést. Ezek leginkább az anyagi lehetőségek függvényében valósultak csak meg. Az orvosokat képző kar kezdetektől meghatározó volt Debrecenben. Eleinte azért is, mert az egyetemnek nem volt természettudományi kara. A természettudományi képzést is az orvosi kar szolgáltatta. Az itt oktatott összes természettudomány az orvoslásban összpontosult.

Az elmúlt száz évnek nyilván vannak meghatározó időszakai, amikor az orvosképzés nagyot lépett szakmai-, felszereltségbeli- vagy akár az ellátás területén . Melyek ezek az időszakok?

Az egyik, a II. világháború előtti időszak, amikor különböző néven, de hasonló szerkezettel, az orvosképzés integrált egyetemként működött. A háború idején az egyetem minden tekintetben rengeteg kárt szenvedett, de néhány, nagyon lelkes embernek köszönhetően mégis csak túlélte azt az időszakot. Akkoriban egy-egy meghatározó egyetemi személyiség több intézetet is vezetett. A háború előtti és a háború időszak után a Szemészeti klinikát vezető Kettessy Aladár professzor nevét mindenképpen meg kell említeni. A világháború után önálló szakegyetemen folyt az orvosképzés. Az 1960-as évek elején, közepén szerte az országban új kórházakat hoztak létre. Ezeket, illetve a már működő kórházakat önálló diagnosztikus laboratóriumokkal szerelték fel. Bővült az orvosképzés nagysága is. A debreceni klinikatelepet korábban évfolyamonként 60-80 fő képzésére tervezték, a 60-as évektől viszont már évente 160-200 orvos képzése folyt. Ez már egészen közelített a mostani létszámhoz, és ez több egyéb lehetőséget is meghatározott. Ekkortájt a kutató- és a gyógyítómunka elválása fókuszba került. Ezt követően bizonyos oktatásmódszertani változtatásokkal folyamatos, egyenletes fejlődés jellemezte a debreceni orvosképzést.

matyus1Fotó: Derencsényi István

Az angol nyelvű képzés elindítása volt-e hatással az egyetem orvosi karára?

A fejlődés újabb mérföldköve volt, hogy Debrecen elhatározta, angol nyelvű orvosképzést indít, melynek 30. évfordulóját 2017-ben ünnepeltük. Néhány hallgatónk volt csupán akkor. Az angol nyelvű orvosképzést a nulláról kellett megszervezni, az oktatóknak nemzetközi elvárásoknak megfelelő tananyagot kellett összeállítaniuk. Persze lényegében ugyanazt kell oktatnunk, mint magyarul, de a diáinkat, vizsgakérdéseinket is angol nyelven kellett megfogalmazni. És tettük mindezt lelkesedésből néhány hallgatóért. Ha jól emlékszem, az első turnusban heten végeztek. Ma már hatvan egynéhány országból érkeznek hallgatók hozzánk. Ez azt jelenti, hogy ugyanennyi képzési követelménynek megfelelő tudásanyagot kell átadnunk. A hallgatók jöttek hozzánk, és azt mondták, hogy ezt és ezt tessenek még nekünk megtanítani, mert ez nekünk kellene. Kikövetelték, hogy a tananyag tartalmazzon további ismereteket is, mert a világ más részein azok szükségesek. A mai napig keressük, hogy melyek a modern tankönyvek. Ma már ott tartunk, hogy kollégáimmal egyetemben azonos diasorral tartjuk az angol és a magyar nyelvű képzést, a feladatok is azonosak. Ha vizsgadolgozatot írnak, egy adott napon, ugyanaz a dolgozat lesz angolul és magyarul. Rengeteget tanulunk, rengeteget profitálunk a külföldi orvosképzés során.

A város mit tud profitálni abból, hogy itt orvosképzés van?

A régió legnagyobb munkáltatója a Debreceni Egyetem, a diákokat is idevéve csaknem 40 ezer emberről beszélünk. És ebben benne van az orvosképzés is, méghozzá nem is akárhogyan. A hallgatók tandíjat fizetnek. Jelenlétük igényelte a szolgáltatások bővítését, mely maga után vonta Debrecen fejlődését.

Akkor pontosítom a kérdést: Debrecen egészségi állapota is profitálhat az orvosképzésből?

Mindenképpen. Egy általános egészségi állapot múlik például az emberek életmódján. Abban, hogy egy élhetőbb város legyen Debrecen, az egyetemnek egyértelműen része van. Az orvosképzéssel együtt jár egy magas színvonalú betegellátó-rendszer is. A debreceni polgárok helyben lényegesen jobb egészségügyi szolgáltatáshoz tudnak hozzáférni, mint a távolabbi települések lakói. Ugyanakkor a debreceni klinika regionális vezető egészségügyi intézmény is. Ebből a régióban élő emberek is profitálnak. És nem csak közvetlenül a klinikai ellátásból, hanem az őket lakóhelyükön kezelő orvosok által is. Mert az egyetem nemcsak orvosképző hely, hanem szakorvosképző és továbbképző is. Azaz, a mi vonzáskörünkben lakó emberek olyan orvosokkal találkoznak, akik Debrecenben vesznek részt tanfolyamokon, továbbképzésekben, konzultálnak a szakterületek vezető orvosaival, személyes kapcsolatot alakítanak ki. Ez is fontos segítség. Egyharmad Magyarországnyi területre kisugárzik az itt felhalmozott szellemi tőke.

Ennek a szellemi tőkének az előrelépése, fejlődése milyen irányba indulhat el a következő években?

Az utóbbi 40 év fejlődését áttekintve láthatjuk, az egészségügy totális paradigmaváltását. Az egyszemélyes „orvosvarázslókból” egy csapatmunkás tevékenység lett. Egy vakbélműtéthez például legalább 20 ember összehangolt tevékenysége szükséges. Orvosoké, ápolóké, laboránsoké, közgazdászoké. Ezt a szemlélet-váltást a képzésbe is integrálnunk kell. Másik nagy változás a komputeres-, a képalkotó diagnosztika jövőben várhatóan hatalmas fejlődése. Ha végigmegyünk ezen a gondolatmeneten, akkor látható, vége annak a világnak, amikor azt mondjuk a betegnek, hogy vegyen be egy kalmopirint. Ma már a személyre szabott medicina a realitás. Meghatározzuk a beteg genetikai hátterét, aktuális állapotát, és ez alapján javasoljuk, hogy miből és mennyit vegyen be. Ezt követően pedig meghatározzuk milyen gyorsan bomlott le és ürült ki az adott gyógyszer, és ehhez igazítjuk a gyógyszer további adagolását. Aztán a mesterséges intelligencia is jelen van már a gyógyításban. Például ha az internetkeresőbe beüti a beteg a tüneteit, a számítógép kiad egy betegséglistát, és el kell ismerjem, egészen jókat tud a program. És biztos, hogy idővel ez még jobban előtérbe kerül – ott lesz a képalkotó által előállított kép, a laborlelet, és a program megadja a diagnózist. A gyógyítás folyamatának változásában egyébként nem ez az én félelmem, hanem éppen az ellenkezője. Tehát, hogyan tudunk emberek maradni egy ilyen szituációban, az orvos-beteg kapcsolat nehogy egy ilyen diszpécseri dologgá váljon. Le kell ülni, és hagyni kell a beteget beszélni, elmondja ő, hogy mi baja van. Sokszor az ellenkezőjét tapasztaljuk, hogy túl gyorsan elszaladunk valamilyen vizsgálat, diagnosztika irányába. Rá kell nézni a betegre, meg kell fogni a kezét. Rák Kálmán professzor például minden betegével kezet fogott. Nem is tudta a betege, hogy a professzor nem csak udvarias volt, hanem ezzel a vizsgálat már elkezdődött. Ezeknek meg kell maradni mindenképpen, mert ezek nélkül semmit sem ér az orvosképzésre elköltött sok-sok milliárd forint.

matyus2Fotó: Derencsényi István

Európában egyedülálló módon Indiai ayurvédaképzés is indult Debrecenben. A keleti gyógymód milyen nyomot hagyhat az önök által képviselt úgynevezett európai orvoslásban.

Amit ma Magyarországon és Európa döntő többségén tanítunk, az a klasszikus nyugati orvoslás. Keleten a gyógyításnak más megközelítései vannak. Helytelen lenne ezeket egymással szembeállítani és azt mondani, hogy az egyik vagy a másik a jó vagy a jobb, és csak az egyedül követendő. Elhangzik vádként a keleti gyógymódokkal kapcsolatban, hogy azoknak a természettudományos alapjai időnként megkérdőjelezhetőek. Igaz ez a nyugati medicinára is. Még mindig vannak olyan eljárásaink, beavatkozásaink, aminek nem ismerjük a természettudományos hátterét. A korrekt megközelítés az, hogy jobban megismerjük a keleti gyógymódokat is. Kiválogassuk amelyek valóban hatékonyak, természettudományos alappal vagy háttérrel rendelkeznek, és hogy ezeket milyen helyzetekben és hogyan kell alkalmaznunk. A nyugati orvoslásban sem tudunk választ adni egy csomó kérdésre. Vannak sajnos olyan betegségek, amelyeket nem lehet meggyógyítani, és félek tőle, hogy még hosszú ideig lesznek is. A gyógyulásba vetett hit egy nagyon lényeges eleme a gyógyulásnak. A gyógyulásba vetett hit erősítésében segíthet az ayurvéda.

Felszereltség tekintetében hol tart a debreceni orvosképzés?

Nem állunk olyan rosszul, mint azt időnként többen azt gondolják. Lehet, hogy a nagy nyugati vagy amerikai egyetemeken sokkal több drága készülék van összezsúfolva, de azt gondolom, hogy nálunk is bámulatos fejlesztések valósultak meg, a legkorszerűbb eljárásokkal folyik a gyógyítás, és ezeket meg is tanulhatják a leendő kollégák. Az infrastruktúránk páratlan hazai viszonylatban.

Debrecen, Hajdú-Bihar páratlanul gazdag gyógyvizekben, ezekhez kapcsolódhat az egészségturizmus, amelyben Debrecen már tett lépéseket. Ehhez az orvosképzés mit tud hozzátenni?

Annak ellenére, hogy Debrecenben se víz, se hegy, a gyógyvize révén kitűnő adottságokkal rendelkezik. Ráadásul itt van egy páratlanul nagy betegellátó intézmény. Ebből egyértelműen következik, hogy jöjjenek ide minél többen, olyanok is, akik nem konkrét betegségekben szenvednek, vagy csupán a természetes elhasználódás kapcsán vannak gondjaik. Ezeket a lehetőségeket ki tudják használni, például a szűrővizsgálatok révén, vagy akár pihenés, regenerálódás céljából. Az egészségturizmus tehát egy perspektívikus, művelendő terület. Ebben partner az orvosképzés is. Az egyetemen van táplálkozástudományi képzés is, illetve kutatjuk a funkcionális élelmiszereket is.

Mit tudnak tenni az orvosképzésben azért, hogy egészségesebb legyen a társadalom és hosszabb életűek az emberek?

Én őszintén remélem, az orvos még mindig példakép a közösségben, ahogy az volt régebben egy kisebb faluban a pappal és a tanítóval együtt. Ott ők jelenítették meg az értelmiséget, akiket életmódban is követni lehet. Nem mondom, hogy ebben tökéletesek vagyunk, mert sajnos találunk dohányzó orvoskollégákat, és jó volna, ha nem lennének dohányzó orvostanhallgatók se. Nekünk ebben egyértelműen vannak még feladataink. Jó lenne, ha nem lenne túlsúlyos orvos, így hitelesebben tudná elmondani, hogy tessék betartani a diétát. Az egészséges életmóddal egyértelműen példát kellene mutatnunk. Ha az orvosok sportolnak, káros szenvedélyektől mentesen élnek, ezzel példát mutathatnak.

– Kovács Zsolt –


Mátyus László

Egyetem:

  • 1980: általános orvosi diploma, Debreceni Orvostudományi Egyetem
  • 1985: klinikai laboratóriumi vizsgálatok szakorvos

Egyetemi oktatói tevékenység:

  • 1980- Debreceni Egyetem, Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
  • 1986-1988, The Johns Hopkins University, Baltimore, Department of Biology

Szakmai előmenetel:

  • 1993, biológiai tudomány kandidátusa
  • 1998, habilitáció (Debreceni Orvostudományi Egyetem)
  • 2005, MTA doktora
  • 2007- egyetemi tanár, Debreceni Egyetem
  • 2009- tanszékvezető, Biomatematikai Tanszék, Debreceni Egyetem, Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Szakmai és társadalmi elismerések:

  • 1980, Weszprémi díj
  • 1991, 1995, Pro scientia tutor kitüntetés
  • 1998-2000, Széchenyi Professzori ösztöndíj
  • 2002-2005, Széchenyi István ösztöndíj
  • 2004, 2005, 2009, 2011, a DE ÁOK év oktatója
  • 2011, Jedlik Ányos-díj
  • 2012, Magyar Érdemrend Tisztikereszt
  • 2013, Pro cura ingenii

Jelentősebb társadalmi megbízatások:

  • 2015- Magyar Biofizikai Társaság, elnök
  • 2011- Országos Tudományos Diákköri Tanács, Orvos- és Egészségtudományi Szakmai Bizottság, elnök

Hobbi:

  • Korábban amatőr szinten tenisz.
  • Jelenleg bridzs. A DEAC csapatával Országos Csapatbajnokság 4. hely, Magyar Kupa 2. hely, Vidék bajnoki címek. A DEAC Bridzs Szakosztály elnöke.