Indulat

Indulat
© Illusztráció: HBN-archív
Néhány napja, szabadságom idején kimentem a Nagyerdei Strandra egy kicsit úszni, napozni, pihenni. Ott azonban olyasmi történt, ami még most sem hagy nyugodni. Orosz Csaba írása.

Éppen a kétméteresben a mellúszást gyakoroltam, faltól falig róttam az 50 métereket, amikor két férfi közelemben zajló vízi konfliktusára lettem figyelmes. Egymással szemben tempóztak – szintén mellen – és nem tértek ki a közeledő másik elől. Az összekoccanást a fekete úszószemüveges jól hallhatóan a k…a anyádat mondattal konstatálta, majd a vízben utána köpött a másiknak, aki nem szólt semmit, csak megfordult és úszott tovább. Az eset nem a medence kötelekkel pályákká alakított részén történt, hanem ott, ahol bárki kedve szerint úszkálhat. Az úszás nekem pihenést, kikapcsolódást jelent. Az egyenletes, szabályos mozgás nemcsak az izmaimat, hanem a gondolataimat is „kisimítja”, ellazítja, egyensúlyba hozza. Egy ilyen verbális agresszorban mi zajlik? Rá nem ilyen hatással van ez a közeg? Milyen elfojtott erőszak, indulat, rossz értelemben vett versenyszellem munkálhat benne? Mi történt volna akkor, ha a megbántott, megsértett sporttárs nem így, hanem erőszakkal válaszol?

– Orosz Csaba –








hirdetés