IMF: lendületes ütemben nőtt a magyar gazdaság az elmúlt években, az állami szerepvállalást mérsékelni kell

Akt.:
Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: 24.hu
Washington – Az eddig elért gazdaságpolitikai eredmények méltatása mellett az állam gazdasági szerepvállalásának mérséklését sürgeti a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szokásos éves ellenőrzésének eredményéről pénteken kiadott és az MTI-hez eljuttatott jelentése.

Az IMF Alapokmányának IV. cikkelye alapján tett látogatás zárónyilatkozata megállapítja, hogy a magyar gazdaság a növekedésösztönző gazdaságpolitikának, a kedvező külső feltételeknek és az uniós források hatékony felhasználásának köszönhetően lendületes ütemben növekedett az elmúlt években.

Az élénk belső keresletnek köszönhetően a termelés 2015-ben 2,9 százalékkal nőtt. A szintén erőteljes külső kereslet pedig nagyban hozzájárult a folyó fizetési mérlegtöbblet fenntartásához. A munkanélküliség a magánszektorban növekvő foglalkoztatásnak és a közmunkaprogramok kiterjesztésének köszönhetően az aktív népesség részarányának növekedése ellenére is csökkent – áll a jelentésben.

A magánszektorban a hitelezés továbbra sem elégséges. A nem teljesítő hitelek részaránya alacsonyabb lett, de még így is magas. Üdvözlendőek a nem teljesítő hitelek problémájának a megoldására tett lépések, beleértve egy vagyonkezelő létesítését és a magáncsőd intézményének a bevezetését – állapítja meg a dokumentum.

A gazdaság sérülékenysége csökkent, jórészt a tartósan magas folyó fizetési mérlegtöbbletnek, a devizahitelek forintosításának és az MNB finanszírozási programjának köszönhetően. A meghozott intézkedések azonban a sérülékenység mérséklése mellett részben át is hárították a kockázatokat az állami szektorra és a jegybankra. A GDP-arányos adósság emellett továbbra is viszonylag nagy, ami a vele járó magas finanszírozási költségekkel és a külföldi befektetőknek való kitettséggel, valamint külfölddel szembeni negatív befektetési pozícióval (IIP) együtt továbbra is kockázatokat támaszt. Mindemellett az állam gazdasági szerepe is erősödött, banki és energiaipari részesedés vásárlásokat is beleértve.

A 2015-ös költségvetési deficit kisebb lett a tervezettnél, részben a felpörgő gazdasági aktivitásnak, az adóbeszedés javuló hatékonyságának, illetve egyszeri bevételi tételeknek köszönhetően, amelyek együttes hatását a megemelkedett kiadások csak részben ellentételezték. A GDP-arányos államadósság 75,3 százalékra csökkent a 2014-es 76,2 százalékról.

Az IMF szerint az idén valószínűleg sikerül teljesíteni a 2 százalékos deficitcélt, a GDP-arányos államadósság pedig 74,25 százalékra csökken.

A csekély inflációs nyomás, az alacsony kockázati prémium és a negatív kibocsátási rés (output gap) 2015-ben a monetáris enyhítési ciklus felújítására késztette a jegybankot. A kamatcsökkentéseket a jegybank számos egyéb nem konvencionális monetáris eszköz alkalmazásával támogatta meg a transzmissziós hatás fokozása, a sérülékenységek enyhítése, valamint a kis- és középvállalatok hitelezésének az ösztönzése érdekében, szem előtt tartva az államadósság refinanszírozási költségeinek alacsonyan tartását.

Idén 2,3 százalékos GDP-növekedésre számít a valutaalap. A szabadon elkölthető jövedelem növekedésének és a javuló foglalkoztatási helyzetnek köszönhetően a lakossági fogyasztás robusztus marad. A kedvező külkereskedelmi cserearány pedig tovább növeli a folyó fizetési mérleg többletét. Az alacsony importáraknak és a csökkenő, de továbbra is negatív kibocsátási résnek köszönhetően csekély inflációra lehet számítani. Középtávon a növekedési kilátások meglehetősen visszafogottak a privát beruházásokat – a külföldieket is beleértve – továbbra is fékező, nem túl kedvező üzleti hangulat miatt. A munkaerőpiacon pedig az alacsony részvételi arány kedvezőtlen hatásaival kell számolni elsősorban a nők és az alacsonyan képzett munkavállalók foglalkoztatása terén.

Az IMF ügyvezető igazgatósága elismeri Magyarország javuló gazdasági teljesítményét, beleértve az erőteljes GDP-növekedést, a munkanélküliség csökkenését és a külső sérülékenység mérséklődését. Felhívja a figyelmet azonban arra, hogy a továbbra is viszonylag magasnak tekinthető államadósság-arány és törlesztési terhek külső sokkok veszélynek teszik ki a gazdaságot, ami középtávon korlátozza a növekedési kilátásokat. Az alkalmazott gazdaságpolitika mindemellett növelte az állam gazdasági szerepvállalását és ezáltal az állami szektor felé tolta el a kockázatviselés súlypontját. Az IMF igazgatósága ezért a külső sérülékenységek mérséklését szem előtt tartó és a magánszféra szerepét előtérbe helyező növekedésösztönző gazdaságpolitika alkalmazását sürgeti.

Az IMF üdvözli a magyar kormány költségvetési fegyelem melletti elkötelezettségét és törekvését arra, hogy növekedésösztönző költségvetési konszolidációval csökkenő pályára helyezze az államadósságot.

Az IMF igazgatósága megfelelően lazának ítéli a jegybank monetáris politikáját. Egyetért azzal, hogy az inflációs célt fenyegető kockázatok esetén további lazításokra lehet szükség – hacsak a külső finanszírozási kondíciók nem romlanak számottevő mértékben. Az ajánlás aláhúzza az elegendően magas devizatartalék fenntartásának a szükségességét a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében.

Az IMF igazgatósága üdvözli a pénzügyi szektorral folytatott egyeztetéseket többek között a bankok adóterheinek az enyhítéséről. Hangsúlyozza, hogy a bankok mérlegének megtisztítását a hitelkereslet növekedését gátló tényezők elhárításával kellene kiegészíteni. Az IMF igazgatósága arra szeretné ösztönözni a magyar államot, hogy váltsa be ígéretét a pénzügyi szektorban vállalt szerepének csökkentésére. Üdvözli egyúttal az állami vagyonkezelő működésének a megkezdését, hangsúlyozva az önkéntesség és a piaci árak alkalmazásának jelentőségét az eszközök kezelésbe vételében.

– MTI –








hirdetés