Illegális bevándorlás – Szijjártó: a Törökországgal kötendő átfogó megállapodás elvesztette az aktualitását

Akt.:
Brüsszel, 2016. március 14. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b), Miroslav Lajcák szlovák (b2), Lubomír Zaorálek cseh (j2) és Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter (j) az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán, a visegrádi országok egyeztetésén Brüsszelben 2016.március 14-én.
Brüsszel, 2016. március 14. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b), Miroslav Lajcák szlovák (b2), Lubomír Zaorálek cseh (j2) és Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter (j) az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán, a visegrádi országok egyeztetésén Brüsszelben 2016.március 14-én. - © MTI Fotó: KKM
Brüsszel – Elvesztette aktualitását az Európai Unió és Törökország között körvonalazódó átfogó megállapodás. Alapvetően megváltoztak ugyanis a körülmények azáltal, hogy a nyugat-balkáni országok lezárták határaikat a migránsok előtt – közölte hétfőn Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozása előtt.

A külgazdasági és külügyminiszter a találkozóra érkezve hangsúlyozta: új helyzet jött létre azzal, hogy az érintett országok “visszatértek a közös szerződések és kötelezettségek betartásának kultúrájához, vagyis úgy döntöttek, hogy megvédik a saját határaikat és intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a zöldhatáraikon ne legyen lehetséges az illegális határátlépés”.

A magyar kormány meglátása szerint a megoldásnak alkalmazkodnia kell ehhez új helyzethez. Az Ankarával kötendő általános egyezmény helyett egy három elemből álló tervezetre van szükség, amely alapján a Törökországnak nyújtandó hárommilliárd eurós támogatást is újra kell gondolni – mondta újságírók előtt Szijjártó Péter.

Ennek a tervnek az első pontját a nyugat-balkáni országok támogatása jelenti, hogy fenn tudják tartani a határaik védelmét célzó erőfeszítéseiket. A második pont értelmében segítséget kellene nyújtani Athénnak annak érdekében, hogy Görögország meg tudjon felelni a közös európai szabályoknak, létre tudja hozni az uniós menedékkérő-regisztrációs központokat, az úgynevezett hot spotokat és végig tudja vinni a megfelelő eljárásokat.

Szijjártó Péter szerint végül fel kell ismerni, “nekünk nem az a felelősségünk, hogy az Európába útnak induló bevándorlóknak európai életet biztosítsunk, hanem az, hogy segítsük őket abban, hogy minél előbb visszakapják a régi életüket”. A miniszter szerint ennek megfelelően támogatást kell nyújtani Törökországnak, Jordániának, Libanonnak és az iraki kurd régiónak, hogy el tudják látni az oda érkező menekülteket.

A miniszter leszögezte, hogy a kormány továbbra is elfogadhatatlannak tartja a menedékkérők áttelepítéséről és az abból fakadó kötelező elosztásról, illetve letelepítésről szóló elképzeléseket.

Szijjártó Péter elmondta: az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője köröztetett egy levelet a tanácsülés előtt, amelyben egyebek mellett az áll, hogy az iraki és líbiai helyzet arra enged következtetni, hogy növekedni fog az Európára háruló bevándorlási nyomás.

Az uniós és török vezetők előző heti csúcstalálkozóján körvonalazódó megállapodás értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben. A törökök cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

– MTI –








hirdetés