Illegális bevándorlás – Orbán-interjú a Focusban: “Európa értékeit védelmezzük”

Akt.:
Orbán Viktor
Orbán Viktor - © Fotó: Getty Images
Berlin – “Európa értékeit védelmezzük” címmel közölt interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel a Focus című német hírmagazin a szombaton megjelenő, digitális formátumban péntek este kiadott számában.

Orbán Viktor szerint az EU 2000-ben kitűzött céljai nem valósultak meg, de így is “Európa a legjobb hely a világon”, de egyensúlytalanság alakult ki Brüsszel és az EU-tagállamok között, és ez a mai problémák egyik forrása.

Ilyen probléma a “menekültkérdés”, amelyben “inkompetens, tanácstalan benyomást keltünk”, mert “Brüsszelből várjuk a megoldást”, amely azonban “nem fog jönni”. Ezért el is maradt a felkészülés az előre látható folyamatokra, és most “minden ellenőrizetlenül zajlik”.

“Felmerül a kérdés, hogy Brüsszel a jövőben ismét hozzátesz a nemzetek tehetségéhez és cselekvőképességéhez, vagy elvesz belőle, mint eddig” – mondta a kormányfő.

A hatáskörök nyílt vita és az államok beleegyezése nélkül, “lopakodva” kerülnek Brüsszelhez, és egy “hatalmas bürokratikus gépezet” alakult ki, amely a saját logikáját követi és nem partnerként, hanem vetélytársként kezeli a nemzetállamokat.

Helmut Kohl volt német kancellár soha nem ezt akarta, ő a “kis nemzetek legnagyobb barátja” volt, és a kisebb országok soha egy német kancellár iránt nem viszonyultak akkora bizalommal, mint Kohl iránt.
“Ez a bizalom elveszett” – jelentette ki Orbán Viktor.

Arra a kérdésre, hogy Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök vagy Angela Merkel jelenlegi német kancellár felelős-e ezért, a kormányfő azt mondta, hogy az egyensúlyt “gazdasági rendszerünk válsága” bontotta meg, és a “hiba nem Junckerben vagy Merkelben van, hanem a gazdasági válság rossz kezelésében”.

A miniszterelnök igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a menekültpolitikának tagállami hatáskörben kell-e lennie.

Kifejtette: a görögök nem tartották be a schengeni szerződés előírásait, és ezzel “lehetetlen helyzetbe hozták Magyarországot és Ausztriát”. Magyarország azonban a magyar-szerb határon érvényesíti a szerződés előírásait, és ettől a héttől kezdve a magyar-horvát határon is így tesz. “Meglehet, hogy ez egyeseknek nem tetszik” – mondta Orbán Viktor.

Arra a felvetésre, hogy a német kancellár szerint kerítésekkel nem lehet megállítani az életük védelmében rohanó embereket, a kormányfő úgy reagált: Magyarország nem szomszédos sem Szíriával, sem Irakkal, és “akik idejönnek, nem az életükért menekülnek”.

“Legtöbbjüket migránsnak tartjuk, akik egy jobb életet akarnak” – tette hozzá.

Mindenkit megillet az emberi méltósághoz és a biztonsághoz fűződő jog, de “egy német élet vagy egy magyar élet nem jár mindenkinek”, csak azoknak, akik “megdolgoztak érte” – mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: Európa legfeljebb átmenetileg fogadhat be szükségben szenvedőket, és amikor hazájukban helyreáll a rend és nincsenek többé veszélyben, vissza kell térniük oda. “Nem tudunk mindenkit befogadni” – mondta a kormányfő.

Fotó: Getty Images Fotó: Getty Images ©

Arra a felvetésre, hogy +illiberális Európát+, egy új konzervatív mozgalmat szorgalmaz, elmondta: bizonyos témákat csak bizonyos “kontextusban szabad interpretálni”, például a “menekültkérdést”, amellyel kapcsolatban a befogadás kultúrája és a határok nyitottsága a divatos, holott a határoknak “nem nyitottnak, hanem ellenőrzöttnek” kell lenniük, de ez “illiberális gondolat és politikailag inkorrektnek számít”.

Az európai elit nyelve “ideologikus és doktriner”, és rögtön szívtelennek és kirekesztőnek bélyegzi azt, aki kimondja, hogy a migránsok 80 százaléka katonai szolgálatra alkalmas korban lévő fiatal férfi.
Ez egy “antidemokratikus, liberális nyelv”, amelynek megjelenése “ironikus” fejlemény, hiszen a liberalizmus egykor a szabadságot célozta meg, ma viszont annak ellentétét jelenti – mondta Orbán Viktor.

Arra a felvetésre, hogy Angela Merkel a kereszténységre, emberiességre, szolidaritásra hivatkozik, a kormányfő kifejtette: ő mindezen értékek alapján állva más következtetésekre jut, mint a német kancellár. A keresztényi felelősség azt jelenti, hogy hozzá kell segíteni az embereket ahhoz, hogy “folytathassák eddigi életüket”, és a keresztény ember elsősorban a gyermekei, szülei, szomszédjai és hazája iránt tartozik felelősséggel.

Európa pedig egy életforma, amelynek része a gondolat és a vallásszabadság, a jogegyenlőség, a férfiak és nők egyenlősége. Ezek “kulturális értékek, amelyeket meg kell védenünk”, most viszont Európában “párhuzamos társadalmak” jönnek létre, amelyek nem akarnak igazodni ezekhez az értékekhez.

Az iszlám vallás és kultúra nem olvad össze a keresztény vallással és kultúrával; egy másmilyen életformáról van szó – vélekedett a kormányfő. Kijelentette: “Nem olvasztótégely jön létre, hanem multikulturalizmus egymástól elválasztott társadalmakkal”, Magyarország pedig nem akarja ezt.

Az “iszlám kultúra ma erősebb, mint a miénk”, jobban tiszteli az életet és nagyobb értéket tulajdonít a családnak, amit a demográfiai mutatók is jeleznek. A magyarok érzik a csontjaikban a 150 éves oszmán uralmat, amelynek idején “egy muzulmán és egy magyar világ létezett”. Franciaországban járva ennek “modern változatát” látni, így azt ugyan nem lehet tudni, hogy az integráció sikere eleve kizárható-e, de a példák azt mutatják, hogy eddig “nem sikerült”.

“Az iszlám soha nem volt Európa része, hanem bejött ide”, és szellemi értelemben nem tartozik Európához – mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: nem zárja ki, hogy az iszlám összeegyeztethető a demokráciával, de az arab tavasz “legkeserűbb tanulsága” az, hogy nem a szabadság kibontakozásához vezet a nyugati demokrácia “rákényszerítése” olyan országokra, ahol az “idegenszerű”, hanem még “az a kevés is veszendőbe megy, ami volt”.

A kormányfő elmondta: az Európai Bizottság egy tanulmánya szerint az EU a migráció révén megoldhatja demográfiai problémáit, Magyarország viszont ezt elutasítja, és a családtámogatásra összepontosít.
“Ez ódivatúnak számít” – mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy Magyarország jövőjét illetően bizakodó, de Európa jövőjét illetően kevésbé.

Arra a kérdésre, hogy vajon azért kevésbé bizakodó, mert Angela Merkel miatt százezrek érkeznek Németországba, elmondta: “én vagyok az utolsó, aki a kancellárt bírálja”, hiszen pillanatnyilag nincs az övénél nehezebb munka, ezért csak annak kellene kritizálnia Angela Merkelt, aki jobban el tudja végezni a munkáját.

Mint Horst Seehofer? – vetették fel a Focus munkatársai, mire Orbán Viktor azt mondta, hogy (a Seehofer vezette bajor konzervatív) “CSU kétségtelenül komoly jelölt erre”.

Arra a kérdésre, hogy elégtételt jelent-e számára a CSU és Merkel vitája, tekintettel arra, hogy előre jelezte a problémákat, a miniszterelnök úgy válaszolt: Brüsszel “elszalasztotta a megfelelő időpontot a menekültválság megoldására”, a német kancellár pedig “kész helyzet elé került, ezért nem bírálom őt, hanem inkább védem az unió külső határát”.

A megoldás Törökország pénzügyi támogatása és a görög határ védelmének átvétele lett volna, és sokkal korábban fel kellett volna ismerni, hogy az eltérő menekültügyi szabályok nehézségeket okoznak.
Az Angela Merkel és Horst Seehofer vitájára vonatkozó újabb kérdésre azt mondta, hogy nem akar belekerülni “belnémet veszekedésekbe”, viszont “önkritikát gyakorol”, hiszen már egy évvel ezelőtt dönteni kellett volna a visegrádi országoknak a magyar uniós külső határ védelmében folytatott együttműködéséről.

A német és a magyar megközelítés eltéréseiről szólva Orbán Viktor kifejtette: míg a német politikai elit legnagyobb része úgy véli, hogy egy menekülthullámról van szó, “mi azt gondoljuk, hogy népvándorlásról”, és míg a németek 1-2 millió emberről beszélnek, “mi 10-20 millióról”. Megjegyezte, hogy “Afrika még csak most fog megindulni”.

A párhuzamos társadalmakról alkotott nézetek is eltérőek, “mi tartunk ezektől, nem akarjuk”, hogy legyenek, és “azt gondoljuk, hogy a menekültválság bajt jelent”, Németország viszont azt gondolja, hogy a migráció hasznos lehet, és “minden jóra fordul, ha jól csinálják”.

A szíriai polgárháborúról és Oroszország szerepéről azt mondta: a Nyugat képtelen volt a probléma megoldására, és Bassár el-Aszad elnök távozását akarta, az oroszok viszont nem látnak lehetőséget a megoldásra Aszad nélkül, és inkább támogatják őt, de még nem lehet látni, hogy mire jutnak Szíriában.

Az ukrán válságról és az Oroszország ellen bevezetett szankciókról egyebek között azt mondta, hogy az európai típusú piacgazdaság kialakítása Ukrajnában egyelőre sikertelen, és az ukrajnai magyar közösségből egyre többen kelnek át Magyarországra “gazdasági menekültként”. Hozzátette: meglehet, hogy kelet felől jelentkező “migrációs problémával” kell számolni.

A szankciókat pedig nem kellett volna bevezetni, de ezt nem sikerült elérni. Valószínűleg be kell látni, hogy mindegy, mit gondolnak a kisebb országok, mert ha a meghatározó méretű európai országok mást gondolnak, addig nem veszik számításba a csehek, szlovákok és magyarok álláspontját – mondta.

Nem arról van szó, hogy “Németország gyámkodik felettünk”, hanem arról, hogy Németország súlya miatt nem lehet olyan külpolitikát folytatni, amely nem egyezik Berlin érdekeivel. A németek pedig “nem finnyásak” érdekeik érvényesítésében, ezt mutatja az Északi Áramlat földgázvezeték ügye is – fejtette ki Orbán Viktor.

Megjegyezte: “minket Brüsszel leállított a Déli Áramlat ügyében, mert kicsik vagyunk”, az Északi Áramlat vezetéket viszont most még bővítik is.

Azzal kapcsolatban, hogy sokan +Európa rossz embereként+ tartják számon, elmondta, hogy ehhez már hozzászokott. “Vélhetően nem vagyok ártatlan, egyes dolgokat talán lehetett volna ügyesebben csinálni” – mondta a kormányfő.

Ugyanakkor a magyarok nem szeretnek mentegetőzni. “Egyszerűen sikeresnek kell lennünk, hogy komolyan vegyenek bennünket” – emelte ki Orbán Viktor.

Elmondta, hogy Magyarország 2010-ben egyáltalán nem volt jobb helyzetben, mint Görögország, de legrosszabb hiteleit már visszafizette, és a gazdaság tavaly 3,7 százalékkal növekedett.

Ezt a sikert csak az EU-n belül lehetett elérni, és ugyan az EU nincs éppen a legjobb formájában, de néha a német labdarúgó válogatott is veszít, mégis világbajnok marad – tette hozzá arra a kérdésre, hogy a gazdasági sikereket elérhette-e volna Magyarország az EU-n kívül.

– MTI –








hirdetés