Illegális bevándorlás – Horvátország nem zárja ki kerítés építését, Szerbia elutasítja azt.

Zágráb/Ljubljana/Belgrád/Ankara – Horvátország nem szeretné lezárni határát, de nem lesz más választása, ha azt Szlovénia, Ausztria és Németország is megteszi – mondta Vesna Pusic horvát külügyminiszter kedden újságíróknak Zágrábban. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök ugyanakkor azt közölte: Szerbia semmilyen körülmények között nem emel falakat vagy kerítéseket a határain. Szijjártó Péter Ankarában tárgyalt és kulcsfontosságúnak nevezte az együttműködést Törökországgal a menekültválság kezelése érdekében.

A horvát külügyminiszter kijelentette: ha Szlovénia és Ausztria is lezárja a határait, minden lehetséges, még az is, hogy Horvátország fizikailag lezárja a horvát-szerb határt, bár ezt nem szeretné megtenni. Vesna Pusic szerint a fizikai akadály felállítása “ellentétes hatást vált ki és értelmetlen megközelítés”, amely a magyar határzárral kezdődött és a folyamatos egymásra mutogatással, valamint a felelősség áthárításával azon országok között, amelyek útba esnek Törökországtól Németországig.

Előzőleg a Jutarnji List című horvát napilap azt írta, amennyiben Szlovénia és Ausztria drasztikusan csökkenti a migránsok fogadását, Horvátország akár kerítést is hajlandó építeni szerbiai határán. A lap a zágrábi kormányhoz közeli forrásra hivatkozva azt írta, a tervek már elkészültek, és a kerítés akár tizennégy nap alatt elkészülhet. A lap szerint ha a kerítés megépül, akkor a migránsok Románián át próbálnak majd meg továbbjutni Magyarország, vagy Bosznia-Hercegovinán át Horvátország felé.

Nem sokkal dél előtt a horvát hatóságok megnyitották a Berkasovo-Bapska átkelőt a horvát-szerb határon, így az a 2-3 ezer ember, aki ott várt az átkelésre hétfő este óta, beléphetett Horvátországba – jelentette a helyszínről az RTS. A szerb televízió riportere még úgy értesült, hogy valószínűleg azért nyitották meg az átkelőt, mert kiürült az opatovaci befogadóközpont, az M1 aktuális csatorna helyszínen tartózkodó tudósítója viszont az MTI-nek azt mondta: kisebb dulakodás alakult ki, majd a türelmetlen migránsok elkezdték eltolni a határon állított akadályokat, és mivel a horvát rendőrök nem tudták megakadályozni, hogy átjussanak, inkább beengedték az embereket az országba.

Szerbia semmilyen körülmények között nem emel falakat vagy kerítéseket a határain – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök kedden a zágrábi közlésre reagálva. “Mások nyugodtan építsenek falakat. Mindenki más azt csinál, amit akar, mi nem fogunk falakat emelni. Bármilyen helyzetbe is kerülünk, a kezünkben tartjuk az irányítást” – fogalmazott Vucic a szerb közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint.

Szlovénia hajlandó külföldi rendőrök segítségét is elfogadni schengeni határának védelmére, egy új törvénytervezet szerint pedig a szlovén hadsereget is segítségül hívnák. A jelenlegi törvény szerint a katonaságnak a határsávtól 50-100 métere kell tartózkodnia, a rendőrség munkáját pedig mindössze technikai eszközökkel és logisztikával segítheti, intézkedni nincs joga.

Miro Cerar kormányfő európai uniós szolidaritást sürgetett az országba érkező migránsok és menekültek áradatának feltartóztatása. A szlovén miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte Horvátország viselkedését, hogy ellenőrizetlenül küldi a migránsokat a szlovén határra. Felvetette annak lehetőségét, hogy más országoktól kér segítséget a szlovén-horvát határvédelem megerősítésére.

Annak ellenére, hogy a ljubljanai kormány kijelentette, naponta mindössze 2500 migránst tud fogadni, hétfőn valamivel több mint 8 ezer, kedden délig pedig további 6 ezer migráns érkezett – a legtöbben illegálisan, a zöldhatáron keresztül – szlovén területre, miközben mindössze 2 ezer hagyta el az országot. Szlovéniának hivatalosan 10 ezer fő befogadására van kapacitása.

A szlovén kormány kedd éjszakai ülésén arról is döntött, hogy bővíti a szálláshelyek számát a befogadóállomásokon.

A kedden Ankarában tárgyaló Szijjártó Péter az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta: Magyarország támogatja Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak és a török vízumliberalizációnak a gyorsítását, mert az Ankarával való együttműködés kulcsfontosságú az Európát sújtó menekültválság kezelésében. Törökország “az európai bevándorlási válság kezelésének kulcsországa”, hiszen ha Ankara nem látná el menekültek millióit, az kezelhetetlen migrációs nyomást jelentene Európára – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Ahmet Davutoglu török kormányfővel és Feridun Hadi Sinirlioglu török külügyminiszterrel folytatott egyeztetéseit követően. Magyarország szorgalmazza, hogy minél előbb állapodjon meg az Európai Unió és Törökország egy olyan akciótervről, amelynek keretében rögzítenék, hogy Ankara milyen támogatást és együttműködést kapjon a több millió menekült ellátásáért cserébe – mondta a külügyminiszter.

Magyarország azt is támogatja, hogy az Európai Unió vegye át a törökországi menekülttáborok finanszírozását, illetve ha új táborok építésére van szükség, akkor azokat is finanszírozza – tette hozzá Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter kedden telefonon egyeztetett német kollégájával, Frank-Walter Steinmeierrel is, akit az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint arról tájékoztatott, hogy a magyar határvédelmi intézkedések nyomán Magyarországon keresztül már nem érkeznek illegális bevándorlók Németországba.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) keddi közlése szerint átlépte a félmilliót azoknak a menekülteknek és migránsoknak a száma, akik az Égei-tengeren keresztül érkeztek az idén Görögországba. Az újonnan érkezők száma a tél közeledtével folyamatosan nő, hétfőn több mint nyolcezren keltek át. Jelenleg hozzávetőleg 27 500 migráns és menekült várakozik a görög szigeteken.

– MTI –



Sporthírek






hirdetés