Illegális bevándorlás – Elmarasztaló ítélet a röszkei tömegzavargás vádlottjainak ügyében

Szeged, 2016. július 1. Rendőrök vezetik a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság épületéhez a 2015 őszén a röszkei közúti átkelőnél történt tömegzavargás miatt indult per egyik vádlottját 2016. július 1-jén. A Szegedi Járásbíróság elmarasztaló ítéletet hozott első fokon a per kilenc szír és egy iraki állampolgárságú vádlottjának ügyében.
Szeged, 2016. július 1. Rendőrök vezetik a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság épületéhez a 2015 őszén a röszkei közúti átkelőnél történt tömegzavargás miatt indult per egyik vádlottját 2016. július 1-jén. A Szegedi Járásbíróság elmarasztaló ítéletet hozott első fokon a per kilenc szír és egy iraki állampolgárságú vádlottjának ügyében. - © MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Szeged – Elmarasztaló ítéletet hozott első fokon a Szegedi Járásbíróság a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt indult per kilenc szíriai és egy iraki állampolgárságú vádlottjának ügyében pénteken.

A bíróság határzár tiltott átlépésének – tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett – bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottakat.

Hat férfit egy év két hónap börtönbüntetéssel sújtott a bíróság, és négy évre kiutasította őket. Egy vádlott – aki az átkelőnél megafonon keresztül is beszélt a tömeghez – három év börtönt kapott. Az ügy rossz egészségi állapotú vádlottjait egy év – négy, illetve két évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélték. Közülük két férfit szintén kiutasított a bíróság, a már oltalmazott státust kapott nő esetében azonban nem adott helyt az ezt kérő ügyészi indítványnak.

Arany János bíró a döntés indoklásakor kifejtette, Magyarországon ez az első ilyen per. A bíróságnak az eljárás során azt kellett vizsgálnia, hogy a vádlottak szándékosan léptek-e magyar területre, és ezt jogosulatlanul, tömegzavargás résztvevőjeként tették-e.

A bíró közölte, a bűncselekmény alapesete – a határzár tiltott átlépésének bűntette – elkövetését a vádlottak többsége elismerte. Elmondták, látták az átkelőnél kialakított határzárat, az úton elhelyezett, drótakadállyal megerősített kaput, az ott összegyűlt rendőri erőket, vallomásaikban többen a kődobálásról, illetve könnygáz- és vízágyúhasználatról is beszámoltak.

A jogszabályok alapján a részvétel a fizikai jelenlétet, a nyílt rendbontásban való közreműködést jelenti. Az ügyészség sem vádolta azzal a terhelteket, hogy erőszakos cselekményeket követtek el, de kihasználták a határ erőszakos kinyitását és ellenőrzés nélkül léptek magyar területre – mondta Arany János. Hozzátette: a vádlottak nem akartak regisztrálni, jelentkezni a közeli tranzitzónánál.

A kiszabott büntetésekkel kapcsolatban a bíró közölte, hat vádlottat a törvényi minimumot alig meghaladó szabadságvesztésre ítélt a bíróság, rendelkezve arról, hogy a büntetés kétharmadának letöltése után feltételes szabadságra bocsáthatók. (Ez megfelel a vádlottak által az előzetes letartóztatásban töltött időnek.)

A hetedrendű vádlott azonban saját vallomása szerint is tíz percig beszélt egy megafonba, amelyet azután vett föl, hogy kiesett egy, a tömeget irányító férfi kezéből – tette hozzá. A bíróság álláspontja szerint így ő szervező, irányító szerepet töltött be. A megromlott egészségi állapotú vádlottak esetében pedig a bíró lehetőséget látott a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére.

A határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetében a törvény erejénél fogva kötelező a kiutasítás alkalmazása, ezt csupán az oltalmazott státust kapó vádlottnál lehetett mellőzni – fejtette ki a bíró.

Ambruzs Norbert ügyész fellebbezést jelentett be, hosszabb tartamú szabadságvesztés és kiutasítás, illetve végrehajtandó börtönbüntetés kiszabása érdekében. A vádlottak és védőik felmentést, enyhítést, illetve a kiutasítás mellőzését kérték.

A bíróság – ügyészi indítványra – fenntartotta a három év börtönnel sújtott férfi előzetes letartóztatását. A többi vádlott letartóztatása, házi őrizete megszűnt.

– MTI –








hirdetés