Így pusztított a második világháború Debrecenben

A lebombázott Nagyállomás
A lebombázott Nagyállomás
Debrecen – Papp József helytörténész sorozatában a második világháború debreceni eseményeit eleveníti fel. Fejezetek Debrecen történetéből, 27. rész: Katonasírok a köztereken.

Az amerikai légierő pusztító bombaszőnyegével 1944. június 2-án teljes valóságával elérte Debrecent a második világháború. Miután közel két évvel azelőtt, 1942. szeptember 9-én este volt a legelső légiriadó a városban, így a hiábavaló riasztásokkal szemben elfásult lakosságot szinte váratlanul érte a vasúti létesítményeket és környezetét ért támadás. (Senkit sem vigasztalhat, de azóta tudott tény, hogy az értelmetlennek, céltalannak látszó rombolás egy óriási hadművelet, a szövetségesek négy nappal későbbi normandiai partraszállásának támogatása volt, és a nagy vasúti gócpont bénítása a keleti német haderő átcsoportosításának akadályozását célozta.) A sűrűn lakott városrészekre is bőven hulló bombák végeredményben 509 halálos áldozatot követeltek, akik közül több százat a Köztemetőben kialakított, azóta „Bombázottak sírkertje” néven ismert parcellában temettek el.

A Kollégiumot is eltalálták

Debrecenben akkor már több mint két hónapja német csapatok állomásoztak. Első napjukról tudjuk, hogy március 21-én délelőtt „10 órakor … a Nagyállomás felől dalolva vonultak végig a Piac utcán a Nagytemplom felé”. A rémhírekkel, bizonytalansággal terhelt viszonyok között, aki csak tehette a környező tanyavilágba vagy távolabbi, biztonságosnak gondolt településekre menekítette családját. Amikor az 1944. szeptember 11-én megjelent hivatalos közlemény a „hadműveleti területekhez tartozó városok közé sorolta Debrecent”, akkor már a második nagy légitámadáson és bombázáson is túlesett. Szeptember 1-jén a repülőteret és a Nagyállomás körüli részeket ért pusztításban 112-en vesztették életüket, és a júniusban kevéssé sérült házak közül több ekkor vált véglegesen romhalmazzá. A kisebb, nemegyszer magányos repülőakciók mellett szeptember folyamán összesen öt nagy légicsapást szenvedett el a város. A szeptember 17-én negyven percen át tartó repülőtámadás után súlyosan megsérült a városháza Kossuth utca felőli része. (A használhatatlanná vált közgyűlési termet az 1946. december 14-i ülésre tudták helyreállítani.) A Déri Múzeumot ért találattól az épület tetőzete sérült meg, és bomba rombolta a Református Kollégium keleti szárnyát is. Gyújtóbombától kapott lángra a Nagytemplom, és csak a megfeszített erőkkel folyó oltásnak köszönhető, hogy a tetőzet égése nem okozta az egész épület pusztulását. (A nyugati torony csúcsáról négy nappal később lezuhant gomb és szélvitorla 1945. augusztus 1-jén került vissza a helyére.)

Az első iskolai ünnepély a Hősök temetőjében, 1915. május 12-én
Debrecen - Papp József helytörténész írásából kiderül, elégedett volt-e Debrecennel a Habsburg főherceg. Fejezetek Debrecen történetéből, 25. rész: Honvédtemetőből világháborús Hősök Temetője. A 19. század utolsó évtizedeiben a nemzeti forradalom és szabadságharc valódi emlékhelyévé vált a Csige...

Összecsapások a városban

A front megérkezését először szeptember 30-án jelezte a távoli ágyúlövések moraja, de utalt erre a városon át visszavonuló német katonák és felszerelések nagy száma is. Robbantások és belövések napjaival kezdődött október. Ondód felől „élénk ágyútűz és tankcsata”, az „orosz és a német légierő légi csatája” hallatszott be, sőt október 10-én a mai Dósa nádor térre is csapódtak be lövedékek, amelyek „néhány embert megöltek”. Belső harcokra készülő német alakulatok a Piac utca keleti oldalán, körülbelül a 36. szám előtt, továbbá a Hatvan utcán és a Déri téren építettek barikádokat, és október 17-én a repülőtéren, másnap a Diószegi útnál lövészárkokat ásattak csendőrök segítségével összeterelt férfiakkal. Viszont a város feladásának jele volt előbb a vagongyárban, majd az István Gőzmalomban történt szándékos robbantás, ahol német fegyveresek tartották vissza az oltásra, mentésre igyekvőket.

A Vörös Hadsereg déli és keleti irányból behatoló egységei október 19-én délután háromkor a Piac utcán és fél ötkor a Péterfián voltak. A váltakozó kimenetelű, igen heves harcokban sokan vesztették életüket. A magyar és német katonákat a Köztemető fogadta be, a győztesek viszont két nap múlva dísz­sortűz kíséretében a közterületeken temették el hősi halottaikat. Korabeli leírás szerint „a katonatemetőnek használt utcai parkok a Csapó utcától a Kossuth utcáig, a részben (be)kerített síremlékek egész sorával sajátságos képet kölcsönöztek a városnak”. A lakosságból körülbelül 280-an vesztették életüket az ostrom és az azt követő erőszakoskodások miatt, továbbá a repülőtér helyreállítására kirendelt férfiak közül azok, akiket ott ért a németek utolsó légitámadása.

Lábadozó Debrecenben katonák számára
Debrecen - 1915-ben pusztító kolerajárvány söpört végig a katonákon a Balmazújvárosi úti fogolytáborban. Fejezetek Debrecen történetéből, 26. rész. Az első világháború hátországi nagyvárosába, Debrecenbe 103 esztendeje, 1914. október 14-én érkezett meg az orosz hadifoglyokat ideszállító első vasú...

Sírok az utcákon

A romeltakarítási munkálatokhoz kapcsolódva a tél múltával született meg a döntés a köztéri parkok helyreállításáról. A városháza árkádja előtti katonasírt április végén exhumálták. Az ott eltemetett 22 szovjet tiszt a Csapó utca és Zamenhof (akkor Bádogos) utca közötti Alföldi palota előtti sírba került. Nyughelyük fölött május 1-jén leplezték le a „Szovjet-Únió Debrecenben hősi halált halt tisztek” obeliszkjét. Ugyanazon a napon avatták fel az állomás előtt, a mai 22 emeletes ház helyén a szovjet repülők, és a Kossuth utcán a közkatonák emlékére „többheti munkával” elkészült hősi emlékműveket, egy moszkvai művésznő alkotásait.

Katonasír a városháza előtt | Fotó: Méliusz Központi Könyvtár Katonasír a városháza előtt | Fotó: Méliusz Központi Könyvtár ©

A köztéri sírokból exhumáltak másodlagos, valamint az orosz katonai kórházakban, fogolytáborokban és az alakulatoknál elhunytak elsődleges temetését összesítő gondnoki jelentés szerint 1946. február végéig több mint 800 főt hantoltak el a Köztemető szovjet katonai táblájában. Az orosz katonákkal együtt 62 magyar, 142 német és 4 román hadifogoly is ugyanabba a sírkertbe került. 1949 februárjában is még 12 elhaltat vittek 6 ideiglenes sírból a temetőbe, sőt még 1950-ben is voltak ilyen munkálatok, amikor az Attila téren számoltak fel két hevenyészett nyughelyet.

A belvárosból a temetőbe

A szovjet hősi emlékművek közül a repülőkét a hatvanas évekre helyezték át a bombázások miatt kibővült Petőfi tér parkjába, ahonnan azt az 1990-es években távolították el. A közkatonák Kossuth utcai géppuskás emlékművét 1970-ben váltotta fel Pátzay Pál tankcsata témájú alkotása, amelyet 1990-ben bontottak szét. A Piac utcai obeliszket az 1960-as évek közepén helyezték át a köztemetői szovjet hősi parcellába, amikor ott végleges nyughelyükön ismét eltemették a tisztek maradványait. Debrecen főterén, a régi helyén 1967-ben avattak új emlékművet, amelyből az ezredfordulós téralakítás után Pátzay Pál család-szobra maradt meg napjainkra.

– Papp József –