Így épült 50 éve a cívisváros

Akt.:
Építkezés a Petőfi téren
Építkezés a Petőfi téren - © Fotó: Napló-archívum
Debrecen – A legendás Csapó-kanyar és a népszerű 6-os villamos sorsa is ekkor pecsételődött meg.

Az új mechanizmus első évét sikerrel zárta Debrecen. Átadták többek között a Dózsa György úti, valamint a Dobozi-lakótelepi általános és középiskolát, az ABC áruházat, az Egyetem kávéházat, továbbá a Mátyás király utcai, a Létai, Tanácsköztársaság úti és a Szabó Kálmán utcai szolgáltatóházat.

Égető lakáshiány

A Hajdú-bihari Napló 1969. január 19-i, egész oldalas interjújában mindezekről dr. Ács István, a Debrecen Városi Tanács vb-elnöke tájékoztatta az olvasókat. A megyeszékhely jövőbeni fejlődését taglaló cikk arról is beszámolt, hogy a Vörös Hadsereg útján (a mai Piac utcán) a nagy átalakításon túl megnyílt az elektromos iparcikkek áruháza, és rövidesen elkészült a Gambrinusz közi üzletnegyed minden helyisége is.

Az anyagból az is megtudható, hogy Debrecennek 50 esztendeje több mint 155 ezer lakója volt. Ezzel szemben 1960 elején még csak 129 ezren éltek a cívisvárosban.

Kattintásra nagyobb méretben | Fotó: Napló-archívum

A népesség tehát rohamosan gyarapodott, és emiatt itt is a lakásínség enyhítése volt a legsürgetőbb tennivaló. Akkor a kerületi tanácsok megközelítőleg 8 ezer állami és 2 ezer szövetkezeti lakásigénylőt tartottak számon Debrecenben. A helyzetet súlyosbította, hogy a meglévő lakásállomány fele legalább 50 éves volt, s emiatt évente 150 ingatlan lett életveszélyes. 1968-ban a debreceniek 421 állami és 234 szövetkezeti lakást vehettek birtokukba.

Dr. Ács István arról is tájékoztatott, hogy a harmadik ötéves terv eredményeként 526 társasház és 705 családi ház építéséhez biztosított telket a tanács (mai nevén: önkormányzat).

Szanálások, autóbuszok

Az interjú jelezte azt is, hogy a város vezetőinek számításai szerint szerint 1980-ra mintegy 200 ezer lakója lesz Debrecennek. (Ezzel nem is tévedtek nagyot.) A cikk szerzője, Király Ferenc azt is megkérdezte, hogy mi lesz a sorsa a Csapó utcának.

A tanácselnök még nem szolgált konkrétummal arról, hogy megmaradhat-e a 6-os villamos, vagy busz jár-e majd helyette. Azt azonban közölte: a híres Csapó-kanyar helyére a további szanálásokat követően üzletek és lakóházak épülnek oda az 1970-es évek elején. Mint tudjuk, ez így is történt, és végül a villamospályát is felszámolták.

Újvigadó, házgyár

Az 1969. január 19-én megjelent összeállítás tanúsága szerint akkor már eldöntött tény volt, hogy többek között felépítenek 614 állami és szövetkezeti lakást, ami jelentősen hozzájárul a Petőfi téri új lakótelep kialakításához.

A Petőfi tér ma | Fotó: Vass Attila

A Napló cikke jelezte: további ABC-k épülnek, étterem lesz a nagyerdei csónakázónál (az Újvigadó), és megvalósul a konzervgyár és a házgyár. Az utóbbi üzem 1973-tól termelhetett teljes kapacitással, azaz évi 2 ezer 500 lakást készítve.

A cikk végén kiderült az is, hogy elkezdik építeni a homokkerti felüljárót és ipari iskolát is.

– Vass Attila –


Debrecen - A fél évszázados felvételeken Bengáli villamosok, a Nagyerdei Strand pancsolómedencéje és ufólámpák is megelevenednek. A Vörös Hadseregnek nevezett főutcán 50 éve még autók és buszok is közlekedhettek a villamosok mellett. Az Aranybikával szemben a Felszabadulási emlékmű integető csalá...

A Borsos József által tervezett Köztemető szecessziós főépülete
Debrecen - IV. Károly király nem kért pompát, a Köztemető pedig a Csapókertben valósult volna meg. Erről is beszámol az immáron 100 esztendeje kiadott Debreczeni Képes Kalendáriom. A kiadványból az is megtudható, hogy a tudományegyetem építése 1914-ben kezdődött, a munkások túlnyomó része pedig az o...