Ígéretes jelölt: a Sida

Ígéretes jelölt: a Sida
Ígéretes jelölt: a Sida - © Fotó: unideb.hu
Debrecen – A többhasznú évelő mályvaféle a termelésben nem használható területek hasznosítására és biomassza előállítására is alkalmas.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszékén Fári Miklós professzor által vezetett kutatócsoport figyelemre méltó eredménnyel foglalkozik a mályvafélék biotechnológiájával, növényvédelmi hátterével, magbiológiájával, illetve piacképes palánta előállítási technológiájának kifejlesztésével.

A Virginiai bársonymályva, a Sida hermaphrodita L. az USA néhány államában igen kis területen, vadon élőforduló, a veszélyeztetett növények listájában szereplő mályvafaj. Bokros jellegű, évelő, 3-5 méter magas növény, hazánkba Kováts Zoltán virágnemesítő professzor hozatta be negyedszázaddal ezelőtt.

A növény többcélú hasznosítási lehetőséggel rendelkezik: takarmány- és biomassza növény, rostnövény, magas cellulóz tartalma miatt a papírgyártás alapanyaga lehet, magas hozamú méhlegelő, magja magas olajtartalmú.

– Eddigi megfigyeléseink alapján, számos előnyös tulajdonsága miatt került e növény kutatásaink homlokterébe. Igen szárazságtűrő, különleges félfás jellegének tulajdoníthatóan toleráns a környezeti viszontagságokkal szemben – magyarázta Kurucz Erika, a MÉK Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszékének doktorandusza.

Kurucz Erika elárulta, ha azokat a területeket, amelyeken mezőgazdasági termelés már nem kifizetődő betelepítenénk többhasznú évelő mályvafélékkel – beleszámítva a füves puszták és a cserjés vegetációkkal fedett területek hozamát is –, akkor a jelenlegi üzemanyag-szükséglet 25-50 százalékát tudnánk kielégíteni. Ez annak fényében sem elhanyagolható arány, ha arra gondolunk, hogy e területek nagy részén jelenleg nem folyik semmiféle mezőgazdasági termelés.

– Mivel a lakosság igényeit 2050-re egyes becslések szerint, csak akkor lehet majd kielégíteni, ha mezőgazdasági termelésünk jelenlegi hozama 60 százalékkal növekszik, be kell látnunk, hogy a mezőgazdasági területek semmiképpen sem lehetnek a biomassza-előállítás helyei. E növény egy ígéretes jelölt lehet e területek hasznosítására, és egy új, biomassza-ellátó lánc hasznos tagjává válhat – tette hozzá a Kurucz Erika.

– unideb-hu –