Igazi aratóidővel indult a július

Igazi aratóidővel indult a július
© Fotó: HBN-archív
Debrecen – A betakarítást végzők szervezetét megviseli a hőség, de kárpótolja őket a jó minőség.

A nyár második hónapja igazi aratóidővel indult, július első napjaiban egyre fokozódó hőség és száraz idő alakult ki Kelet-Magyarország térségében.

Enyhébb éjszakák

Kezdetben mérsékelten meleg, váltakozó nedvességtartalmú levegő alakította hazánk időjárását, csapadék azonban már a hónap első napján is csak elvétve fordult elő. Az az anticiklon, mely a megelőző időszakban a hűvös levegő többszöri beáramlását biztosította a Kárpát-medencébe, fokozatosan erősödött, végül az egész kontinensre az ebben uralkodó leszálló légáramlások váltak jellemzővé. E légköri képződmény áramlási rendszerében ettől fogva afrikai eredetű, egyre forróbb levegő árasztotta el szinte egész Európát. Napról napra emelkedett a csúcshőmérséklet, a kezdeti 27-30 fokos értékeket a hét végére már 31-34 fok közötti hőség váltotta szerte Hajdú-Bihar megyében. Általában 2-4 hőségnapot jegyezhettünk fel a térségben, ezeken a napokon a hőmérséklet legmagasabb értéke elérte vagy meghaladta a 30 °C-ot. Ötödikéig forró – azaz 35 fokot elérő maximumhőmérsékletű – napot nem regisztráltunk, a kánikula fokozódásával azonban minden bizonnyal gyarapszik majd e küszöbnapok száma is. A hőséget a még friss éjszakák tették könnyebben elviselhetővé, ám az elsejei 8-13°C-os lehűlést egyre enyhébb hajnalok követték. A napi minimumok a hét végére 13-16 fok köré enyhültek.

Stresszküszöb

A nyári időszakban a napi középhőmérséklet egyik kritikus értéke a 25°C-os stresszküszöb. A héten ezt egyszer, a hét legutolsó napján érte el a hőmérséklet, addig a gazdasági állatok szempontjából, valamint humán-egészségügyi szempontból jelentős hőstresszel nem kellett számolni. Ami a növénytermesztés időjárási kitettségét illeti, a jelenlegi helyzetben a vízellátottság terén jelentkezik a legfőbb veszélyforrás, hiszen a térség nagy részén tetemes deficit jellemzi a talajok egy méter mélységű szelvényének vízegyenlegét. A már 110-130 millimétert közelítő vízhiány a talaj alsó és felső rétegeit egyaránt érinti, a június utolsó harmadában hullott csapadék hatása mostanra szinte kimutathatatlan a vízmérlegben.

Elsősorban a laza, gyorsan felhevülő homoktalajokon létfontosságú az öntözés még a mélyebben gyökerező gyümölcsösök esetében is, de másutt is egyre romlik gazdasági növényállományaink vízellátottsága. Míg a szántóföldi és kertészeti kultúrák többsége kiadós csapadékra vár, a gabonafélék betakarítása szempontjából kívánni sem lehetne jobbat a mostani száraz, meleg időnél. Az aratók szervezetét ugyan megviselheti a hőség, kárpótlást jelenthet viszont a gabona várhatóan igen jó minősége.

– DE ATK Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –








hirdetés