Idén jubilál a „körömcipős” fesztivál

Akt.:
Idén jubilál a „körömcipős” fesztivál
© Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Immáron százezer embert vonz a Nagyerdő szívébe az ebben az évben a Prodigyvel támadó Campus.

Újabb lépcsőfokot lépett a debreceni Campus Fesztivál, ugyanis története során először megkapta a legmagasabb nemzetközi minősítést az EFFE-től (Europe for Festivals, Festivals for Europe). A rendezvény idén jubileumához érkezett, ugyanis július 19-22. között már a tizedik Campust rendezik meg. Az évről évre mind több embert vonzó eseményen tavaly már 97 ezren buliztak, megjósolható, hogy ennél sokkal kevesebben ebben az évben sem lesznek. A Hajdú-bihari Napló Miklósvölgyi Péterrel, a Campus Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetőjével elevenítette fel az elmúlt évtizedet.

Hogyan látja az elmúlt majd egy évtizedes sikertörténetet?

Miklósvölgyi Péter: Valójában ez számomra nem is tíz év, mert 1996-ban kezdtünk el fesztivált szervezni, egészen pontosan az Egyetemi Napokat. Az intézménynek volt egy rendezvényszervező és szolgáltató irodája, s diákként ott dolgoztam. Ezt követően 1998-ban Tokajban szerveztük meg az EFOTT fesztivált, rá egy évre pedig ugyanezt Hajdúszoboszlón. Majd következett a Vekeri-tó Fesztivál, a Lovarda megnyitása, mellette szerveztünk gólyabálokat és más egyetemi rendezvényeket. A 2007-es Vekeri-tavi EFOTT-on merült föl, hogy ha már ilyen sokan, negyven-ötvenezren eljöttek, hogy azon a helyszínen, más néven próbáljunk meghonosítani egy másik fesztivált. Ez lett végül a Campus 2008-ban.

Véleménye szerint milyen ívet írt le a fesztivál története? Azzá fejlődött, amivé szerették volna a szervezők, hogy váljon?

Miklósvölgyi Péter: Nagyjából azt hozta, amit szerettünk volna eredetileg, sőt, egy picit még jobban is alakult, mint ahogyan azt gondoltuk. Amikor három esztendeje volt egy sajtótájékoztatónk, az első „új” stadionos fesztivált megelőzően, Kósa Lajos, akkori polgármester azt mondta, hogy pár év, és százezren lesznek a Campuson. Akkor nagyot néztem én is, de tavaly például már 98 ezren szórakoztak nálunk. Utólag ez a szám nem annyira meglepő, de akkor nem hittem azt, hogy két év alatt ekkorát tudunk nőni. Divat manapság a fesztiválozás, ami nagy szerencsénk, vagyis jó időben kezdtük el ezt. Igaz, éppen a gazdasági válság kezdetén volt az első Campus, de ezt mi szerencsére nem éreztük meg, azért, mert mi jó ár-érték arányos fesztivál vagyunk. A cégen belül, más területen igen, mindenhol volt egy erőteljes fogyasztás visszaesés: vendéglátásban vagy az évközi koncertlátogatottságban például. A cég egyetlen veszteséges éve volt a 2009-es. Azóta szerencsére erre nem akadt példa.

Mire vezethető vissza ez a folyamatos növekedés a látogatók számát, a fesztivál népszerűségét tekintve?

Miklósvölgyi Péter: Arra, hogy következetesen építkezünk, ésszerűen tervezünk és persze az is, hogy bejöttünk a Nagyerdőre, egy nagyszerű helyszínre, ami az új stadion megépülésével szerintem az országban a legjobb. Ez nem hazabeszélés, hiszen nem a saját érdemünk feltétlenül. Azt szoktuk mondani, hogy a főbejárattól a nagyszínpadig magassarkúban gond nélkül végig lehet tipegni. Ez egy városi fesztivál, rendkívül igényes környezetben. Százötven angol wc van összesen a stadionban, a Hallban és a Víztoronyban. Azaz ha valaki egy kicsit hajlandó sétálni, akkor úgy fesztiválozhat nálunk, hogy nem kell mobilvécét használnia.

Ez azért a látogatói réteget is meghatározza, hiszen olyanok is eljönnek, akik nem szeretnének dagonyázni esetleg a sárban.

Miklósvölgyi Péter: Igen, például a sátorozók száma nem nőtt, miközben a fesztiválozók száma megduplázódott öt év alatt. Egyre inkább telnek meg a kollégiumi és a szállodai férőhelyek. Vagyis sokan azt mondják, hogy számukra nem okoz gondot kifizetni mondjuk négyezer forintot egy főre egy hotelszobára.

campus

A Campus Fesztivál évről évre bővül, nem csak a látogatók számát, hanem a programok sokszínűségét tekintve is. Fotó: Molnár Péter

És meddig bírja el a helyszín ezt a folyamatosan növekvő tömeget évről évre?

Miklósvölgyi Péter: Még bírni fogja. Mindig az adott létszámhoz mérten nyitjuk vagy zárjuk a tereket. A stadion környéke nagyon tágas. Nyilván a főbejáratnak van egy átengedő kapacitása, idén ezen úgy fogunk segíteni, hogy a hátsó – vidámpark felőli- bejáratot is megnyitjuk azoknak, akik már rendelkeznek karszalaggal. Ez hasznos lesz, ráadásul a stadion keleti oldalára sok új dolgot tudunk telepíteni. Ide tesszük most a dohánytrafikot, a MÁV-pontot, de lesz feltöltő pont, civil tér, színházi sátor és egy hangulatos vendéglátó egység is. Itt említeném meg, hogy a Vidámparkba a belépés -és azon belül az elvarázsolt kastélyba is-fesztivál karszalaggal ingyenes lesz a belépés! Tulajdonképpen a keleti oldal lesz a fesztivál csendes oldala, s mivel erre is elsétálnak majd az emberek, lesz egyfajta körforgása a fesztiválnak, ami fontos. Ehhez persze nőnie kell a látogatottságnak. Bennünk, szervezőkben mindig az a kérdés merül föl, hogy ez a régió a világszínvonalú fesztiválprogramot meg tudja, meg akarja e fizetni, azért vagyunk óvatosak, mert a régió fizetőképességét nem szabad vakon becsülgetnünk. Nyilván mindenki akarja a legjobb előadókat, csak kérdés, meg is fogja-e fizetni. Idén azzal, hogy Lukas Graham-re, Alle Farbenre, és a Prodigy-re elköltünk kb 150 millió forinttal többet programra, mint az eddigi években, mégis úgy érzem, hogy kicsit lapot húzunk 19-re.. Ha ezt az összeget elosztjuk a belépők számával, akkor a mostani napijegy- és bérletáremelés egyáltalán nem fedezi a költségnövekedést. Szponzorációból, turisztikai és kulturális alapokból próbálunk pénzt szerezni, ahhoz, hogy ezt tudjuk finanszírozni. Ez az év egy próbaév lesz. A távolabbi jövőben próbálunk minimum az idei szinten maradni programban, de néhány nem annyira ismert nevet is szeretnénk Debrecenbe hozni. Nekem nagy kedvencem például Mario Biondi, amely egy 10-20 ezer eurós olasz zenekar. Nem sokan ismerik, de garantálom, hogy érdemes lenne megismerkedni velük, mert brutálisan jó zenét játszanak. Nyilván bízunk a közönségben, hogy ki fogja fizetni ezeket a jegyárakat, mert különben nem tudunk tovább kísérletezni ilyesmivel. Csak akkor lehet nagyobb gáz, ha mondjuk rossz idő lesz, nem titok, mi rossz időjárás esetén tudunk bukni 100-200 millió forintot is. Ez azért nagyon „hasba akasztaná” a céget, de épp ezért nem lehetünk felelőtlenek.

Amikor vasárnap délelőtt bezár a fesztivál, már rögtön megkezdődik a következő szervezése?

Miklósvölgyi Péter: Már most beszélünk 2018-ról a kollégáimmal, egyeztetünk a menedzsmentekkel, hogy egyáltalán merre induljunk el.

Az úgymond nagy nevek közül volt-e olyan, aki valami igen meredek kéréssel állt elő a szervezők felé?

Miklósvölgyi Péter: A Prodigy közölte, hogy nekik három darab S Long fekete Mercedes kell, ami nem lehet idősebb egy évesnél és mindhárom dohányzó legyen. Ha ezt teljesíteni akarjuk, akkor Münchenből bérlünk nagyjából hárommillió forintért. De alapvetően nem szokott sok furcsa kívánságuk lenni a fellépőknek. Egyébként mindig a tour menedzserrel van a több baj, aki gyakran egy fiatal nő, akivel azért nehezebben lehet összevitatkoznia egy férfinek. Általában a tour menedzser be akarja bizonyítani, hogy ő mindent el tud intézni, nem hibázik, és alaposan végig nézi a „checklistát”, hogy véletlenül se lehessen belekötni a munkájába. Gyakran olyan szőrszálhasogatással találkozunk ilyenkor, hogy sokszor az adott sztárnak kellemetlen már a szituáció.

Mondjon példát, mivel „szőröznek” ilyenkor?

Miklósvölgyi Péter: Mondjuk azzal, hogy 0,75 literes ásványvíz helyett egy literest teszünk ki nekik. Vagy a papírtörlő nem két rétegű, csak egy, tehát ilyen szintű dolgokkal akad problémájuk. Mindegy, hogy a listán bármi szerepel, ha attól találnak egy apró eltérést, már itt a világvége. A Sziget Fesztiválon esett meg, hogy az egyik fellépő kért a nagyszínpad mellé egy konditermet. A szervezők felépítették, majd jöttek röhögve, hogy azt csak poénból írták bele a „riderbe”. Na, ez poénnak durva és költséges volt! Konditermet még tőlünk nem kértek, de meg kell felelnünk egy szintnek nekünk is. Egyre több külföldi zenekar jön hozzánk, akiknek a menedzsmentjei azért beszélnek egymással. Visszatérve még az igazán nagy világsztárokra, azért azt tudni kell, hogy Kelet-Magyaroszág az Kelet-Magyarország. Ha egy zenekar jöhet kockázatmentesen Budapestre, ahol van egy hárommilliós agglomeráció jó fizetéssel, akkor nem fog jönni keletebbre, hogy a saját dolgát megnehezítse és kevesebbet keressen. Sajnos, ez ennyire egyszerű piaci kérdés. Ott van például Brno, mindig mondják, hogy ott milyen sok koncert van. Ám oda elmennek a budapesti, a prágai, a pozsonyi és a bécsi rajongók is, mert nagyon jó helyen fekszik a város. Ehhez képest itt van az Alföld közepén Debrecen, egy kulturális sziget, de itt nincs egy olyan agglomeráció, amely gond nélkül kifizetne mondjuk egy AC/DC-t.

Milyen a visszhangja a külföldi zenészek körében a Campusnak?

Miklósvölgyi Péter: Nagyon ritkán néznek szét ezek a zenekarok, de ha valaki mégis, akkor alaposan rácsodálkozik, hogy mennyire igényes a fesztivál, nyugati mércével is. A Nagyerdő, a stadion, a kivilágított víztorony egy-egy csoda! Idén a nagyszínpadot még közelebb tesszük a ködszínházhoz, sokkal nagyobb lesz a küzdőtér és vizuálisan még többet ad majd a fesztivál ezen területe. Itt jegyezném meg, hogy az egyetem a lételemünk, a DE nélkül nem tudtuk volna életre hívni a fesztivált. A jószomszédi és a tulajdonosi viszony mellett a Campus azért tudott így berobbanni, mert van egy 30 ezer fős egyetemi hallgatóság, amely minden évben az alapját képezi a rendezvénynek, ugyanis a fesztiválra a hallgatók kilencven százaléka visszatér. Az egyetemi kollégiumok adnak 4 ezer szálláshelyet, ez szintén kiemelkedő. Az országban nagyon sokan ismerik a Campus Fesztivált, és a legtöbben az egyetemhez kötik. De rengetegen elmondják azt is, hogy itt elképesztő, mennyire gyönyörűek a csajok.

Tamás Nándor


Nemzetközi elismerés a Campus Fesztiválnak

Nemzetközi szintű elismerést kapott az idén tíz éves debreceni Campus Fesztivál, a legkomolyabb európai minősítő szervezet, az EFFE (Europe for Festivals, Festivals for Europe) a legmagasabb szintű minősítést adta a debreceni rendezvénynek.

Bingo Players és egyéb újdonságok a Campuson

Ahogy korábban megírtuk, egyedülálló infrastruktúrával, tizennyolc programhelyszínnel, koncertekkel és egyéb kulturális programokkal várja látogatóit a 2017-es, immár tizedik Campus Fesztivál a Nagyerdei Stadionban és környékén. A kínálat azóta kicsit bővült, friss információkat kaptunk a szervezőktől.

Tíz éves a Campus Fesztivál – jön a Prodigy

Idén 10 éves a Campus Fesztivál, július 19-től 23-ig az ünnephez méltó program, izgalmas és sokszínű kínálat fogadja majd a közönséget, és számos világsztár várható, jelentették be a szervezők.








hirdetés