Ide nekünk Afganisztánt?

Debrecen – Tízből négy-öt párkapcsolat nagyon megsínyli a katonai missziót.

A korábbi viszonylagos nyugalomhoz képest az utóbbi egy évben többször is megtámadták az afganisztáni Baglan tartományban szolgáló magyar katonákat, ideértve a mintegy 250 fős újjáépítési csoportot (PRT) és az amerikaiakkal felerészben közös, a helyi haderő harci felkészítését végző 50 fős gárdát (OMLT).

Ennek ellenére a missziókba ma is többszörös a túljelentkezés, mondta a Naplónak dr. Böröndi Gábor, a Bocskai-dandár parancsnoka. A debreceni székhelyű dandár hazánk legnagyobb – 3400 főt foglalkoztató – katonai alakulata (a cívisváros mellett Hajdúhadházon és Hódmezővásárhelyen is működtetnek helyőrséget).

Napló: Miként hatott az afganisztáni missziós jelentkezési kedvre, hogy tavaly nyártól felerősödtek a támadások az ország északi részén fekvő Baglanban?

Böröndi Gábor: Afganisztán biztonsági helyzete folyamatosan romlik. Mivel a nemzetközi erők stratégiát váltva már nem érik be az ellenállás puszta felszámolásával, hanem meg is kívánják tartani az elfoglalt területeket, a lázadók az ország déli, veszélyesebb részéről nagyobb számban szivárogtak át az északi területre, így Baglanba is.

Mivel egyre több a támadás, a magyar erők folyamatosan leteherheltek. Az afgán hadsereg rábízott részét az amerikai-magyar OMLT a legjobb tudása szerint felkészítette az önálló harcra, de a bevethetőségük egyelőre korlátozott, állandó koordinációt igényelnek.

A veszélyek ellenére az újjáépítés csoport 250 beosztására 415-en jelentkeztek. Ez egyrészt a katonák motiváltságának, szakmaszeretetének, másrészt a jó fizetségnek köszönhető. A hat hónapos misszót teljesítve 3,5-4 millió forintot is hazahoznak.

Napló: Hogy megy a visszailleszkedés?

Böröndi Gábor: Már az elején őszintén elmondjuk mindenkinek, hogy a tapasztalatok alapján a távollét idején tízből négy-öt katona élettársi kapcsolata, házassága megromlik. A társ megtanul élni a másik nélkül, átveszi a szerepét. Ennek visszaadása aztán nem megy zökkenőmentesen. Mivel az otthoni problémák a munkahelyi teljesítményre is kihatással vannak, a dandár a maga módján igyekszik segíteni: családi napokat tartunk, gyerekmegőrzést vállalunk, pszichológusi segítséget nyújtunk.

De a katonák visszailleszkedésére is komolyan készülünk. Kiscsoportos foglalkozások keretében kéthetes tréningek keretében szinte éjjel-nappal velük vagyunk. A kinti munka terhe alatt elfojtott feszültségek, kibeszéletlen élmények jönnek elő, sokszor ekkor döbbennek rá, hogy ebben a misszióban akár meg is halhattak volna. Ezt amúgy én is észrevettem magamon. Miután hazajöttem a magam afgán missziójából, és egy autó kipufogója eldörrent mellettem a Margit-szigeten, azt hittem lőnek és harckészütségbe helyeztem magam…

Egyébként minden századból két-három katona fel van készítve arra, hogy mit kell tenni, ha egy társa idegesebb, agresszívabb, magába forduló. Erre kiforrott szakirodalmunk van a nyugatiaknak köszönhetően. Ha valakinek baja esik, azonnal lezárják a kinti telefonhálózatunkat, hogy megakadályozzák a fals információk terjedését.

Napló: Mi lesz azzal, aki menet közben jön rá, hogy ez nem neki való?

Böröndi Gábor: Ha elfogadható családi oka van rá, például a gyermeke nagyon súlyosan megbetegszik, akkor nincs baj. Ha viszont csak elege van, akkor megszűnik a dandárral a munkaviszonya. Lehet, hogy jó szakember, de nem jó katona, mert éles helyzetben magára hagyja a bajtársait. Tavaly ez két esetben előfordult, őket le is szereltük. Olyan ez, mint egy felmondás.

Napló: Hogyan hatott a dandárra a pénzügyi válság?

Böröndi Gábor: Az állomány feltöltöttségére kedvező hatást gyakorolt, hiszen a magas iskolai végzettségűek is nagyobb számban jelentkeztek hozzánk. A fizikai terhelés és a sok távollét miatt mi elsősorban a 20-25 év közöttieket célozzuk. Érdekes, hogy a tatai lövészdandár 40 százaléka is hajdú-bihari, szabolcsi, ami arra utal, hogy a Bocskai önmagában már nem is tudja felszívni az összes katonának jelentkezőt. A keresetek reálértékének csökkenése természetesen a katonákat is sújtotta, hiszen előtte hozzászoktak a jobb életmódhoz, lakáshiteleket vállaltak, stb. Bár a nehezén már túlvagyunk, előtte sok-sok hiteltájékoztatókat tartottunk, kezességet vállaltunk, eljártunk a közszolgáltatóknál, végrehajtásra kértünk felfüggesztést. A költségvetésünk nem csökkent, így összességében jól jöttünk ki a válságból.

Ratalics László

laszlo.ratalics@inform.hu

 

laszlo.ratalics@inform.hu

NÉVJEGY



Dr. Böröndi Gábor dandártábornok

A MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka

Születési helyi, idő: Kaposvár, 1971.

Iskolai végzettség: Kossuth Lajos Katonai Főiskola, gépesített lövész szak, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, katonai vezetői kiegészítő képzés, NATO Védelmi Akadémia, felsővezetői tanfolyam, Miskolci Egyetem, Állam és Jogtudományi Kar, jogász

Szakmai karrier: 1991-ben vált a hivatásos állomány tagjává; 1996-ben az MH 4.Gépesített Hadtestparancsnokság hadijogász főtisztje; 2000-től az MH Összhaderőnemi Hadműveleti Központ kiemelt koordinációs főtisztje; 2005-től a HM KÁT Titkárság kiemelt főtisztje; 2006. decemberétől az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokhelyettese, 2009.január 1-től a dandár parancsnoka (a felsorolás nem teljes)

Családi állapot: nős, két gyermek édesapja








hirdetés