Hűvös idő hátráltatott…

Hűvös idő hátráltatott…
© Fotó: Racskó Tibor
Debrecen – Az elmúlt héten folytatódott a jobbára felhős, borongós, őszi idő, ismétlődő esőkkel. Agrometeorológia a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központjából.

Jócskán szükség volt az esernyőre október második hetében. A hagyományosan az őszi búza vetésére legalkalmasabbnak tartott időszak, Gál hete idén kevésbé volt kedvező a kinti munkák végzésére, különösen a talajmunkákra, vetésre.

Várat magára

A szinte folyamatosan sáros felszínre a munkagépekkel nem volt ajánlatos rámenni, nem csupán az elakadás, de a talajszerkezet pusztulásának kockázata miatt sem. Ahol azonban az áttelelő gabonák vetése már megtörtént, ott a csírázáshoz optimális nedvességi és hőmérsékleti feltételek álltak rendelkezésre az időszakban. A talaj felső 5 centiméteres rétegének napi közepes hőmérséklete általában még 10 °C felett alakult, s a talaj közeli léghőmérséklet sem volt tartósan fagypont körül, vagy az alatt. Az ilyenkor megszokottnál több fokkal hűvösebb idő ugyanakkor a melegigényes kultúrák számára már alig biztosított hasznosítható hőösszeget. Egy-két, arra hajlamos területen gyenge fagy is előfordult a talaj mentén, ám ez az egy héttel korábbi fagyos hajnaloknál is gyengébb volt, így a vegetációs időszaknak véget vető fagy még várat magára. Sokkal nagyobb veszélyt jelent a nedves, gyakran csapadékos időben a még be nem takarított termés rothadása.

Naponta esett

A napi közepes légnedvesség rendre 80-90 százalék között alakult, miközben volt olyan terület, ahol minden egyes napon hullott legalább néhány tized milliméternyi csapadék, nedvesen tartva a növényállomány és a talaj felszínét. Emellett a heti csapadék is számottevő volt, területi átlagban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar keleti tájain 15-20, a nyugatabbi részeken 5-10 milliméter hullott. Ez az ilyenkor várható értéknek felel meg, a talajok felső rétege azonban már az időszakot megelőzően telítetté vált. A mélyebb rétegek összegzett deficitje 70-110 milliméter közötti, ennek zöme a fél méternél mélyebb rétegekben jelentkezik. Örvendetes, hogy a viszonylag erős és folyamatos csapadékhajlam ellenére belvízproblémák csak kisebb körzetekben és időlegesen jelentek meg, hirtelen nagy mennyiségű eső nem tette próbára a talajok immár korlátozott vízbefogadó képességét. A vízhiány átlagos csapadékviszonyok és optimális hasznosulás mellett 2-3 hónap alatt felszámolódna, így esély van arra, hogy a vegetáció indulásáig legalább a szabadföldi vízkapacitásnak megfelelő vízkészlet áll majd rendelkezésre.

– Debreceni Egyetem – AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –



Sporthírek






hirdetés