Hungarikumokkal a vidék fejlesztéséért

Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: HBN archív
Debrecen – A helyi termékek és közösségi kultúra is hozzájárul a vidék életképességének erősítéséhez.

Bár sokan lebecsülik a vidék erejét, anélkül nincs város és nincs főváros sem – jelentette ki Tóth Attila, a megyei közgyűlés alelnöke azon a vidékfejlesztési konferencián, melyet megyénkbeli polgármesterek, vállalkozók, a civil szféra képviselői részére rendeztek hétfőn a Megyeházán, s melyen a 2014-2020 között megvalósítandó fejlesztési stratégiát mutatták be. Abban kiemelt szerepet kapnak majd a gazdaságélénkítő és foglalkoztatásbővítő programok – hangsúlyozták az előadók.

Tóth Attila, a megyei közgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy az ötvenes években meghatározó volt a vidéki élet, ehhez jól működő mezőgazdaság szükségeltetett, s ennek a modern változatát kell most feléleszteni.

Egyik legfőbb üzenete a stratégiának a decentralizáció: az egyes programokban az önkormányzatok elképzelései valósulnak meg – hangsúlyozta Borbély Mátyás, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal tervező elemzője, aki a Terület- és Településfejlesztési Opetratív Programot (TOP) mutatta be. Elmondta: A TOP-ban fontos szerepet kap a helyi közösségek építése, az erőforrások helyben tartása, a helyi termékek értékesítési együttműködésének támogatása. Ugyanakkor nem versenyképességi program és nem feladata a területi különbségek kiegyensúlyozása. Alapvetően nem nyílt pályázatokkal valósulnak meg a programok, mivel elsősorban az önkormányzatokhoz kapcsolódnak, s így nem lehet azokat „a piacra szabni” – tette hozzá.

2014-2020 között hazánk 3,6 milliárd eurót kap vidékfejlesztési programok megvalósítására. Ennek 42 %-át – a jelenlegi tervek szerint – a mezőgazdasági üzemek életképességének javítására, 26 %-ot az ökoszisztéma állapotának helyreállítására, 17 %-ot a vidéki szegénység csökkentésére kíván fordítani – sorolta Szokai Szilvia, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Hajdú-Bihar megyei referense.

Jantyik Zsolt, a Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodájának vezetője a kultúra és a gazdaságfejlesztés kapcsolatáról beszélt; ezen belül hangsúlyozva a hungarikumok, mint helyi közösségi és identitásképző értékek fontosságát, a települések önazonossága megerősítésének szükségességét. Kitért arra is, hogy a közmunkaprogramot kulturális területre is kiterjesztenék.

HBN