Hova teszik a spórolt pénzt a vidéki önkormányzatok?

Akt.:
Illusztráció
Illusztráció
Hajdú-Bihar – Az önkormányzatok a megtakarításaikat (ha van nekik) folyószámlán, vagy bankbetétben tartják.

Tudja, mint az okos háziasszony. Eleve kevesebb kiadást tervez, mint amennyi a bevétele, ezért aztán nem érheti meglepetés, ha valamilyen váratlan kiadással szembesül” – vont párhuzamot a családi kassza és a falusi büdzsé között Bajusz Isvánné, Nagyhegyes polgármestere.

Kegyelmi állapot

Nagyhegyes helyzete persze annyiban sajátos, hogy náluk csak az iparűzésiadó-bevétel a teljes évi költségvetés negyedét teszi ki, így aztán van miből spórolni. A helyiek jól tudják, hogy nem volt ez másként a tanácsrendszer idejében sem, tehát a faluban komoly hagyománya van a felelős gazdálkodásnak. – A megtakarítást szimpla bankbetétben tartjuk, aminek a kamata ugyan lassan a nullával egyenlő, de legalább biztos helyen tudjuk a pénzt. Egyébként néhány hetes vagy hónapos lekötésekben gondolkodunk, hogy ha kell, hozzáférhessünk, és mindig figyeljük, hogy éppen hol fial többet a pénz – árulta el Bajuszné, hozzátéve, hogy ebből kizárólag fejlesztésekre költenek.

Ahol nincs rá gond

Berettyóújfaluban nincs olyan probléma, hogy hol tartsák a megtakarított pénzüket, tekintve, hogy a városnak nincs megtakarítása. Muraközi István polgármester arról tájékoztatott, hogy a működéshez szükséges források a folyószámlán rendelkezésre állnak, de a feszes költségvetési gazdálkodás mellett további spórolásra nincs lehetőségük. Hasonló a helyzet a román határhoz közeli Biharkeresztesen, ahol az egyetlen mozgásteret az iparűzésiadó-bevétel jelenti. Barabás Ferenc polgármester szavai szerint azonban ez is egy meglehetősen szűk mezsgye, hiszen helyi adóból nagyságrendileg évi ötven millió forint folyik be a város kasszájába, ami el is megy szociális kiadásokra, illetve a különböző pályázatok önerejére.

Szűk a mozgástér

A költségvetés tervezésekor a testület a várható bevételeket az előző évek teljesítése alapján tudja megállapítani, hiszen valójában a helyiadó-befizetések, és a pályázatokon elnyert támogatások jelentik a város önálló bevételeit. Iparűzési adóból túl sok pénz nem folyik be, mivel sajnos nincsenek nagy adózó gazdasági társaságok a településen. Ugyanakkor január óta a szociális ellátások finanszírozását az önkormányzatnak elsődlegesen az adóbevételeire kell alapoznia, márpedig szociális célú kiadásaink vannak rendesen – utalt az önkormányzati gazdálkodás sajátosságaira Veres Margit, balmazújvárosi polgármester, hozzátéve, hogy a pályázatok önerejét is a helyiadó-bevételekből igyekeznek előteremteni. Jellemzően az iparűzési adóból, tekintve, hogy az újonnan bevezetett települési adó kifejezettem útépítési -fejlesztési és -karbantartási célokat szolgál.

Biztos, ami biztos

Derecskén jelenleg mintegy 30 millió forint az az összeg, amit a helyhatóságnak úgymond sikerült megspórolnia, és amit az önkormányzat a számlavezető bankjánál kötött le. Bakó István polgármester elmondta, hogy ez a pénz részben abból adódott, hogy a tervezettnél több iparűzési adó folyt be a város kasszájába, másrészt pedig abból, hogy kiderült: az épülő sportuszoda-beruházás jóval kevesebb önerőt kíván a településtől, mint amekkora összegről eredetileg szó volt.

Hajdúszoboszlón sem ismeretlen a spórolás (vagy mondjuk inkább felelős gazdálkodásnak) fogalma. Sóvágó László polgármester szavai szerint náluk mindig alapvetés volt, hogy közpénzt úgymond nem tőzsdéznek el. – Ami megtakarításunk van, azt a legnagyobb magyarországi pénzintézetben tartjuk, mert úgy gondoljuk, hogy ha ez a bank tönkremegy, akkor Magyarország is tönkremegy – avatott be megfontolásaikba a fürdőváros vezetője, hozzátéve, hogy annak idején ők is leköthettek volna tíz százalékos kamatra önkormányzati pénzeket, de megkapták volna, hogy hol van itt a felelős gazdálkodás.

– Petneházi Attila –


Csökkenő támogatás

Hajdúböszörménybe a település növekvő adóerő-képessége miatt kevesebb állami támogatás érkezik, mint évekkel korábban, ezért az a pénzügyi mezsgye is keskenyebb lett, ahol a helyhatóságnak még mozgástere van. Az önkormányzat gazdálkodásáért felelő szakember ezzel indokolta azt, hogy Hajdú-Bihar megye második legnagyobb településén ebben az évben „csupán” 100 és 200 millió forint között van az az összeg, amit a város úgymond megtakarításként áteneti időre leköthet.

Spórolós települések: hol tartják a pénzt?
Hajdú-Bihar – Ahol a konszolidáció előtt nem volt módjuk félretenni pénzt, ott most se nagyon van.









hirdetés