Hős hadvezér vagy áruló?

Akt.:
Görgei Artúr
Görgei Artúr - © Fotó: evangelikus.hu
Debrecen – Sztereotip kép él a köztudatban Görgeiről, ezt igyekeztek oldani a konferencián. 200 évvel ezelőtt született Görgei (vagy Görgey) Artúr.

Az első gondolatunk általában Görgei Artúrról az, hogy áruló. 98 évig élt, haláláig kellett ezt a megbélyegzést elviselnie, jogtalanul – így nyitotta meg Szendiné dr. Orvos Erzsébet igazgató a MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára Görgei és Irinyi című emlékülését. (Irinyi János 201 évvel ezelőtt született, az ő munkásságával később foglalkozunk majd.)

Irodalmi megítélése

Dr. Imre László professor emeritus, az MTA tagja a hadvezér irodalomból kiolvasható megítélését elemezte.

ilDr. Imre László | Fotó: Matey István

– Mi volt az úgynevezett Görgei-problémának a lényege és máig tartó tanulsága? A tények nem mindenki számára ismeretesek, mert azt nem mindenki tudja, hogy kollektív döntés alapján tette le a fegyvert.

Őrültség volt tehát bűnbaknak kikiáltani.”

Tény, hogy mindenkit megdöbbentett, amikor a tábornokok felakasztása után egyvalakit, a fővezért élve hagytak, és elvittek Klagenfurtba. Jómagam is 30 éve olvastam egy szaklapban ennek az okáról, szerintem ez a tény sem ment át a köztudatba – kezdte előadását a professzor.

Nem is csürhe nép?

– A magyar katonai vezetők és az oroszok között a viszony nem volt rossz, többször tárgyaltak egymással. Az orosz tábornokok ijedelemben voltak, levelet küldtek Moszkvába I. Miklós cárnak, hogy valami zavar van, mert őket azzal küldték ide, hogy szörnyű, gyilkos, király ellen lázadó csürhét kell leverniük, ezzel szemben reguláris a közösség, abszolút úriemberek a tábornokok, valami tévedés lehet. Akkor estek pánikba, amikor meghallották, hogy Haynau akasztat, és írtak egy táviratot a cárnak, hogy próbáljon közbelépni Bécsben, mert ők ugyan nem ígérhettek kegyelmet, de mégis biztatták a honvédtábornokokat. A cár írt is Bécsbe, ezt figyelembe véve. Ugyanakkor Bécsben az a döntés született, hogy nem kegyelmeznek meg, mert Magyarországnak el kell venni 100 évre a kedvét attól, hogy fegyverrel szálljon szembe a törvényes uralkodóval. Viszont ha már a cár annyira akarja, mégis, mutatva a jóindulatot, egyvalakinek megkegyelmeznek. Azt a Görgeit választották, aki ugyan fővezér volt, de mindenki tudta, hogy nem értett egyet a trónfosztással, Kossuth ezen véleményével. Ezzel a döntéssel Görgeit egy nyomorult, megalázott emberré tették. Ezt az igazságot nem tudta senki, Vörösmarty is értetlenül állt ez előtt négy nappal a kivégzések után, s így írta egy költeményben:

„Görgeinek híják a’ silány gazembert,
Ki e’ hazát eladta czudarúl.
Kergesse őt az istennek ­haragja
A’ síron innen és a’ síron túl.

Feladta gyáván mind e’ drága kincset,
Bérért vagy ingyen, ­mindenképen gaz.”

Bérét vagy ingyen – írja, ami azt jelzi, hogy bizonyság híján hitelt adtak annak, hogy valami susmus történhetett. Valamit a győztesek javára vagy azok kérésére teljesíthetett – ezt a dilemmát az irodalomtudósnak feloldania nem volt tiszte, de több példát hozott a józan megítélésekre is.

Két ember csodája

Gyulai Pál például Romhányi címmel írt egy verses regényt, amelyben Podmaniczky Frigyest jeleníti meg, aki közvetlenül Görgey mellett volt és mindig védte, s kijelentette, hogy ez az ember nem adta el magát.

Gyulai szerintem máig érvényes tippet ad nekünk, hogy ne Kossuth nevében gyalázzuk Görgeit és fordítva, hanem higgyük el, hogy ez a két ember csodát csinált.”

Mert világcsoda volt Arany János szerint is: Kossuth, aki megszervezte a szabadságharcot, s honvédsereget toborzott, és Görgei, aki diadalra vitte őket a tavaszi hadjáratban. Nem az egész osztrák hadsereget verte meg, hanem annak körülbelül harmadát, ám így is óriási dolog. A szakkönyvek szerint nagyjából azonos volt a létszám és a tűzérték, és egy tapasztalatlan hadsereg, tiszti kar élén győzött Görgei.

eaA május végi emlékülésen | Fotó: Matey István

Mit javasol tehát Gyulai, hogy ne egy ördögöt és egy szentet dicsérjünk? Érvényes ajánlatot tesz: gondoljunk kegyelettel két olyan emberre, aki világraszóló dolgot segített megvalósítani.

Kossuth Lajost el-eldicsérik
És félistenné emelik,
És Görgeit, ameddig érik,
Egész ördögnek képzelik,
S viszont…
A nép bálványt teremt ­magának,
Ha jó szerencse emeli,
Hisz benne, hisz minden szavának
S mintegy önmását tiszteli,
S ha a balsors csapása éri,
Bálványát akkor is kiméli,
Áldozni bünbakot keres:
Kossuth s Görgei sorsa ez.
Ember volt mindenik, ki tévedt,
De nagy jót is tett s ez elég,
Hatásukat a nemzetélet
Érezte s most is érzi még.
Hogy nyomorultan el nem vesztünk,
S két szörnyü vészt ­kibirhatánk,
És nemzetűl nagyobbá ­lettünk,
Győzőn, legyőzve egyaránt:
Köszönjük Kossuth ­lángszavának,
És Görgei erős kardjának.
Nincs bálványom, se’ ­bűnbakom,
Ami igaz, nem tagadom.”

A korszak legokosabb, morálisan legmagasabb rendű személyei kiálltak Görgei mellett. Az úgynevezett Deák-párt képviselői, Arany János és Arany László is pártját fogták Görgeinek, Arany nem ír ugyan verset, de küld egyet Görgei lányának, ami a rokonszenv jele. Arany László pedig A délibábok hőse című verses regényébe belesző egy epizódot, amikor Hűbele Balázs, az áruló típusához keresvén modellt, meglátogatja az áruló hírében álló Réfalvyt. Hamarosan rájön, a honvédtiszt tisztességes ember, s annak kapcsán mondja el, amit mottóként ki lehetne írni egy Görgei-emlékkonferencián is:

„Okos magyar szokás, hogy hagyni szoktunk
Efféle árulókat írmagul,
S ha jól nem üt ki, amit tervbe fogtunk,
Őket tekintjük érte ­bűnbakul.”

Barak Beáta


A magyarság mítoszáért

Dr. Imre László kiemelte, hogy talán a legizgalmasabb kérdés az, hogy miért nem bizonyította Görgei jegyzőkönyvvel, hogy nem áruló.

Tisztelet adassék a nagy katonának, akinek nem adatott meg, hogy örömét érezhesse hősiességének”

– írta róla Móricz Zsigmond.

Talán Görgei azért maradhatott csendben, mert belátta, hogy a megalázott, sokat szenvedett népnek csak olyan áron lehet önbecsülést adni, hogy ha talál egy bűnbakot. Ezáltal a magyarság mítosza sérthetetlen marad.


Felfedezte a laurilsavat, majd a hazáért harcolt

A szabadságharc híres tábornoka, Görgey Artúr 1818. január 30-án látta meg a napvilágot. 1848 során azonban úgy döntött, elhagyja nevének nemesi származására utaló y végződését, így azontúl Görgei formában írt alá. Az előkelő, ám szerényebb sorban élő családból származó fiatalember előbb a lőcsei és késmárki líceumokban tanult, majd édesapja nyomására a tullni utásziskolába került. Az ifjú a császári seregben kezdte pályafutását, és 1842-re már huszárfőhadnagyi rangig jutott, ám a természettudományok iránti érdeklődése miatt három évvel később kilépett a szolgálatból. A prágai egyetem hallgatójaként vegyészetet tanult, diplomáját pedig éppen az 1848. évi sorsfordító események előtt szerezte meg, miután a kókuszolaj zsírsavairól írt dolgozatát elküldte mentorának, Josef Redtenbacher professzornak. A férfi ígéretes tudományos karrier elé nézhetett, hiszen tanulóévei alatt felfedezte a laurilsavat, és jóllehet, a pesti egyetemen sikertelenül pályázott egy megüresedett katedrára, Redtenbacher Lembergben igyekezett neki tanársegédi állást szerezni.

ga32Fotó: Wikipédia

Az 1848-as események közepette Görgei úgy döntött, a kutatások előtt a haza védelmére fordítja erejét. A ­Batthyány-kormány felhívására májusban Pestre utazott, a következő hónapban pedig századosi rangban a győri zászlóaljban kezdte meg szolgálatát.


Középiskolások a Görgei Artúr 200. és Irinyi János 201. születésnapja alkalmából rendezett emlékülésen
Debrecen - Németh László rokonságot látott saját személye és Görgei között. Dr. Imre László professzor két XX. századi példát hozva kiemelte, hogy nemzetlélektani szempontból fontos, szükséges dolgokat lehet elmondani a hadvezér sorsára hivatkozva. – Illyés Gyula és Németh László teljesen elle...

Debrecen - A vegyes összetételű embertömegből hadsereget formált. A vegyész Görgeiről Varjasi Imre levéltárvezető szólt, a hadvezér katonai pályaképét Filep Tibor történész-újságíró vázolta fel a konferencián, végigkövetve a szabadságharc minden fontos állomását. – Görgei egy olyan forradalmár...