Hommage – Gutenberg

A magyar nyelv napján, november 13-án a Belvárosi Közösségi Ház látogatói kipróbálhatták az Alföldi Nyomda Gutenberg-prését
A magyar nyelv napján, november 13-án a Belvárosi Közösségi Ház látogatói kipróbálhatták az Alföldi Nyomda Gutenberg-prését - © Fotó: Matey István
Debrecen – „Légy hát nyugodt odafent, Johannes mester, ma is milliárdnyi híveid száma!” Ötszázötven éve, február 3-án hunyt el a könyvnyomtatás atyja szülővárosában, az egykori birodalmi fővárosban, Mainzban. A ferencesek templomában temették el, de később az épülettel együtt az ő sírja is megsemmisült.

Johannes mester (egy pénzverési joggal is felruházott patríciuscsalád sarja) valóságos polihisztor volt, nevét azonban legjelentősebb találmányáról, a könyvsajtóról ismerik mindenütt e földgolyón. Fő műve, a világ első nyomtatott könyvének számító latin nyelvű Szentírás 1452-es megjelenésétől számítjuk a Gutenberg-galaxis kezdetét.

„Karrier”, hazánkban is

Műve, a nyomtatott könyv lett évszázadokra a legfontosabb információhordozó, viszonylagos olcsósága révén (szemben a kézírásos kódexszel) már tömegigényeket is ki tudott elégíteni, s az olvasás általánossá válhatott. Találmánya a reformáció első évtizedeiben nyert igazán értelmet, s csinált – mai szóhasználattal élve – karriert, hazánkban is!

A következő két évszázadban minden protestáns régió igyekezett iskolákat állítani, a kollégiumok könyvtárakat hoztak létre, legtöbbször az ott végzett tehetős diákok adományaiból vagy peregrinusok „köteles példányaiból”, s nyomdákat működtettek az anyanyelvű szent iratok, irodalmi alkotások meg tankönyvek, szakkönyvek sokszorosítására.

E stratégiai ágazat nélkül például nem jöhetett volna létre édes anyanyelvünk ékköve, az 1590-es Vizsolyi Biblia sem! Debrecenben 1561-ben alapított nyomdát Huszár Gál, s innentől lett, lehetett a város és a Kollégium „Egész Magyarországnak és Erdélységnek… világosító lámpása”.

Üzenet, odaátra

Azóta sokat ment a világ elébb, kedves Mester! De Morse, Bell, Edison, Marconi, s hogy magyarjainkat is említsük, Puskás Tivadar és Neumann János összes találmánya nem írta felül a tiédet. Igaz, mára kissé módosultak a könyvhöz jutás lehetőségei meg az olvasási szokások is. Már nem mindig a Te formátumos, nyomdaillatú könyveidet forgatják az emberek (az ínyencek azért ma is érzékszervi próbával kezdik, beleszagolnak, babusgatják, gusztálják küllemét!), hanem inkább modern változatát, az e-bookot. Szinte mindenütt látni tabletjén vagy okostelefonján elmélyülten olvasó, böködve „lapozgató” fiatalt meg élemedettebb korút. A sokféle, zsebben elférő kütyün akár kisebb könyvtár állományát is tárolhatjuk…

Légy hát nyugodt odafent, Johannes mester, ma is milliárdnyi híveid száma!

Bekapcsolhatjuk a tévét, szörfözhetünk az interneten, de ha halhatatlan szellemi élmény részesei akarunk lenni, elővesszük a könyvet – legyen az nyomdaillatú klasszikus vagy e-book. Mi a betű, az olvasás mai szerelmesei kitartunk műved mellett, s bárhogy is híresztelik: Nincs vége a Gutenberg-galaxisnak!

– Ozsváth Sándor –