Hol van jobb helyen a pénzünk?

Akt.:
Illusztráció
Illusztráció
Debrecen – A készpénz bűnre csábít, ezért nagyobb összeget nem célszerű a párnacihában tartani.

A legtöbb ember olyan befektetést szeretne, amely magas hozamot biztosít alacsony kockázat mellett, és természetesen bármikor hozzáférhető. Ilyen befektetési lehetőség azonban nem nagyon van: a hozam, kockázat, likviditás hármasból általában az egyikről le kell mondanunk a másik kettő érdekében. De akkor mégis, miben érdemes tartani a megtakarításunkat?

Kétszer meggondoljuk

Manapság, amikor egy négymillió forintos államkötvény-befektetés egyéves lekötésre 90 ezer forint hozamot termel, az ember kétszer meggondolja, hogy miben tartsa a „családi ezüstöt”. Noha a befektetési alapok sokfélesége elvileg lehetővé teszi, hogy mindenki megtalálja az elvárásaihoz leginkább illeszkedő portfóliót (megtakarítási csomagot), a döntés nem egyszerű. Első lépcsőben a befektetőnek meg kell fogalmaznia saját céljait és elvárásait, majd ennek megfelelően szemezgetni az alapok között.

Befektetési tanácsadók szerint három dolgot mindenképpen érdemes mérlegelni: milyen célra takarékoskodunk, várhatóan mikor lesz szükségünk a pénzre, valamint hogy mekkora árfolyam-ingadozást vagyunk képesek elviselni rövidtávon.

Célszerű a befektetési időtávot a megtakarítás időtávjához igazítani. Mindig legyen például olyan befektetésünk, amelyhez bármikor hozzáférhetünk. Hosszabb távra nélkülözhető pénzeinket ugyanakkor érdemesebb olyan befektetési alapba rakni, amely hosszú távon nagyobb hozammal kecsegtet. 1-2 éves időtartamra választhatunk ingatlan-, kötvény- vagy vegyes alapot, 2 évnél hosszabb időtartamra pedig részvényalapokat.

Filléres gondjaink

Újsághírek szerint a lakosság állampapír-befektetése mostanra meghaladta azt az összeget, amit a honfitársaink klasszikus bankbetétben tartanak. Ennek oka, hogy a bankbetétek átlagos kamatszintje 0,88 százalékra csökkent, ennyiért pedig már tényleg nem éri meg betétben tartani a pénzt (van abban valami igazság, hogy lassan az ügyfél fizet a banknak azért, hogy a pénzintézet hosszabb-rövidebb ideig használja az összekuporgatott pénzét).

Az interneten hozzáférhető számítások szerint aki ma (az említett átlagkamattal) hagyományos bankbetétben leköt 12 hónapra egymillió forintot, az bruttó 8 ezer 800 forint kamatra számíthat. Ebből lejön még a 15 százalék kamat­adó, valamint a 6 százalék egészségügyi hozzájárulás, és a végén 6 ezer 952 forint hozama marad. Amit ha fel akar venni, akkor ezért a legtöbb banknál tranzakciós illetéket kell fizetnie. De legalább kapott valamit.

Ellentétben azzal, aki csupán egy hónapra szándékszik bankbetétben fiaztatni az egymillió forintját; utóbbit a futamidő lejártakor 997 ezer 578 forint illeti meg. Feltéve, hogy átutalással kéri a jussát; készpénzfelvétel esetén ugyanis csupán 994 ezer 576 forint jár neki.

Akkor se járunk sokkal jobban, ha nem vesszük ki a kamatot, mivel a legtöbb pénzintézet rendkívül alacsony kamatot kínál a „régi” betétben tartott megtakarítás után.

HBN


“Porig rombolt” alapkamat
A csoda gondolta volna, hogy a pénzpiaci folyamatokban, az emberek megtakarítási szokásaiban a hitnek ekkora szerepe van. Persze, nemcsak a hit, de nyilvánvalóan a nulla felé konvergáló jegybanki alapkamat (amihez ugye a kereskedelmi bankok kamatpolitikája igazodik) is vélhetően arra indít sokakat, hogy nehogy már ők fizessenek azért, mert a bank rövidebb-hosszabb ideig használja a pénzüket. Petneházi Attila írása.




További hírek a Gazdaság kategóriából






hirdetés