Hogyan állapították meg a görög olimpiák kezdési időpontját?

Hogyan állapították meg a görög olimpiák kezdési időpontját?
A modernkori olimpiák részévé váltak életünknek, de tudjuk-e azt a régmúltba visszavezető érdekességet, hogy miként is állapítottuk meg az olimpiák kezdetét, ma is használatos Gergely-naptár szerinti időszámítással…

A csillagászati kronológia tökéletes biztonsággal tudja a periodikusan ismétlődő jelenségeket időben előre és vissza is számolni. Ilyen vonatkozásban tud e matematikai tudomány a teológusok és a történészek segítségére sietni egy-egy olyan régmúlt esemény időpontjának tisztázásakor, amikor a leírások említenek égi látványosságot is.

A történészek számára tehát felbecsülhetetlen segítséget jelenthet egy-egy esemény kapcsán lejegyzett nap- vagy holdfogyatkozás, azért, mert a fogyatkozásokat pontosan vissza lehet számolni, és ez által a mai időszámításunk szerinti rendszerben meg lehet adni egy keresett esemény dátumát.

A görögök a híres sportesemények, az olimpiák kezdő évével (olimpiád-éra) indították naptárukat, így számolták a múló időt. Az utókor azonban nem sokat ért azzal, ha talált egy olyan dátumot, hogy adott olimpiász év, valahányadik éve, mindaddig, amíg nem sikerült tisztázni az első olimpiász első évét. A történészek körülbelül négy évtizedes pontossággal tudták csak az 1. olimpiász 1. évét behatárolni. A pontosítást egy napfogyatkozás időpontjának kiszámítása hozta meg.

Hérodotosz (kb. i.e. 484 – i.e. 425) görög történetíró a kis-ázsiai Halüsz folyó (ma Kizilirmak) közelében vívott lüd és méd háború egyik csatáját a 48. olimpiász 4. évébe tette.

A mai Törökország területén vívott csata a későbbi Caesarea mellett volt és lejegyezték róla, hogy a harc közepette a „nappal éjjelre változott”. Alüattész lüd és Küaxarész méd király katonái annyira megrémültek a váratlan égi jeltől, hogy elszaladtak és a harcot befejezték. A két békétlen király pedig úgy értelmezte az égi intést, hogy hasznosabb lenne a háborúskodást befejezni! Békét is kötöttek egymással. A nyilvánvaló napfogyatkozásnak azonban nemcsak a békekötés lett az eredménye, hanem ez a jelenség adta a kulcsot minden olimpiád-érában megadott görög évszám adat átszámítására, igaz sok száz év eltelte után.

A csillagászok ugyanis a történészek (hozzávetőlegesen 40 éves pontossággal) által meghatározott időintervallumban végig számolták arra a földrajzi koordinátára az összes számításba jöhető napfogyatkozást, ahol a csata zajlott. Sikerült megállapítani, hogy i.e. 585. május 28-án délután volt látható ezen a vidéken egy napfogyatkozás.

A történészek i.e. 626. és i.e. 583. közötti években jelölték meg a csata lehetséges időpontját és valóban beleesik. (Egy számítógépes program segítségével magam is ellenőriztem ezt és az északi szélesség 38o, keleti hosszúság 35o30′ földrajzi koordinátán valóban látható volt napfogyatkozás a közölt időben.)

A híres olimpiád év első éve így i.e. 776-ra lett rögzítve.

Az említett napfogyatkozás Milétoszban is látható volt, ahol a híres görög tudós matematikus Thalész élt. Thalész (kb. i.e. 640 – i.e. 546) ezt a napfogyatkozást előre jelezte és ezért lett a hét görög bölcs egyike.

(További csillagászati érdekességek, ajánlott honlapok: www.mcse.hu és http://macsed.csillagpark.hu/)

Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő / Debrecen








hirdetés