Hivatalosan is megszűnt az elnökség

Véget ért egy történet: vezér és vezérkar nélkül a Magyar Labdarúgó Szövetség.

Szerdán reggel írásban is megérkezett a Magyar Labdarúgó Szövetséghez Horváth Cs. Attila és Nemes Ferenc elnökségi tagok lemondása, így a testület létszáma hivatalosan is hétre, azaz kevesebb mint a felére csökkent, s ezzel működésképtelenné vált (a vezetôség létszáma a december 21-i rendkívüli közgyűlésen fogyatkozott meg drasztikusan, akkor a hat profi delegáltból öt mondott le).

Az MLSZ alapszabálya értelmében a teljes elnökség mandátuma megszűnt, s ezzel egy idôben a szövetség elnöke, azaz Bozóky Imre is elvesztette mandátumát. Ezáltal ugyancsak az utolsó munkanapja volt az MLSZ-ben Balázs András elnökségi tagnak is, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Labdarúgó Szövetség elnöke.

A Magyar Labdarúgó Liga (MLL) elnökének, Kisteleki Istvánnak a színre lépésével két pólusúvá vált az MLSZ – tekintett vissza a sportvezető. – Az MLL nem elégedett meg a rá háruló feladatok megoldásával, hanem rátelepedett az MLSZ-re. A vita elmérgesedésének alapja egyértelműen a Kisteleki és a szövetségi kapitány Lothar Matthausz között kibontakozó harc volt. A liga alaposan beleásta magát a német szakember szerződésébe, szerződtetésébe és ezzel támadást intézett az őt alkalmazó MLSZ ellen.

Balázs András mindehhez hozzátette, a kapitány kontraktusát nem látta, mivel az elnök volt felhatalmazva a megállapodás megkötésére.  

Legjobb tudása szerint 

Az utóbbi hetek történéseit már mindenki figyelemmel követhette, melynek következménye lett az elnök és az elnökség mandátumának megszűnése – folytatta Balázs András. – Amit én bátran ki merek jelenteni, hogy a rám bízott feladatot és az azzal járó munkát, az amatőr labdarúgás megyei képviseletét mindvégig legjobb tudásom szerint végeztem, így meg sem fordult a fejemben a lemondás gondolata, mert éreztem az amatőr társadalom bizalmát. Ráadásul kedden délelőtt még a megyei elnökök értekezletén a 17 résztvevő aláírásával támasztotta alá azt az igényét, hogy az amatőr elnökségi tagok biztosítsák az MLSZ törvényes működését.

Arra a felvetésre – mivel arra lehetőség van – vállalná-e ismét a jelöltséget a következőket mondta a sportvezető:

Már az előző tisztújító közgyűlésen is erősen gondolkodtam, de akkor sokan megkerestek és támogatásukról biztosítottak így erkölcsi kötelességemnek éreztem az indulást. Jelen pillanatban azonban túl élénken élnek bennem az utóbbi időszak negatív élményei és belefáradtam a csatározásba, mert nem ez lenne a feladatunk: így erre kicsi az esély.

A közeljövő

Az alapszabály 26. paragrafusa alapján rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ezen háromtagú ad hoc bizottságot választanak, amely kitűzi a tisztújító közgyűlés idôpontját, s akkor megválasztják az új elnököt és elnökséget. Az ad hoc bizottságot kijelölô közgyűlés tervezett idôpontja január 20-a, ha minden a tervezett menetrend szerint alakul, február végére állhat fel az új elnökség.

 Az alapszabály értelmében bárki lehet elnökségi tag, illetve szövetségi elnök, ha megkapja az ehhez szükséges számú jelölést. Elvben tehát az is elképzelhetô, hogy a tisztújító közgyűlés után ugyanazok irányítják majd a magyar labdarúgást, mint eddig.

P.A.