Mikor és hogyan alakult ki az államadósság?

A különböző államok már igen régóta vesznek fel hiteleket, egészen a középkorig is visszamehetünk. Az ismert Fugger-család például már a XV. századtól kezdve nyújtott hiteleket a nagy európai uralkodóházaknak, így például a Habsburgoknak is. Az államadósságba beletartozik az önkormányzatok és a központi költségvetés tartozása, ide értve az állami cégektől átvállalt hiteleket vagy az állami beruházásokat menedzselő intézmények tartozásait és az állami garanciavállalásból származó hiteltartozásokat is. Az államadósságot az uniós módszertan alapján a GDP arányában számolják ki, ez most az Eurostat és az MNB adatai alapján a GDP 80,3 százaléka Magyarország esetében, amibe még nincsen benne az önkormányzatok tartozása.

Kiknek tartozunk?

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a mintegy 20500 milliárd forintnyi magyar államadósság 48 százaléka devizaállampapír vagy devizahitel, 3 százaléka forinthitel, 10 százaléka forint kincstárjegy, a maradék 39 százalék forintkötvény. A magyar állam több eszközön keresztül is forráshoz tud jutni, elsősorban különböző lejáratú kötvények, kincstárjegyek és hitelek formájában. Magyarországot is sok magánhitelező finanszírozza például állampapírokon keresztül, így bankok, különböző alapok, nemzetközi szervezetek is. Pénzintézeteken keresztül a lakosság is hitelezheti az államot, a magánnyugdíjpénztárak portfóliójában például 1400 milliárd feküdt állampapírokban. Tavaly decemberben derült rá fény, hogy a Mark Möbius befektetési guru által kezelt amerikai Templeton-alapok alaposan bevásároltak a magyar kötvényekből: közel 1000 milliárd forintnyi állampapír van a Templeton kezében, vagyis az ország forint- és devizaadósságának egytizede.

Hogyan hat az államadósság a forint árfolyamára?

Egyelőre inkább arról beszélhetünk, hogy a forint árfolyama hat az államadósságra. Mint a fenti válaszból is kitűnik, a magyar államadósságnak magas a devizakitettsége, vagyis ha a forint árfolyama elszáll, az magával vonja az adósságráta emelkedését. Így történhetett meg az, visszautalva a magánnyugdíjpénztárakra, hogy a kasszáktól átvett 1400 milliárd forintot a kormány bevonta, így hirtelen 76 százalék környékére esett az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, csakhogy ez, amikor a forint az euróval szemben a 300-as szinteket ostromolta, ismét 80 százalék fölé kúszott. Magyarország sérülékenységének egy igen neuralgikus pontja az államadósság szerkezete, illetve az a tény, hogy – a rendelkezésre álló adatok alapján, számításaink szerint – az adósság közel 66 százaléka külföldi kézben van. A jóval nagyobb államadóssággal rendelkező Olaszország (adóssága a GDP 100 százalékát is meghaladja) például azért kevésbé sérülékeny, mint Magyarország, mert államadósságának 80 százaléka belföldi kézben van. A forint árfolyamát sok tényező alakíthatja, az államadósság magas szintje régóta fennálló probléma, olyan kockázat, amit a piacok már rég beáraztak.

Melyek azok a tényezők, melyek tovább növelhetik az államadósság mértékét?

A forintárfolyam elszállása önmagában növeli az államadósság szintjét, de újabb kötelezettség-vállalások miatt is nőhet az államadósság. Ebből a szempontból fontos az ország gazdasági teljesítménye, hiszen például a maastrichti kritériumok is a GDP arányában adják meg az elfogadható adósságszintet (60 százalék), vagyis ha zsugorodik a gazdaság, az adósságráta szintén nő.

Van-e arra reális esély, hogy Magyarország valamikor visszafizesse az összes államadósságát?

Nem hiszem, hogy bármikor is célként fogalmazódott meg az, hogy Magyarország az összes adósságát visszafizesse. Az államadósságot alacsony szinten tartani, annak szerkezetét eltolni abba az irányba, hogy több legyen belföldi kézben (az ÁKK most törekszik is erre), valamint kisebb legyen a devizakitettsége, ésszerű és logikus lépés, hiszen az ország kevésbé lesz kiszolgáltatott. Egyrészt nem éreznénk meg annyira az árfolyamhatást, másrészt a belföldi befektetők valószínűleg nem szabadulnának meg gyorsan papírjaiktól például egy-egy leminősítés vagy piaci rossz hír hallatán. Elsősorban tehát az adósságszerkezet átalakítása lenne fontos, persze emellett csökkenteni kell az adósság szintjét a megfelelő szerkezet-átalakításokkal és a gazdasági növekedés beindításával. Személyes véleményem szerint nem lesz olyan, hogy Magyarország vissza tudja majd fizetni a teljes adósságát, de ez nem is baj. A lényeg, hogy az államadósságon keresztül ne növeljük az ország kiszolgáltatottságát és hogy képesek legyünk azt kezelni, „menedzselni”.

Érdekesség képen jegyezném meg, hogy viszonylag magas államadóssággal rendelkező országok is képesek nagyobb gond nélkül létezni. Ilyen a már említett, közel 120 százalékos államadóssággal rendelkező Olaszország, valamint eklatáns példa erre Japán, ahol az adósság meghaladja a GDP 200 százalékát is, de azt a lakossági megtakarítások kiugróan magas aránya képes ellensúlyozni.

Kérdéseinkre Zsiborás Gergő, a Privátbankár.hu szakújságírója válaszolt.

A parlament hétfőn támogatta, hogy Magyarország csatlakozzon az új uniós fiskális paktumhoz. Mi a paktum lényege? – kérdeztük Gyömöre Mátétól, a Magyar Progresszív Intézet politikai elemzőjétől. Mint kifejtette: az új uniós fiskális paktum lényege, hogy az azt elfogadó országoknak sokkal szigorúbb és feszesebb költségvetést kell a jövőben elfogadniuk, mint eddig, és jobban össze kell hangolniuk egymással gazdaságpolitikájukat is. Ennek értelmében, ha a szerkezeti hiány a GDP 0,5 százalékát meghaladja, akkor automatikus korrekciós mechanizmusok léphetnek életbe, amit az egyes tagországok alkotmányának, vagy egyéb törvényeinek kell tartalmaznia. A szigorú feltételeket nem teljesítőket pénzbírsággal lehet büntetni. Mindemellett pedig az aláírók összehangolják kötvénykibocsátásaikat is. Magyarul: a fiskális paktum az eddigi uniós elveknél sokkal szigorúbb, igaz, az teljes egészében csak az eurózóna tagjaira vonatkozik majd.

Egyelőre nincs büntetés

A paktum aláírásával az ország jelenlegi helyzete érdemben nem változik, jelezte az elemző, hiszen a szigorú feltételek be nem tartásának következményeit egyelőre nem kell elviselni. Ugyanakkor hosszabb távon mindenképpen profitálhat belőle az ország. Magyarország ugyanis az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az eurózónához is csatlakozik, s amint ezt hazánk megteszi, alapkövetelmény lesz a költségvetés szigorú egyensúlya. Igaz, jelenleg nem tudja betartani hazánk a paktumot, hiszen a strukturális hiánybecslések szerint a GDP 4-6 százaléka is lehet, ami sokszorosa a paktumban foglalt 0,5 százaléknak. Ugyanakkor egyelőre a következményekkel sem kell szembenéznie az országnak, de hosszú távon, az euróövezethez való csatlakozás után már igen, így Magyarország érdeke, hogy minél hamarabb megfeleljen a paktumban foglalt előírásoknak.

További feltételek

Tulajdonképpen nem történik más, minthogy hazánknak további feltételeknek kell eleget tennie az eurózónához történő zökkenőmentes csatlakozáshoz, mutatott rá az elemző, hozzátéve: az MSZP a kezdetektől fogva támogatta a sokkal szigorúbb és átláthatóbb költségvetést eredményező paktum aláírását. A Fidesz ezzel szemben „nem”, „igen” és „talán” állásponton is volt. A fideszes „igen” végül két dolognak volt köszönhető. Egyrészt a Magyarországgal szembeni határozott EU-s fellépésnek, másrészt pedig a lengyel vezetéssel elért módosításoknak, melyek következtében a nem eurózóna tagokra nem vonatkoznak a szankciók, és egyelőre az adóharmonizációtól is el lehet tekinteni.

A gát tavaly nyáron ekészült, de az ígért ellentételezés a mai napig nem történt meg. Azóta több érintett olvasónk érdeklődött, hogy mikor számíthatnak kártérítésre. Egyik olvasónk szerkesztőségünknek címzett elektronikus levelében a következőképpen fogalmazott: “katasztrofális helyzet van az árvízi gátépítés folyamán történt kisajátitás ügyében, lehet, hogy lerágott csont az árvíz de több száz család kisajátítási ügye az nem.”

Kérdéseinkre az illetékesektől több alkalommal kaptuk azt a választ, hogy heteken belül megkeresnek minden érintett ingatlantulajdonost, és ajánlatot tesznek az elfoglalt területek és okozott károk ellentételezésére. A folyamat azonban minden alkalommal csúszott.

Megvan rá a pénz

Néhány nappal ezelőtt kedvező hírt kaptunk az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól. Mint olvashattuk, a tulajdonosokat az adásvételi ajánlattal, az eljárással megbízott ügyvédi iroda legkésőbb február végén, március elején írásban keresi meg. A tulajdonosok részéről elfogadott adásvételi szerződések alapján a kifizetéseket végrehajtják. Mint megtudtuk, a vízügyi szervezet átalakítása lassította a kártérítés folyamatát. A Vidékfejlesztési Minisztériumtól ugyanis a Belügyminisztérium hatáskörébe került az ágazat. Az új főszervezet 2012. január 1-jével Országos Vízügyi Főigazgatóság elnevezéssel alakult meg a Belügyminisztérium felügyelete alatt. Ezt követte az, hogy az előző felügyeleti szerv (a Vidékfejlesztési Minisztérium) a forrásokat átadta a Belügyminisztérium részére. Ez az eljárás befejeződött, ennek következtében valóban küszöbön áll a kifizetés megkezdése.

Nem nulláról indul

Egyébként dr. Tóth Lajos, Felsőzsolca polgármestere is élére állt a kártalanítás felgyorsításának és legutóbb január 20-án kereste meg levélben a vízügyi főhatóságot, hogy tájékoztassa a kárenyhítés ütemezéséről, valamint arról, hogy a lakosság kihez fordulhat egyéni panaszával. A városvezető felajánlotta a tájékoztatásban együttműködését is.
A kárenyhítési ügyek azért nem nulláról kezdőnek el, hiszen az építkezések megkezdése előtt elvégezték az érintett telkeken egy gyors állapotfelmérést és azt egyeztették az ingatlantulajdonosokkal is. Ez azért volt szükséges, mert volt olyan ingatlan, ahol építményeket, kerítést kellett lebontani, vagy gyömölcsfákat kivágni.

ÉM-SZB

A sajtószóvivő hozzátette, hogy a kínai férfit különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés gyanújával hallgatták ki a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon.

A főkapitányság 11 évvel ezelőtt, 2001 január 18-án azt közölte az MTI-vel, hogy Ajka és Devecser között, a 8-as számú főútvonal melletti erdőben két kínai állampolgár holttestére találtak rá; az elsődleges megállapítások szerint a kínaiak bűncselekmény áldozatai lettek. A nyomozás érdekében a részletekről nem adott tájékoztatást a rendőrség.

- MTI -

Magas István emlékeztetett arra, hogy ezzel a döntéssel az Európai Unió saját hitelességének védelmében is rákényszerült arra, hogy Magyarország irányában már egy erősebb, úgynevezett “hiteles fenyegetést” (angolul credible threat) alkalmazott, amikor kilátásba helyezte egy nagyobb összegű kohéziós forrás zárolását. A döntés ebben az esetben azt jelenti, hogy miután Magyarországnak már 2011-re kellett volna teljesítenie az EU korábbi előírásait, immáron az új és szigorúbb, “hatos” szabálycsomag szerint lépett az Európai Bizottság. A határozat mögött az áll, hogy Magyarország 2004 óta folyamatosan túlzott deficit eljárás alatt áll, így valójában az Európai Bizottság kénytelen volt meglépni ezt – a viszonylag még – enyhébb büntetést, hisz itt a forrásoknak a részleges befagyasztásáról van szó – emlékeztetett rá a professzor.

Magas István úgy vélte: ha a magyar kormány rövidesen, tételesen és hihetően bemutatja azt, hogyan faragja le azt a mintegy még 180 milliárd forintot, amellyel 2013-ban az államháztartás deficit GDP-arányos hiányát 2,2 százalékra viszi le, akkor jó eséllyel még hozzáférhet az ország a most befagyasztásra ítélt uniós pénzekhez is. Több megoldás is lehetséges – mondta a professzor, így a kiadási oldal 90 milliárd forintos csökkentése és a bevételi oldal 90 milliárd forintos megemelése, vagy valamilyen más kombinációban, de az egyenleg 180 milliárd forintos lefaragása szükséges.

A professzor optimistán úgy látja, hogy a végső szót még nem mondta ki az Európai Unió a kohéziós pénzek visszatartásáról.

MTI

Ebben azt követelik a kormánytól, hogy hozzanak érdemi döntést a BKV finanszírozásáról, dolgozzák ki annak rövid, közép- és hosszú távú koncepcióját, s tartsák be azon ígéretüket, hogy nem csökken a BKV-s dolgozók bére.

Nemes Gábor az átadáskor azt mondta, szeretnék, ha lehetőséget biztosítanának egy személyes megbeszélésre annak érdekében, hogy bemutassák a szakszervezetek nézőpontját, a munkavállalók problémáját. A demonstrálók nevében a szakszervezeti vezető a petícióval együtt egy “utazóközönség, munkavállalók” feliratú labdát is átadott, a kormány és a főváros közötti tárgyalásokra utalva. 

A petíció átvételekor Török Kristóf kijelentette, hogy a kormány továbbra is nyitott a tárgyalásokra, mindenkinek a véleményét meg szeretnék ismerni.

Ezzel párhuzamosan a Kossuth téren a demonstrálók jelképes futballmérkőzést játszottak; a két csapat “kormány”, illetve “főváros” feliratú mezben lépett “pályára”, a labda szimbolizálta a BKV-t és az utazóközönséget. 

A tüntetők délután a Nyugati és a Keleti pályaudvar előtt, valamint a Boráros téren gyülekeztek, majd a Blaha Lujza téren találkoztak. Onnan a néhány száz tüntető a Rákóczi út – Kossuth Lajos utca útvonalon a Városház utcába, a főpolgármesteri hivatalhoz ment, ahol szintén átadtak egy petíciót, amelyet Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója vett át.

A tüntetők innen a Bécsi utca – Szabadság tér – Nádor utca útvonalon vonultak a Kossuth térre. A demonstráció jelentős rendőri biztosítás mellett zajlott, de rendőri intézkedés nem történt.

- MTI -

Kedden késő este 285,90 forintot ért az euró, amely így 1,02 százalékkal erősödött szerda kora estére.

A svájci frank röviddel 18 óra után 239,41 forintot ért, délután négykor 238,98 forint, míg szerdán reggel 237,28 forint volt az árfolyama.

A dollár árfolyama 0,99 százalékkal 218,59 forintra nőtt a kedd késő esti 216,04 forintról.

Az euró szerdán 18 óra körül 0,47 százalékkal 4,1957 zlotyra emelkedett, és 1,22 százalékkal 25,167 cseh koronára erősödött kedd estéhez képest.

MTI

A tervek szerint hamarosan foglalkozik az Európai Bizottság azzal a kérdéssel, hogy a túlzott deficit miatti eljárás keretében javasolja-e az európai uniós tagországoknak, hogy ideiglenesen és részlegesen függesszék fel a Magyarországnak járó kohéziós támogatásokat. Ez lenne az első eset, ha ilyen megfontolás miatt függesztenék fel az uniós kötelezettség-vállalásokat egy tagország számára. A témával kapcsolatban kérdeztük az elemzőt.

Van-e reális alapja annak, hogy az Európai Bizottság valóban felfüggeszti Magyarország kohéziós alapokból való támogatását?

Van. Az uniós pénzügyminiszterek már január végén új szakaszba léptették a Magyarországgal szemben 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárását, az esetleges szankció ennek a folyamatnak egy következő lépése lehet. Abban az esetben történhet ilyen, ha az Európai Bizottság továbbra sem kap a magyar kormánytól olyan nem egyszeri intézkedéseken alapuló gazdaságpolitikai tervet, amely tartósan képes csökkenteni a hiányt, ugyanakkor a szankciók csak a jövő év elejétől lépnének életbe, így Magyarországnak még rengeteg ideje van az EU által elvárt korrekciók végrehajtására. Ráadásul a szűk keresztmetszetet továbbra is a nemzetközi hitelcsomagról szóló megállapodás létrejötte jelenti, amit sokkal hamarabb le kellene zárnia a kormánynak.

Ha a zárolás megtörténik, annak milyen következményei lesznek hazánkra?

A zárolás maximum 1,7 milliárd eurót jelentene, de egyrészt nem biztos, hogy a teljes összeget megvonnák, másrészt folyamatban lévő projektekre nem vonatkozna, így a valós összeg ennél kisebb lehetne. Mivel azonban ma Magyarországon jelentős beruházások uniós források nélkül alig vannak, a szankció mindenképpen súlyosan érintené a magyar gazdaságot.

Varga Mihály államtitkár szerint az EB ezzel a lépésével csak példát akar statuálni, hogy azok az országok, amelyek nem szorítják le a hiányt 3 százalék alá, úgy járhatnak, mint Magyarország. Valóban így van?

Nem véletlenül került Magyarország ebbe a helyzetbe, hiszen amióta belépett az EU-ba túlzottdeficit-eljárás alatt, ráadásul a csaknem két éve kormányzó Orbán-kormánynak felkészültnek kellett volna lennie a keményebb fellépésre, mivel régóta egyértelmű, hogy a mostani helyzetben, amikor súlyos adósságválság van Európában, szigorúbban fog fellépni ezekben a kérdésekben a bizottság. Ezen kívül az sem mellékes, hogy a bizottság türelmét kikezdte a magyar kormány kettős beszéde és időhúzásra játszó politikája.

Miért pont most szánta el magát erre a lépésre az EB? Hiszen az államháztartás hiányát eddig sem tudtuk egyensúlyban tartani.

Ez nyilvánvalóan nem függetleníthető a már említett nemzetközi körülményektől és attól, hogy a magyar kormány több ügyben is vitában áll a bizottsággal, amely igyekszik minél erősebb nyomást gyakorolni rá. 

Kérdéseinkre válaszolt Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője

ÉKN-HE

A stratégiáról szóló határozat, amelynek szövege a keddi Magyar Közlönyben jelent meg, szerdán lépett hatályba.

A kommüniké szerint az új nemzetbiztonsági stratégia kidolgozását és elfogadását időszerűvé tette, hogy a legutóbbi, 2004-es hasonló dokumentum elfogadása óta jelentős változások történtek a világban, Magyarország közvetlen biztonsági környezetében, valamint az euroatlanti integrációs szervezetekben is: 2009-ben életbe lépett az Európai Unió Lisszaboni Szerződése, a következő évben pedig a NATO új stratégiai koncepciót fogadott el.

Mindez időszerűvé tette a magyar dokumentum felülvizsgálatát, követve az EU- és NATO-tagállamok gyakorlatát is – írták.

Mint hangsúlyozzák, a nemzetbiztonsági stratégia célja, hogy biztonságpolitikai kérdésekben iránymutatást nyújtson a kormányzati szektornak. Az ország biztonsága azonban mindenekelőtt közügy – teszik hozzá -, ezért a stratégia egyik feladata, hogy a szakmai körökön túl “a mindennapi életben is hasznosítható támpontot nyújtson a hazai biztonságpolitikai gondolkodásban”.

- MTI -

Mint fogalmazott, ezt a kérdést természetesen nem lehet “anonim módon” megvitatni.

A Népszabadság szerdai számában arról írt, hogy a kétszáz tagú parlamentről és már a 2014-es frakcióalakításról egyeztetett Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök kedden a Fidesz elnökségével. A cikk szerint arról tárgyaltak, ki kap egyéni vagy listás helyet 2014-ben. A névsorok, a listák még korántsem véglegesek, de “a személyre szabott döntések lassan a finiséhez érkeznek” – olvasható a napilapban.

MTI

A gyanú szerint Aczél 2009 áprilisi és májusi mérkőzések befolyásolásával hozható kapcsolatba, az MLSZ fegyelmi bizottsága pedig tavaly december 13-án – vagyis több mint egy évvel később – függesztette fel a trénert, és indított ellene eljárást. Az MLSZ határozata után egy nappal a szakemberrel szerződést bontott az őt akkor vezetőedzőként foglalkoztató Haladás Sopron Bank.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) gyanúja szerint Aczél a 2009. április 21-én lejátszott Honvéd-Siófok (2-2) Magyar Kupa-elődöntő előtt elfogadta játékosai, Sütő László és Horváth Gábor ajánlatát, amely arra vonatkozott, hogy fejenként 3-4000 euró ellenében legalább két góllal elveszítik a mérkőzést. A tréner ekkor azt ígérte, hogy a mérkőzésen a csapatot ennek megfelelően fogja összeállítani. Az elkövetői kör végül Aczél és játékosai hajlandósága ellenére a mérkőzésre nem tette meg a fogadását, így a megállapodás szerinti jogtalan kifizetésre nem került sor. A 2009. május 23-i ZTE-Siófok (5-3) bajnoki előtt Aczél – a gyanú szerint – szintén elfogadta két játékosa ajánlatát, melynek értelmében 4000 euró ellenében ő is részt vesz a mérkőzés eredményének befolyásolásában, hogy csapata legalább két góllal elveszíti a találkozót. Aczél tudva arról, hogy a manipulációban játékosként pontosan kik vesznek részt, a mérkőzésen a csapatot ennek megfelelően állította össze és a meccs után átvette a neki ígért 4000 eurót.

A siófoki meccsekkel összefüggésben Horváth Gábor és Sütő László mellett még négy labdarúgót, Andruskó Attilát, Tusori Richárdot, H. Gyulát és K. Norbertet, továbbá K. Zsolt FIFA-licences játékosügynököt szintén őrizetbe vették a KNYF munkatársai. Andruskó és Sütő teljes körű, feltáró jellegű beismerő vallomást tett.

MTI

Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró – mintegy 142 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.

Azzal, hogy Magyarország képes befejezni a Széll Kálmán-tervet, 2013-ra 3 százalék alatt tudja tartani az államháztartás hiányát, így a gyakorlatban nem kerülhet sor a kohéziós források befagyasztására – mondta Cséfalvay Zoltán szerdán újságíróknak.

Hangsúlyozta: az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél biztosításához szükséges keddi kormányhatározat lehetővé teszi, hogy a Széll Kálmán-tervet 100 százalékban teljesítse az ország.

Az Európai Bizottság tavaly májusban azzal számolt, hogy a Széll Kálmán-terv 50 százalékban teljesül – jegyezte meg az államtitkár.

A tavaly márciusban elfogadott terv teljesítése, amely 550 milliárd forint költségvetési egyenlegjavítást és strukturális reformokat tűzött ki célul, a 2011 végéig megtett intézkedésekkel 83 százalékon áll – mondta Cséfalvay Zoltán.

Hozzátette: az eddigi, 448 milliárd forint egyenlegjavulást egészíti ki a keddi kormányhatározat intézkedéseinek százmilliárd forintot meghaladó hatása.

Az államháztartási hiány ezzel 0,4 százalékponttal csökken jövőre, így, az ideihez hasonlóan, 3 százalék alatt marad – mondta az államtitkár, aki emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság korábban 3,25 százalékos deficitet prognosztizált 2013-ra.

Kérdésre válaszolva közölte: ha a pénzügyminiszterek tanácsa az Európai Bizottságéhoz hasonló döntést hoz, akkor is jó néhány hónap áll rendelkezésre a kormány számára a reagálásra.

Fiatalok néznek majd szembe a valószínűsíthető kártérítási igényekkel

A február 9-ei bűncselekmény esetében közel ezer utasnak és dolgozónak kellett elhagynia a Nagyállomás és a Külsővásár téri buszállomás területét, míg utóbbinál mintegy 180 embernek okozott bosszúságot a fenyegető. A rendőröknek köszönhetően mára tudjuk, hogy egy 16 éves hajdúhadházi fiú és egy 21 éves hajdúsámsoni fiatalember írt, illetve telefonált. Előbbi a mobiltelefonjáról intézte a hívást, ami persze nagyban könnyítette a nyomozók dolgát, míg utóbbi vélhetően az Interneten hagyott maga után árulkodó nyomokat. Magyarázatot egyikük sem tudott adni, „olyan jó heccnek tűnt számukra az egész”. Nyilván másképp vélekednek majd erről a bíróság előtt, főleg, ha a MÁV és a Hajdú Volán milliós kártérítési igénnyel él majd velük szemben polgári keresetben.

Reméljük, a keddi bombafenyegető elfogásáról is hamarosan beszámolhatunk.

HBN

Kapcsolódó írások:

• Képek, videók és a február 9-ei események részletesen!
• Elfogták a HAON-on keresztül bombával fenyegetőző férfit

A három fővárosi helyszínről induló néhány száz demonstráló a Blaha Lujza téren gyűlt össze, ahol megtöltötték a Corvin Áruház előtti parkolót. Onnan a Rákóczi út – Kossuth Lajos utca útvonalon a buszsávban gyalogoltak a Főpolgármesteri Hivatal Városház utcai épületéhez, akadályozva az Erzsébet híd felé tartó járműforgalmat.

A demonstrálók a Városháza előtt “Meneküljetek!”-et skandálva fogadták a BKK vezérigazgatóját, akinek átadták az öt pontból álló petíciót és egy “Utazóközönség” feliratú labdát.

Több szakszervezeti vezető is arra kérte Vitézy Dávidot, vegyék komolyan a petícióban foglaltakat. Egyikük úgy fogalmazott: “nincs sok időnk, elindult egy olyan vonat, amit most még le lehet fékezni, de ha nagyon begyorsul, akkor ezen a vonaton már nem lesz fék”. Kijelentették: a bérek csökkentéséből nem lehet a cég finanszírozási helyzetét megoldani.

Vitézy Dávid válaszában azt hangoztatta: tömegközlekedés nélkül Budapest nem működik, a tömegközlekedés viszont akkor nem működik, ha egyrészt nincs megfelelő finanszírozása – hiszen jegybevételekből sehol nem tartja fenn magát a világon egy ilyen szolgáltatás -, és dolgozók nélkül sem működik, akik a hátukon viszik a céget.

A BKK vezérigazgatója arról is beszámolt: a dolgozók március elején megkapják a bérkompenzációt, pénteken pedig folytatódnak a kollektív szerződésről szóló tárgyalások.

Schumacher Ferenc, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének (KEKSZ) elnöke, valamint Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke által aláírt petíció azt tartalmazza: az érdekképviseletek követelik, hogy a kormány és a főváros hozzon érdemi döntést a finanszírozásról, annak érdekében, hogy “a BKV Zrt. munkavállalói balesetmentesen szállíthassák továbbra is az évi 1,3 milliárd utast”. Emellett a 12 ezer munkavállaló bevonását kérték az érdemi tárgyalásokba.

A szakszervezetek elutasították nettó jövedelmük csökkenését, továbbá a közösségi közlekedés rövid, közép- és hosszú távú programjának elkészítését sürgették a legjobb európai példák és az Európai Unió rendelkezéseinek figyelembe vételével.

A dolgozók “az egészséges munkakörülmények biztosítása mellett” a sportolás lehetőségét, valamint a BKV Előre SC egyesület további működését kérték.

Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője elmondta: a január 1-i időpont kellően távol van, és a kormány nyilvánvalóan tesz addig lépéseket. Hozzátette: az IMF-tárgyalások, jóllehet függetlenek a túlzottdeficit-eljárási folyamattól, mindenképpen egy fenntartható adósság- és hiánypályát felvázoló gazdasági programot fognak megszabni, eléggé szoros monitoringgal egybekötve.

Kifejtette: ezzel együtt, a kormány keze erősen meg van kötve, és a kormányzati motiváció is az, hogy találjon olyan lépéseket, amelyekkel javítja a várható egyenleget. Nagyon kicsi az esély arra, hogy ténylegesen is megtörténjen a támogatások felfüggesztése – tette hozzá.

A közgazdász szerint mindazonáltal a támogatás befagyasztásának a GDP-re gyakorolt hatás egy az egyben ekkora lehet, vagy talán a a multiplikátor hatásokkal még nagyobb, mint a visszatartott összeg. Elmondta: a meg nem valósult beruházásokhoz társulna önrész is, így a GDP 1,5 százaléknál is többet jelenthetnek így az elmaradt beruházások.

A szakember úgy értékelt: költségvetési oldalon nem egyértelmű, hogy mennyi az, amit a költségvetésnek saját forrásokból kellene kompenzálnia a kieső források miatt, hiszen az EU a leszerződött projektekre még kifizeti a vállalt összegeket. Nem képződne olyan kiadása a költségvetésnek, amit mindenképpen teljesítenie kellene – tette hozzá.

Gárgyán Eszter szerint elég egyértelmű hatása lenne a befagyasztásnak a külső egyenleg szempontjából: az uniós források hozzájárulnak a magyar külső egyenleg 3 százalék körüli GDP-arányos többletéhez. Ez megfeleződhet, ami stabilitás szempontból nem lenne utolsó szempont, főleg, hogy a külső finanszírozási igény miatt kifejezetten magas kockázati besorolásúnak minősül Magyarország az EU többi országához képest – tette hozzá.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője is amellett érvelt, hogy kis valószínűséggel következhet be a kohéziós támogatások tényleges befagyasztása. Mint mondta, “ez egy fenyegetés, amit végül nem fognak beváltani. Abban segít, hogy tényleg legyen (IMF/EU-) megállapodás”. Úgy vélekedett ha lesz megállapodás, akkor csakis olyan pályát fognak elfogadni, amely egyébként is megfelel a túlzottdeficit-eljárás szempontjainak.

Az MKB elemzője szerint a pénzek befagyasztása esetén sem lenne túl nagy közvetlen hatása a magyar gazdaságra. Kifejtette: az ilyen pályázatoknak van egy átfutási ideje, mire befogadják, értékelik és kifizetik a pénzeket, az egy hosszú folyamat. Emlékeztetett: a meglévő projektekben vállalt kötelezettségeit teljesíti az EU.

Kondrát Zsolt elmondta: az EU azokat a pénzeket akarja zárolni, amiket 2013 januárjától lehetne lehívni, s ennek csak nagyon késleltetett és elosztott hatása lenne. “Értjük, hogy mekkora a teljes összeg, de az nem olyan, minta hirtelen beesne egy ekkora összegű kifizetési köztelezettség” – fogalmazott a közgazdász.

Elmondta: a rövid távú gazdasági hatása nyilvánvalóan negatív: kevesebb beruházás lesz. Az viszont hozzátartozik, hogy középtávon annyira nem biztos, hogy ront a gazdasági kilátásokon, mivel általában is, nem csak Magyarországon, erős kételyek vannak, hogy mennyire hatékonyak ezek az EU-pénzből finanszírozott beruházások – vélekedett a szakember.

Hangsúlyozta: nem is annyira a pénzbeli zárolás járna negatív hatással hanem a mögötte lévő üzenet, mivel azt jelentené, hogy nincs megállapodás az IMF-EU párossal. Ilyen helyzetben árfolyamgyengülés, hozamemelkedés, rosszabb növekedés várna Magyarországra – tette hozzá.

Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró – mai árfolyamon 142 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia.

A témáról kiadott közlemény szerint a pontosan 495.184.000 eurót a jövő januártól hatályos kötelezettségvállalásokból függesztik fel. A bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékáról, az összes kötelezettségvállalás 29 százalékáról van szó. A közlemény szerint a mindeddig “példátlan” lépés “az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseit követi, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére, valamint a megfelelő lépések elmaradását”.

A szabályok szerint “ha a tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről” is.

A 2012-re tervezett megtakarítási intézkedések megközelítőleg 30 milliárd forintot tesznek ki.

A helyettes államtitkár közölte: a kormány célja a 2012. évi 2,5 százalékos és 2013. évi 2,2 százalékos hiánycél teljesítése. A határozat elsődlegesen a 2013. évi hiány elérésére fókuszál, néhány területen ugyanakkor a döntően 2013. évi hatású változtatásokat már 2012-ben el kell kezdeni.

Egy másik újságírói kérdésre, amely a gyógyszerkassza-megtakarítások összegére vonatkozott, Banai Péter Ernő azt válaszolta, hogy idén néhány milliárd forint, jövőre ennél jóval nagyobb mértékű megtakarítás is elérhető. A pontos összeg a kormányhatározat szerint készítendő előterjesztések és a kormány döntése alapján határozható meg.

A kormány nem hajt végre kiigazítást a költségvetésen, és annak elfogadott irányán sem változtat, célkitűzése továbbra is az, hogy az államháztartás hiánya tartósan a GDP 3 százaléka alatt maradjon és évről évre csökkenjen. Mindezt strukturális intézkedésekkel kívánja elérni a kabinet – válaszolta korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI kérdésére.

Az MTI azt követően kérdezte meg az NGM-et, hogy a Magyar Közlönyben kedden megjelent: több olyan intézkedésről is határozott a kormány, amely az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél biztosításához szükséges. A minisztereknek javaslatot kell tenniük egyebek mellett a gyógyszertámogatások idei és a budapesti közösségi közlekedés jövő évi támogatásának – a 2012-eshez viszonyított – csökkentésére, legkésőbb 2013 közepéig pedig be kell vezetni az elektronikus útdíjfizetési rendszert. Rögzíti a dokumentum a kormányzati beszerzési stopot is.

Aznap többek között a kormányhivatal, a város és az egyetem vezetőivel találkozott.

Az együttműködés lehetőségét keresi

Kétnapos látogatáson megyénkben tartózkodik Izrael magyarországi nagykövete, Ilan Mor. A diplomata a történelmi egyházak helyi vezetőivel, a városvezetés képviselőivel, a Debreceni Egyetem diákjaival találkozik és ellátogat a TEVA gyógyszergyárba is.

– Az egész országot járom, szeretném megismerni minden részét – mondta a nagykövet a DE OEC-en tartott sajtótájákoztatóján, megjegyezve, hogy „Budapesten kívül is van élet”. Nagyon fontosnak nevezte a fiatalokkkal történő találkozást.

– Izrael egy normális ország, nehézségekkel és kihívásokkal. Ezt az arcát szeretném megmutatni, nem azt, ami a tévéből ismert – hangsúlyozta. Úgy véli, Izrael és Magyarország számos területen tud együttműködni, többek között az agráriumban, mely mindkettőjük számára kiemelt jelentőségű ágazat.

HBN-SzT

A vádlottak az említett szórakozóhelyen dolgoztak; elfogásukkor ott, a fal mögé elrejtve találták meg a besenyszögi vadásztól 2008 márciusában elrabolt, a támadássorozatnál használt vadászfegyverek egy részét.

A pultosnő tanúvallomásában a munkabeosztásáról, az áruszállításokról beszélt, és felidézte a vádlottak 2009. augusztus 21-i elfogásának éjszakáján történteket és a fegyverek megtalálásának a körülményeit.

Mint elmondta, azon az éjszakán a szórakozóhelyen három “nagydarab férfi” ment oda a DJ-hez és arra kérte, halkítsa le a zenét; ő ekkor vette észre, hogy fegyveres kommandósok állták el a bejárati ajtót. A rendőrök felszólították a jelenlévőket, hogy egyesével hagyják el a termet, s a férfiaknak feljegyezték az adatait. Később egy civil ruhás rendőr fémtáskával lépett be az ajtón, majd két tűzszerész kutyával kezdte átkutatni a helyiséget – tette hozzá.

A pultosnő kitért arra: kezdetben azt hitte, hogy a rendőrök kábítószert kerestek, mert nem kapott felvilágosítást az intézkedésről. Később egy újabb civil ruhás rendőr tájékoztatta arról, hogy fegyvereket keresnek, őt pedig hatósági tanúként arra kérték, írja alá a lefoglalt ruhadarabok, ragasztószalag, spirálfüzet, dugóhúzó és egyéb tárgyak lefoglalásáról szóló jegyzőkönyvet. (Ezeket a tárgyakat a vádhatóság az egyes cselekményekhez, valamint a besenyszögi vadász kirablásához, illetve a vádlottak alibijéhez bizonyítékként nyújtotta be a bíróságon.)

A tanú vallomásában azt mondta, hogy nyitva tartáskor, minden nap ott volt a munkahelyén, de csak akkor látta a fegyvereket, amikor a rendőrök bepakolták azokat a járműveikbe. Akkor is csak azért – tette hozzá -, mert kérte a rendőröket, hadd nézze meg azokat, mert nem hitte el, hogy a bárban ilyen tárgyak lettek volna elrejtve.

Férje, aki ruhatárosként dolgozott, a vádlottakkal való személyes kapcsolatukról beszélt, illetve arról, hogy hogyan vélekedtek munkatársai a romákról. A bíróság a tanú meghallgatását nem tudta befejezni, ezért azt elnapolta.

A romák elleni támadások ügyében Kiss Árpádot és a testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot és Csontos Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét betöltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.

A per tárgyalása jövő szerdán újabb tanúk meghallgatásával folytatódik.

MTI

Eddig ugyanis úgy tűnt, hogy Csabi diadala nem lehet kérdéses, ám ez a legutóbbi kis incidens rávilágított arra, hogy a Való Világ 5 valóban a meglepetések játéka lehet. Feltéve, ha meglepetés alatt azt értjük, hogy Attilát favorizálja a csatorna. Nem ez lenne azonban az egyetlen bibi. Seherezádé családja legutóbb nyíltan bevallotta, hogy a Kinga elleni párbajba másfél millió forintot toltak, így esetlegesen a végjátékra is félreraktak némi aprót. Fecó támogatottsága továbbra is kérdéses, s mára csak az biztos, hogy vasárnap véget ér a Való Világ ötödik szériája. Éppen ezért legyen bárki a nyertes, úgy tűnik számunkra ez lesz az igazi megváltás.

-Igor-

MTI

A százados hozzátette: hét fogyasztót is előállítottak, az ügyben további gyanúsítottak kihallgatása várható.

A 25 és 30 év közötti terjesztők ellen kínálással, átadással, forgalomba hozatallal, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés miatt indult eljárás, nyolc évig terjedő szabadságvesztést kaphatnak.

MTI

Érvelése szerint az ügyfele terhére rótt események láncolata hiányos, akárcsak az ítélet számos megállapítása. Mint mondta, védencének semmilyen érdeke nem volt azon cselekmények megrendelése. Ahol Czibere Attila vallomása ellene szólt, ott a tárgyi bizonyítékok ezeket a kijelentéseket cáfolták – magyarázta.

Kifogásolta, hogy ügyfele első fokon úgy kapott kirívóan súlyos büntetést, hogy nem is került be a terhére rótt cselekmények minősítésébe a bűnszervezetben elkövetés.

A társtettesként, illetve bűnsegédként elkövetett rablásért nem jogerősen hat és fél évnyi fegyházzal sújtott Barta László védője arra hivatkozott: védence “beosztott” szerepet játszott, amikor az egyik rablásnál – fegyver nélkül – sofőrködött, a másiknál pedig egy lövés leadására alkalmatlan gyakorlórakétával a pénzszállító autó vezetőjét kellett megijesztenie. A büntetés enyhítését arra is hivatkozva kérte, hogy a férfi családi körülményei – amelyek miatt a bűn útjára lépett – azóta tovább romlottak.

A lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt négy évre felfüggesztett, egy év tíz hónapos börtönre ítélt Molnár Tamás Zoltán esetében a védője jelezte: az ügyész nem jelölte meg pontosan, milyen körülmények alapján kéri a büntetés súlyosítását.

Egyben arra hivatkozott: a vádlotthoz baráti kapcsolat mellett családilag is kötődő Czibere Attilának a férfi nem tudott ellentmondani, amikor az arra kérte, hadd tároljon egy zsákban fegyvereket az udvarán. Arra is hivatkozott, hogy a férfi – aki beteg feleségével három kiskorú gyermeket nevel – egy évnél is hosszabb időt töltött előzetes letartóztatásban, majd nyolc hónapig állt lakhelyelhagyási tilalom alatt.

A Győri Ítélőtábla csütörtökön a hatodik tárgyalási nappal folytatja a védőbeszédek meghallgatását.

Az MTI által megkérdezett védők szerint az eredetileg kitűzött hat tárgyalási nap másfélszereséig is eltarthat a diósdi maffiaper fellebbviteli tárgyalása, mert a 33 vádlott negyedének ügyvédei még meg sem tarthatták védőbeszédüket. Azokat követhetik majd a vádlottak utolsó szó jogán mondott felszólalásai, de a 610 oldalas elsőfokú ítéletet értékelő ítélőtáblai döntés indokolása is legalább egy napot vesz majd igénybe – jegyezték meg.

A Pest Megyei Bíróság 2010. június 1-jén első fokon egy vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt a különösen nagy értékre, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt indult perben. Ketten 20 év fegyházbüntetést kaptak, több vádlottra 1 év és 18 év közötti szabadságvesztést róttak ki.

Az elsőfokú döntés a vádlotti társaság számlájára írt a 2000-es évek elején elkövetett, a Mol százhalombattai finomítóját 100 milliós nagyságrendben megkárosító olajlopásokat. Megállapította azt is, hogy a bűnszervezet több tagja miként jutott el a védelmi pénzek szedésétől a nagy tételű olajlopásig, a diósdi kettős gyilkosságig, valamint a pénzszállító autók és bankfiókok elleni támadásokig.

A hidak Ipolydamásd és Helemba, illetve Vámosmikola és Ipolypásztó közt épülnek majd. A most jóváhagyott megegyezésről utoljára február 7-én tárcaközi szinten tárgyalt a magyar és a szlovák fél. “A szerződő felek erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy anyagi eszközöket szerezzenek az Európai Uniótól a híd és az odavezető utak megépítésére” – olvasható az egyik egyezményben.

A tervekben szereplő két Ipoly-híd azt a célt szolgálná, hogy a régióban ismét fel lehessen újítani a két ország szomszédos területei közti közúti személy- és teherforgalmat. A megépítendő hidak azonban egyelőre még csak az építési engedélyeztetés stádiumában vannak. A létesítmények megépítése jelentős részben annak függvénye, hogy sikerül-e megszerezni hozzá az Európai Unió vidékfejlesztési alapja által megítélhető támogatást. A hidak építési költségvetésének 95 százalékát ugyanis éppen ebből az alapból szeretnék fedezni az építtetők.

A két Ipoly-híd megépítése a tervek szerint mintegy 10,3 millió euróba kerülne.

Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró – mai árfolyamon 142 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.

Kósa Lajos a javaslatot megalapozatlannak és méltánytalannak nevezte, emlékeztetve, hogy amióta Magyarország uniós tag, vagyis 2004 óta, az Orbán-kormány első “teljes” gazdasági évében, 2011-ben sikerült először leszorítani a költségvetési hiányt három százalék alá, és – mint hozzátette – ez 2012-ben ugyancsak így lesz, és a 2013-as prognózis szerint is a magyar hiány az egyik legjobb az uniós tagállamok sorában. A Fidesz külön nehezményezi – folytatta -, hogy a testület nem volt tekintettel semmilyen körülményre, így például arra, hogy a magyar kormány éppen a napokban döntött egy olyan csomagról, amely 0,4 százalékkal tervezi csökkenteni a 2013-ra várt – az unió becslése szerint 3,25 százalékos – költségvetési hiányt.

A politikus egyben rendkívül veszélyesnek, felelőtlennek is nevezte az Európai Bizottság döntését, hiszen – mint mondta – mit gondoljanak azok a tagállamok, amelyek komoly belpolitikai konfliktust vállalva próbálják lefaragni költségvetési hiányukat, eleget tenni a szigorú uniós elvárásnak, és eközben azt látják, hogy van egy ország, amely szintén mindent megtesz ezért, az unió azonban “leckézteti”. “Mit gondolnak majd azok az országok és azoknak az országoknak a vezetői, amelyek hasonló helyzetben vannak: érdemes az uniót komolyan venni, érdemes az unió elvárásainak eleget tenni?” – tette fel a kérdést a Fidesz alelnöke.

Szólt arról is, hogy az unió gazdasági és politikai elitje között volt és ma is van egy hallgatólagos egyezség arról, hogy ha válsághelyzet van, akkor annak költségeit leginkább az átlag-adófizetőkön kell “szétteríteni”. “Van egy ország, amely úgy gondolta, hogy nem jó ez a hallgatólag megegyezés, nem jó ez a krédó”, és egy másik elvet követ, “az együtt sírunk, együtt nevetünk” elvét – mondta, hozzátéve, hogy a Fidesz szerint az európai elveknek, a szolidaritási elveknek sokkal inkább a magyar álláspont felel még, és mindent meg is tesznek azért, hogy az unió többségének szimpátiáját elnyerjék ebben az ügyben.

A Fidesz ügyvezető alelnöke kitért arra is, hogy a magyar EU-biztosnak, Andor Lászlónak le kell vonnia a szükséges konzekvenciákat amiatt, hogy távol maradt a szerdai európai bizottsági üléstől. Kósa Lajos közölte: Andor László méltatlan lett a tisztségére. A fideszes politikus szerint a magyar uniós biztosnak egyetlen lehetséges lépése van: “Andor László belenéz a tükörbe, és azt mondja, hogy rossz döntést hoztam, és ennek viselem az összes következményét, ad absurdum visszaadom a megbízásomat, mert olyat hibáztam, amilyet nem lehet hibázni”.

Kérdésre válaszolva Kósa Lajos kijelentette azt is: “elkötelezett uniópártiak”, européerek vagyunk, Magyarország az európai politikai közösség tagja.

A gyógyszertámogatásokat érintő tervezett csökkentést firtató felvetésre azt mondta: úgy kell alakítani a rendszert, hogy vagy az orvosi utasítások betartására kell jobban ösztönözni az embereket, vagy olyan modellt kell kialakítani, amely azoknál, akik nem tartják be az orvosi utasítást, visszaveszi a finanszírozást.

MTI

Kohéziós pénzek – Kósa: Andor Lászlónak le kell vonnia a konzekvenciákat!

A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint a magyar EU-biztosnak, Andor Lászlónak le kell vonnia a szükséges konzekvenciákat amiatt, hogy távol maradt attól a szerdai európai bizottsági üléstől, amelyen a testület javaslatot tett Magyarországnak szánt kohéziós pénzek folyósításának felfüggesztésére. tovább »

Molnár Csaba független országgyűlési képviselő, a DK ügyvezető alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján így kommentálta az Európai Bizottság (EB) szerdai javaslatát, hogy a Pénzügyminiszterek Tanácsa jövő januári hatállyal függesszen fel mintegy 142 milliárd forintnyi felzárkóztatási támogatás folyósítását Magyarország számára.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy az EB a szankciót még soha egyetlen országgal szemben sem alkalmazta, de mint mondta, 2006 őszén Orbán Viktor ellenzéki vezetőként éppen ezt szorgalmazta az akkori magyar kormánnyal szemben. Molnár Csaba ezért furcsának nevezte a kormány álláspontját, hogy Magyarországgal szemben egy “összeesküvés lehet”, amelyet a hazai ellenzék fűt. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, az EB tagjainak túlnyomó többsége nem baloldali vagy liberális, hanem jobboldali, konzervatív politikus.

A döntés okaként szolgáló strukturális hiányról szólva a politikus azt mondta, 2006 és 2010 között az egyszeri, vagyis fenntarthatatlan bevételektől megtisztított hiány folyamatosan csökkent, míg 2010 óta 2 százalékról 6 százalékra ugrott.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a bizottság azért akart szankciót alkalmazni, mert Magyarország az európai értékekkel megy szembe, a demokrácia alapvető normáit sérti meg.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az unió 2007 és 2013 közötti költségvetésének tárgyalásakor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök elérte, hogy a Magyarországnak szánt források mintegy 250 milliárd forinttal emelkedjenek. “Orbán Viktor most ennek a nagy részétől megfosztotta az országot” – mondta. Szerinte mindez tovább rontja az országgal szembeni bizalmat, amelyek következménye a gyengülő forint, a növekvő kockázati felár és az árak elszabadulása lesznek.

A képviselő arra kérte a kormányt: tegyen meg mindent azért, hogy a javaslat ne hatályosuljon. Kérdésre válaszolva közölte azt is, a szocialista kormánynak semmilyen felelőssége nincs a mostani döntésben.