TASZ: elhibázott az új gyűlöletbeszéd-törvényjavaslat

 Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) által készített legújabb, még szeptember 12-én a Parlament elé benyújtott javaslat ellen több kifogása is van a jogvédőknek. A TASZ nem ért egyet sem a törvényjavaslat tartalmával, sem azzal a módszerel, ahogy a törvényjavaslatot a kormány benyújtotta a jogalkotónak.

Az Alkotmánybíróság idén tavasszal az Országgyűlés által elfogadott büntető törvénykönyvi, és polgári törvénykönyvi gyűlöletbeszéd-törvénymódosításokat megsemmisítette. Az IRM újabb, hasonló tárgyú törvényjavaslatot készített, amit szeptember 12-én nyújtottak be az országgyűlésnek.

A TASZ hétfői közleménye szerint hibás elképzelés, hogy a gyűlöletbeszéd alá tartozó esetekben a megsértetteknek akkor is jogorvoslati lehetőségük van, ha maguk jelen sem voltak, vagy egyáltalán nem is váltak szenvedő alanyává a kifogásolt magatartásformáknak. ráadásul a javaslat nem a valós jogsérelem,hanem a nem kívánatos magatartás célja alapján adna jogorvoslati lehetőséget. A TASZ álláspontja szerint alapvetően a nagy nyilvánosság – mely előtt a javaslat szerint a jogsértésnek történnie kell – sem megfelelő kategória. A szervezet különbséget tenne a közönségre gyakorolt hatás és a média típusa szerint, illetve aszerint, hogy hol történt az esemény és ezek alapján tartaná korlátozhatónak a véleménnyilvánítás jogát.

A szervezet szerint a javaslat annak ellenére is a véleménynyilvánítási jog szükségtelen és aránytalan korlátozását jelenti, hogy a törvényjavaslat szerint a megsértett csoport tagja nem igényelhetne kártérítést.

A TASZ szerint, mikor az IRM a kifogásolt törvényjavaslatot Országgyűléshez benyújtotta, nem vette figyelembe sem az elektronikus információszabadságról szóló jogszabályt, sem a hatályos jogalkotási törvényt. Vagyis a törvényjavaslat előkészítésekor nem készült hatástanulmány és nem volt róla szakmai-társadalmi vita sem.