Amióta Gyurcsány Ferenc
hétvégén felvetette, hogy
hajlandó lemondani a miniszterelnöki
posztról, újra felvetődött egy
esetleges előrehozott választás
lehetősége.
A egtöbb szakértő szerint az
előrehozott választások
miatt akár fél évbe is telhet,
mire új cselekvőképes
kormánya lesz az országnak, emiatt
egyelőre a Fideszen kívül egy
párt sem támogatja az ötletet.
Persze a legjobb eset az lenne – legalábbis a
költségek szempontjából – ,
ha egyáltalán nem lenne új
szavazás. Amennyiben a parlament egy
konstruktív bizalmatlansági
indítványt fogadna el a
kormányfővel szemben, úgy
három-nyolc napon belül a
képviselőház tisztelt tagjainak
arról kellene döntenie, hogy az
indítványban megjelölt új
személyt elfogadják, vagy sem. Amennyiben
igen, úgy új kormányfő
lép a régi helyébe, ha
mégsem, úgy az államfőnek
lehetősége van újabb személy
kijelölésére.
Ha a parlamenti csatározások közben
elvérezne a miniszterelnök-csere (mert a
Tisztelt Ház legalább ötven
százaléka nem támogatja az
új jelöltet), akkor új
választásra kerül sor. A
kiírásra az államfőnek 40 nap
áll rendelkezésére, s a
választást innentől
számított 40 napon belül le kell
folytatni.
A magyar választás nem olcsó
dolog, ezt minden alkalommal
megállapítják a
szakértők. A legutóbbi
országgyűlési
választás két
fordulója 6,6 milliárd forintba
került; a szintén tízmilliós
Portugáliában mindezt 2,5 milliárd
forintnak megfelelő euróból
sikerült megoldani. A statisztikai adatok szerint
a 2005-ös európai parlamenti
választás valamint a 2006-os
önkormányzati választás
egyaránt 4,3 milliárdba került,
míg egy országos
népszavazás 2,9 milliárd forintot
szippantott fel.
A Fidesz 2007-ben tett
ésszerűsítési javaslatai
közzétételekor úgy
látta a választási logisztika, a
nyomdai és a választási
informatika területén mutatkoznak a
legnagyobb kiadások. Akkori javaslataik szerint
már a borítékos rendszer
kiiktatása is jelentős
költségmegtakarítást hozna,
ráadásul sokkal
környezetkímélőbb
megoldás is lenne, ha a választók
csak félbehajtják a szavazólapot
és úgy dobják be az urnába
és nem borítékba rejtik a
személyes véleményeiket. Ez
azonban még mindig csak néhány
százezer forinttal csökkenti a
költségeket…
Ha azonban most írják ki a
választásokat, nem hogy a
boríték árát nem fogjuk
megspórolni, de újabb milliárdokat
hajítunk ki az ablakon. Az egyetlen
takarékos megoldás az lehet, ha az
európai parlamenti választásokkal
együtt tartják az új
országgyűlési szavazást
is
Bár az uniós parlamenti
választás egyfordulós, az
országgyűlési pedig kettős,
mégis komoly összegeket lehet
megtakarítani, ha a két
választást együttesen
tartják. Az Országos
Választási Iroda adatai szerint
2006-ban 32 498 fő vett rész az
országgyűlési szavazáson
szavazóbiztosként, ami a mostani 15 ezer
forintos
költségtérítést
figyelembe véve több mint 487 millió
forintot tesz ki költségként. Vagyis
ha csak a személyi kiadásokat
nézzük, máris csaknem
félmilliárd forinttal több marad az
államkasszában, mint amit egy
előrehozott választás
indokolttá tenne.
Az ajánlószelvények,
értesítők postázása
állampolgáronként 48 forintba
kerül: ennek költségei
feleződnének, ha a két
választásra egyazon időben
kerülne sor.
Mivel a kormányzó MSZP
szavazatgyűjtő ajánlata szerint sem
várható, hogy a
közeljövőben lecsökkent
létszámú parlament igazgassa a
dolgaink, így valószínűleg a
költségvetési irányzat sem
változik a választások
tekintetében. Vagyis ha új
kormányzópártról
szeretnénk szavazni, kénytelenek
leszünk elfogadni, hogy a mai
körülmények között legjobb
esetben is fejenként 800-900 forintot
verünk el az új szavazásra, csak
azért, hogy legalább fél év
elteljen, mire valaki megtalálja az utat, ami
kivezet a kátyúból.
Forrás: Pénzcentrum