Egy vérengző hercegnő története
Egy XII. századi perzsa vers egy
vérengző hercegnőről szól. A
következő században Lari megírja
„Turandot” című meséjét,
ő feltehetően ismerte a perzsa
költeményt…
1926. április 25-én Toscanini
vezényelte Puccini utolsó
operáját, a Turandotot. A mű
keletkezése iránti tiszteletből az olasz
mester szokatlan módon megszakította az
előadást.
A III. felvonásban, amikor Liu
leszúrja magát a színpadon, az
olasz karmester leállította a zenekart,
jelezve, hogy a szerző itt tartott a
partitúra írásában, amikor
meghalt. Az opera befejezetlenül maradt.
Puccini 1920 óta kezdett
érdeklődni a Turandot iránt, amelyet
Schiller adaptált
Gozzi nyomán.
Librettóírójával,
Renato Simonival, aki 1912-ben
Kínában tartózkodott, Puccini
felépítette új
operájának
cselekményszálát, és
kidolgozta egzotikus színezetét.
Fotók: Derencsényi
István
A szerzők nagy fontosságot
tulajdonítottak a kínai
folklórelemek
megjelenítésének: piros
ünnepi lámpácskák,
fehér gyászlámpák, a
kórus üdvözlései
„tízezer évig éljen a
császár”, ezek mind
aprólékos pontossággal a
kínai életből átvett
motívumok.
Éppígy az álarcosok dallama,
amelyet a zeneszerző egy Kínában
diplomataként szolgáló
barátjánál hallott. Puccini
kiadójától, Ricorditól is
eredeti kínai partitúrákat
kért a komponálás során.
Ez a hitelességre törekvés uralja az
opera keletkezési folyamatát. Persze nem
arról van szó, hogy Puccini
valamiféle üres közhelyekből
gyártott képeslapot akart volna
létrehozni. A hangszerelésben is
ügyelt arra, hogy – még ha nem is eredeti
kínai hangszerekkel, de -valamiféle
egzotikus hatást érjen el,
például különböző
ütős hangszerekkel. Giuseppe Adami
költőt kérte fel, hogy ihletett
verssorokat írjon az áriákra.
A téma születése
Egy XII. századi perzsa vers egy
vérengző hercegnőről szól.
A következő században Lari
megírja „Turandot” című
meséjét, ő feltehetően ismerte
a perzsa költeményt.
A Turandot szó perzsa jelentése a
„Turán (Közép-Ázsia)
lánya”. Turán egy
közép-ázsiai régió.
Perzsául a történet
„Turandokht” néven ismert, ahol a
„dokht” szó a „Dokhtar” szó
származéka, melynek jelentése
„lánygyermek”.
De az „Égi nő” alakját,
ahogyan Nyugaton jelenik meg, Francois Pétis de
la Croix Ezeregy napok könyvének (amely
szintén perzsa eredetű)
fordítása közvetíti.
Különösképpen a „Calaf
herceg és a kínai hercegnő
története”, amely Lesage-t (1729), majd
Gozzit (1762) a „Turandot hercegnő” komikus
opera megírására
inspirálja.
Puccini és librettóíróinak
az invenciója, hogy olyan fontos
változtatásokat hoznak be a
témába, amely elmélyíti a
hősnő lélektani életét.
Kitalálnak például egy őst,
akinek emlékezetét és
kívánságát híven
őrzi magában a hercegnő.
Egy hisztérikus, de érzelmes
szűzlányt alkotnak belőle, akit egy
korábban esett sérelem tesz
emberivé, s mintegy akarata ellenére
rabjává egy átoknak. A
férfiaktól való félelme
abból ered, hogy a szexuális
gyönyör az ő hite szerint a
halált hozza számára.
Ezért fejezteti le sorra a kérőket.
A kegyetlen hercegnő ellenpontja a műben
Liu, a nagylelkű
szolgálólány, aki
szerelméért adja életét.
Calaf herceget pedig azáltal teszik
emberivé a szerzők, hogy nevét
elárulva a hercegnő kezébe teszi
életét. Az önátadás
gesztusa a valódi szerelem
bizonyítéka. E három szereplő
átváltozásai nagyon
lényegesek.
Lelki fejlődésük zenei
ábrázolása befejezetlensége
ellenére remekművé tették
Puccini utolsó operáját.
Tudni illik |
Szöveg: Giuseppe Vezényel: Szereplők:
Díszlet, Korrepetitor: Ügyelő: Ury Rendezőasszisztens: A rendező Rendező: |
Májusi játékrend |
Május 11.,
Május 12., kedd Május 13., Május 14.,
Május 15.,
Május 16.,
Május 17., Május 18., hétfő Május 19., kedd
Május 20.,
Május 21.,
Május 22.,
Május 23., Május 24.,
Május 25., Május 26., kedd Május 27., Május 28.,
Május 29.,
Május 30., Május 31., |
