Négyszáz forintért gyilkolt
A különös kegyetlenséggel elkövetett bűncselekmény 2006. augusztus 13-án történt. Idősebb és ifjabb L. Gyula egy asszonynál kőműveskedtek a kora délutáni órákig, majd bedobtak egy sört. Otthon az apa csak nem nyughatott. Felvetette, hogy szerezzék vissza az említett kölcsönt, így rövidesen már a hajléktalanok tanyájára, egy Sátoraljaújhely külterületén lévő romos présház felé tartottak. Három csavargót találtak ott: egyikük egy flakon borral üldögélt a fal tövében, két társa – a keresett N. István is – a máladozó, koszos, büdös épületben italozott. Már részegek voltak.
A fiú elállta a menekülés útját, apja a 400 forintot követelte. N. István azt felelte, nem tudja megadni. Erre idősebb L. Gyula a hajánál fogva felrántotta a hevenyészett fotelből, amiben ült, s többször az arcába vágott. Áldozata elesett, mire az agresszív, testi sértésért már büntetett vádlott össze-vissza rugdosta. A szakértői vélemény szerint a hajléktalant 15-20 közepes és nagy erejű rúgás érte a felsőtestén.
A fiút – későbbi vallomása alapján – megdöbbentette apja brutalitása, de meg se mozdult. N. István ivócimborájától is mindössze annyi telt, hogy kezével takarta el a szemét, ne is lássa a véres valóságot. „Te meg nem láttál, nem hallottál semmit, mert különben jövünk, és neked is ellátjuk a bajodat!” – vetette oda neki távozóban idősebb L. Gyula. Odakint a másodrendű vádlott 200 forintot kivett az ott ücsörgő szerencsétlen zsebéből, azután hazamentek.
Az összevert, de akkor még élő férfit egy ideig költögették a társai, majd bízván, hogy jobban lesz, elaludtak. N. István reggelre kiszenvedett. Végül egy közelben lakónak szóltak, ő értesítette a hatóságokat.
Gyönge kibúvó
A büntetőeljárás során nem csak a két L. ellen, hanem azzal a hajléktalannal – J. Sándorral – szemben is büntetőeljárás indult, aki nem nyújtott segítséget az áldozatnak. Ő és a fiú beismerő vallomást tett. Ezek tükrében az elsőrendű vádlott hiába tagadta a bűncselekményt. Védekezése, mely szerint olyan rozzant egészségi állapotban volt, hogy még elgyalogolni se tudott volna a másfél-két kilométerre lévő présházhoz, nemhogy bárkit agyonverni, gyenge lábakon állt.
Aki a kőműveskedéshez elég erős, annak az előbb említettek sem okozhatnak gondot – érvelt vád egyebek mellett. Rá vonatkozóan a táblabíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságemberölés és önbíráskodás miatt első fokon kiszabott 15 év fegyházbüntetését 13 évre enyhítette. Az emberölés kapcsán mellőzték ugyanis az aljas indokból történő elkövetést, mint minősítő körülményt (csak a „különös kegyetlenség” maradt).
Ifjabb L. Gyulát bűnsegédként elkövetett önbíráskodás kísérletében, lopás, valamint segítségnyújtás elmulasztásában találták bűnösnek, s 1 év 6 hónap börtönre ítélték (szintén volt már büntetve).
A harmadrendű vádlottat 1 év fogházzal sújtották.
RaL
