Kiss Tibi • Nagy csalódásai voltatok a tavalyi egyetemi fesztiválnak. Az utolsó pillanatban derült ki, a Quimby elmarad. Örömmel hallom, most ez a veszély nem fenyeget.
K. T. :Nem. Úgy emlékszem, külföldi szereplés csúszott közbe akkor. De az ilyesmit hetekkel a fellépés előtt jelezni szoktuk, neked is tudnod kell, ezt nem lehet a koncert napján beadni.
• Szóval szervezői turpiság volt?
K. T. Szerinted?
• Kinőttétek a Viant. Sziget nagy színpad, külföldi sikerek, nagy helyszínek, nagy közönséggel, profi hangtechnikával, minden szinten beváltattok. Hogy tekintesz vissza a klubos életre, a Vianra?
K. T. Imádtam a Vianban játszani, bár kicsi, mégis nagynak tűnt, olyan sokan befértek. Jó bulik voltak ott, fantasztikus közönséggel. Gyakran döntenünk kellett, szendvicset eszünk vagy cigit veszünk, alig volt pénzünk. A Quimby olyan klubzenekar, ami nem fér már be a klubba. Pesten rendszeresen játszunk. A blues, jazz, rock zene temploma a klub. Örülünk, ha vidékre színvonalas produkciót viszünk, nehéz megszervezni, kompromisszumokat kell kötni, mert kicsi a hely, más és más hangtechnika… De nincsenek aggályaim, úgy rémlik az Ady elég nagy és jó az akusztikája.
• Említetted, hogy mókás emlékeid is vannak Miskolcról, mondj ilyet.
K. T. : Sok szép élmény bevillan Miskolcról. Az egyik közeli tavon horgásztunk, és nagyon kaptak a törpe harcsák, a kedvenc halaim, annyira belemerültünk a horgászatba, hogy szinte mindenről megfeledkeztünk. Majdnem elkéstünk a koncertről.
• Új lemezetek a Family tugedör, válogatás. A 15 éves zenekar összegzése, a legkedvesebb dalok kerültek az albumra?
K. T. : Elmúlt ez a 15 év, de úgy érzem, most az utóbbi egy-két évben értünk be. Abszolút szubjektív válogatás, mindenki mondhatott egy-két számot.
• De lesznek új dalok?
K. T. : Lesznek. Egymást után pattannak ki az új ötletek. Mozgásban vagyunk, nagyon élünk most.
• Mikorra várjuk?
K. T. : Őszre, de lehet, csak tavasszal állunk elő vele. Sok szálon dolgoznak a zenekar tagok, ezért kicsit csúszhatunk. A színház is megy folyamatosan.
• Mozgásban vagytok, minden a helyén. Meg tudod ígérni, hogy most nem ütnek be az ismert Quimbys szünetek? Valahogy mindig a csúcson húzzátok be a féket.
K. T. : Nem szeretném magam ígéretekkel kötni. Nincs tervbe véve a nagy pihenő, úgy tűnik, nyáron is pörgésben leszünk. De néha jó leállni kicsit, venni egy nagy levegőt. Még nem kell tartalékra kapcsolnunk.
• Elektronikus hangzásokat és élő hangszeres zenét ötvöztök. Nem viheti el ez a Quimbyt a gépi pályára?
K. T. : A technika mindig beszűrődik a jelenbe, nyitottak vagyunk, beengedjük, de mi élő zenekar vagyunk, vigyázzunk rá, hogy ne feküdjünk alá. Kihasználjuk az új lehetőségeket, ötvözzük, beépítjük a zenébe, de nem a technika használ minket.
• Színes a közönségetek, underground arcok, volt rockerek, alternatív és metál zenészek, gimnazisták és ötven évesek. Hogy csináljátok ? Hogy tudtok egy csokorba szedni ilyen sokféle embert?
K. T. : Jó ezt hallani. Ha így van, örülök. Ha úgy tetszik, Beethovent is besorolhatjuk a metálba. Kísérletező zenekar vagyunk. A média találja ki ezeket a buta kategóriákat. Számtalan stílust kipróbálunk, sok műfajt kedvelünk. Szeretjük a heavy metált és imádjuk a népzenét. Szívesen hallgatok klasszikusokat és Lajkó Félixet is. Nyitottak vagyunk és a közönség is az. Kipróbálunk sok mindent, de nem rendeljük alá magunkat egyiknek sem.
• Sokan verseket hallanak a Quimby dalokban. Azt mondtad, képzőművész vagy és, dalszerző, de a költészetet nem vállalod fel. Miért?
K. T. : Dalokat írok, szöveget és zenét. Persze itt is vannak képek, használok metaforákat, szimbólumokat és ritmust. Kicsit ambivalens érzésem támad ilyenkor, ha meg kell határozni, minek tartom magam. Sok mindennek érzem magam, de képzőművész vagyok és dalszerző. Ez váltakozik. Mikor festek, rajzolok, gyakran a zenébe menekülök. De a zenéből a színekhez, formákhoz rohanok. Fura kettősségben élek és ezek egymást erősítik. Persze, valamikor együtt járt a zene a verssel még Tinódi Lantos korában. Talán, eredetileg is.
• Tavaly decemberben jelent meg a JAK füzetek sorában Ventilátor blues könyved. Újabb miskolci szál. A szerkesztő, K. Kabai Lóránt, a költő és irodalmár,- nem rég látott napvilágot kötete, Miskolcon a Szoba Kiadó gondozásában – , a Quimby szövegeket válogatta verses kötetbe, és itt szerepelnek a rajzaid is. Azt mondja, ragaszkodtál hozzá, hogy az alcímben ne versek, hanem dalszövegek szerepeljenek.
K. T. : Lóri se az irodalom, hanem a zene kapcsán jött be az életembe. Még a kezdetekkor, mikor jó, ha ötvenen eljöttek egy-egy koncertre. Kedves kis baráti kör alakult így ki, borozgatás közben az irodalomnál is kikötöttünk olykor.
Apám ír, talán tőle örököltem valamit. Az ilyen művészi sors egyáltalán nem vonz, sőt… Nem tudnék íróasztal felett merengve élni. Megtisztelő számomra, mikor hozzáértők neveznek költőnek, de ez mellékvágány. A Ventilátor Blues dalszövegek gyűjteménye, mert nem versnek íródtak. Ha választanom kellene, hogy költő vagy rock zenész legyek, habozás nélkül a zene mellett döntenék. De, ha Bob Dylan-re gondolok nem is olyan ijesztően unalmas sors az.
JA