Sillye vérvonalán

Sillye vérvonalán

A múltjukra egyáltalán kíváncsi, magukra adó családok sem látnak tovább három generációnál. Ez legfeljebb száz esztendő. A dédszülőkről tudnak, szerencsés esetben még ismerték is őket. A családfán ennél följebb ritkán jut el az emlékezet, ahhoz a famíliának ki kell nevelnie legalább egy hírneves felmenőt, akit számon tart a történelem. A ti családotokban ez az ember a 200 éve született Sillye Gábor, a szabadságharc kormánybiztosa, később a Hajdúkerület utolsó főkapitánya, Debrecen (és Hajdú vármegye) első főispánja. Tóth Dénes írása.
Láthatatlan ezermilliárdok

Láthatatlan ezermilliárdok

A rendszerváltozás idején és az azt követő években a jogszabályok hiánya, a gyors meggazdagodás lehetősége és az emberek nem túl magas erkölcsi színvonala miatt a rejtett gazdaság robbanásszerűen terjedt el hazánkban. Hajnal Béla írása.

Utazni pedig kell!

A 2008-as gazdasági válság vagy inkább megtorpanás után joggal reménykedett minden – elsősorban külföldre utaztató – idegenforgalmi szakember, hogy a néhány nehéz év után eljött a fellendülés ideje. Szerzőnk utazásszervező, idegenforgalmi szakember.

A harmadik otthonunk

Mutasd meg, hogy vezetsz, s megmondom, ki vagy! Mert az ember nem tudja megtagadni önmagát: amilyen az élete, ahogy él, olyan a vezetési stílusa is. Jómagam, de mások is, már többször szóvá tettük, hogy manapság az utak potenciális veszélyforrássá váltak. Dankó Mihály írása.
Aranyhíd

Aranyhíd

Hogy születésének 200., jubileumi évében tényleg visszatalálunk Arany Jánoshoz, én nem hittem. Leleplezhetünk szobrot, méltathatjuk fennen, azzal lefutjuk a kötelezőt, de hát olyan pohos ez: szűk körben üzengetjük egyik fülünktől a másikig egy költő ember-nagyságát. Mit érdekli Arany a ma gyermekét, s még ha kíváncsi is volna rá, ki tudja neki jól elmondani? Ratalics László írása.
Ünnep

Ünnep

Az ünnep utáni napokban hajlamosak vagyunk visszagondolni régvolt ünnepekre, mert nálunk magyaroknál a tavasz az évszak, ami kitüntetésekkel, emlékezésekkel és jó hangulatú összejövetelekkel volt teli. Mára ezek közül március 15-e maradt, viszont az arányaiban, mondanivalójában messze túlnőtt a korábbi ünnepléseken. Réti János írása.
Állatok

Állatok

Amióta az eszem tudom, mindig is voltak állataink. Ez biztosan családi hagyomány, mert a nagyszülőkre emlékezve ott is mindig voltak. Pásztor Attila írása.
Vesztesek és nyertesek

Vesztesek és nyertesek

Nőtt a dohány termésátlaga és felvásárlási ára Magyarországon – tudatta a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége a 2016-os adatokat összefoglaló jelentésében. Mivel csak fogyasztóként vagyok érintett, sohasem tájékozódtam különösebben az ágazatot érintő kérdésekben, de annyit azért tudok, hogy a termelőket még az ág is húzza – épp ideje volt, hogy pozitívumokról is beszámolhasson a szö­vetségük. Hoványi Péter jegyzete.
Az igazi tudomány

Az igazi tudomány

Azért csak magas szinten van a tudomány, és milyen nagyszerű, hogy az érszűkületi problémákra fókuszálva egész napos, orvosi tanácsadással és önvizs­gálat-oktatással egybekötött tájékoztató volt csütörtökön Debrecenben. Kovács Zsolt írása.
Mit csinálna Petőfi Sándor 2017. március 15-én?

Mit csinálna Petőfi Sándor 2017. március 15-én?

Indulna Brüsszel ellen? Kifütyülné a kormányfőt? Nemet mondana a paksi bővítésre? Várna valami csodát? Bujdos Attila írása.
Megint jól kinézünk!

Megint jól kinézünk!

Sokféle ablakon kidobott pénz van. De mind közül talán annak a hiánya fáj a legjobban, amit a jóhiszeműségünkre alapozva, tisztességesnek nem nevezhető munkavégzésért csalnak el tőlünk pofátlan haknivállalkozások. Matyasovszki József jegyzete.
Kis Petőfi azt üzente

Kis Petőfi azt üzente

Már csak azok voltak a nyíregyházi március 15-ei ünnepség után a Kossuth téren, akik jó régen találkoztak egymással, és volt miről diskurálniuk, no meg persze néhány Duracell-nyusziként felhúzott gyerek kergette a galambokat, amikor hirtelen egy tízéves forma kisfiú felpattant a Kossuth-szoborra, és teli torokból elszavalta a Nemzeti dalt. Pontosan úgy, ahogy Petőfi Sándor tehette azt 169 évvel ezelőtt. Bodnár Tibor jegyzete.

Sajtó – szabadság

Elcsépelt szokás nemzeti ünnepünk apropóján felkérdezni a jelent: tényleg szabad a sajtó? Égerházi Péter írása.

Öngól

Az őseim Ólublón, a mostani lengyel-szlovák határ menti városban éltek, ezért érdeklődéssel követem azt, ami az Európai Unió legnagyobb kelet-európai országában történik. Kolodzey Tamás jegyzete.
Robbantsunk bankot!

Robbantsunk bankot!

Vagy akármit. Az sem akadály, ha semmi okunk nincs rá. Mi több. Amennyiben jó távol esik logikailag a korábbi történésekről, az csak hab tortán. T. Szűcs József jegyzete.
Ez is Debrecen

Ez is Debrecen

Volt migránsozás, keresztény- és európaikultúra-féltés, az elszalasztott olimpia lehetősége, szóba került az is, hogy erre az ellenzékre nem lehet országot bízni, mert ők már elcseszték, és persze a mostani kormány mindent jól csinál, amit folytatni szeretnének; mindennek eredője pedig a fejlődő ország, Debrecen. Kovács Zsolt jegyzete.
Szabadság. Plusz áfa

Szabadság. Plusz áfa

Szabadság. Egyenlőség. Testvériség. (Plusz áfa.) Van-e rá igény? Persze, hogy van, de néha elég, ha a közösségi háló hazug fényében sütkérezünk, és a szabadság nevében szabadságon képeket osztunk meg, amit ugyancsak a szabadság vélt képében más bejelent. Csak mert… Szabadság egy hatalmas, láthatatlan béklyóban, ami körbefon és órákat vesz el a mindennapokból. Úgy, hogy észre sem vesszük. Juhász-Léhi István írása.

”Milliomos” anyák

Kutatók kiszámították: az anyák milliomosok lehetnének, ha minden rejtett munkát pénzben kifizetnének nekik. Angyal Sándor jegyzete.
Kiegyezés

Kiegyezés

Hogy mit üzen március 15.? Kinek mit. Ratalics László írása.
Tartják a markukat

Tartják a markukat

Komoly fenntartással fogadom azoknak a sztároknak, énekeseknek, színészeknek a (média)siralmait, akik elérve a nyugdíjaskort, arra panaszkodnak, milyen megalázóan csekély havi járandósággal szúrja ki a szemüket a magyar állam. Igen, hölgyeim és uraim, a nyugdíj-kalkulációnál a bevallottan ledolgozott év(tized)ek és a leadózott jövedelmek mérvadóak. Palicz István jegyzete.
A pék, a hentes és a zöldséges

A pék, a hentes és a zöldséges

Debrecen - Nem tudok objektív lenni, mert utálom az összes plázát, hipermarketet. Nem is tudom igazán miért, de azt hiszem az alapvető ok az, hogy mindig kényszerítve érzem magam. Gyűlölöm, hogy úgy bánnak velem, mint egy birkával – egy neves lakberendezési nagyáruházban csak egy bizonyos útvonalon lehet közlekedni, így ha valaki csak egyszerűen elunta, és ki akar menni, akkor is végig kell néznie az összes budikefétől kezdve a tányérokon át a plüssmacikig mindent. Vagy például az a rafkós módszer, hogy időnként megkeverik a belső rendet, a rizs átkerül a csokik mellé, a mosópor a kutyaeledeles rész mögé… Hogy ne tudjak csak úgy vásárolni fejből, gyorsan, kikerülve a felesleges bolyongást. Kiss László írása.

Autóval a tanteremig

A tesóm tudja, mivel húzhat fel egy pillanat alatt – legutóbb például küldött egy fotót, amit a konyhaablakunkból lőtt. Egy szót sem mellékelt a képhez, mégis, ahogy megnyitottam, elöntött a düh. Az ablakunk ugyanis egy általános iskola hátsó bejáratára néz, közvetlenül mellette játszótér, járda, orgonabokrok, gondozott panelkertecskék. Vagyis lassan már csak mindezek helye, ugyanis reggel nyolc előtt és délután négy körül egymást érik a suli környékén az autók. Csáki Alexandra jegyzete.

Illatok

Sokszor javítottak ki kiskoromban és okkal – de erre saját tapasztalásból is rá kellett jönnöm –, hogy a szag nem egyenlő az illattal. Pásztor Attila írása.

Az 1567. évi debreceni zsinat

A reformáció hatásai hazánkban a mohácsi csata utáni válságos évtizedekben érvényesültek erőteljesebben. Az elmélyülő katonai, politikai és társadalmi krízis hatásai az 1550-es, 60-as években fogékonnyá tette a magyarságot a minél következetesebb egyházi és kegyességi megújulásra törekvő svájci reformátori törekvések iránt. Baráth Béla Levente írása.

Keleti szél

A tartós, erős keleti szél nem sok jóval jár mifelénk. Az a legkevesebb, hogy vizet áraszt. Amennyiben tavaszi. T. Szűcs József jegyzete.

Körtelefon

A körtelefon nem formatervezett távbeszélő készülék, hanem sajtóműfaj. Méghozzá önálló, többnyire vidéken alkalmazzák, vidéki újságok újságírói. Lényege: ha a világban, az országban vagy valahol a Naprendszerben történik valami, akkor módszerré, eszközzé válik: tudjuk meg, hogyan van ez nálunk a megyében! Azaz: hívjátok fel a hírben szereplő üzem, intézmény, hatóság, kereskedelmi egység helybeli azonosait, mondjuk azokból ötöt-hatot, és kérdezzetek rá! Réti János írása.

A kimondott szó

Azt mondják, a szó elszáll, az írás megmarad. Ez kétségtelenül így is van, ám korántsem jelenti azt, hogy az élő beszédre nem kell olyan nagyon odafigyelni, hiszen az úgyis csak egyszer hangzik el, aztán ha esetleg bakiztunk, azt is hamar elfelejtik. Kenyeres Ilona írása.

Ettem e kenyeret

Persze, hogy benne voltam! Nem volt másról szó, mint néhány hónapig naponta 25 deka kenyeret megenni tetszőleges módon, pirítva, vajjal, margarinnal, lekvárral vagy csak úgy magában, és kéthetente orvosi vizsgálat. Kovács Zsolt írása.

Láthatatlan ezermilliárdok

A rendszerváltozás idején és az azt követő években a jogszabályok hiánya, a gyors meggazdagodás lehetősége és az emberek nem túl magas erkölcsi színvonala miatt a rejtett gazdaság robbanásszerűen terjedt el hazánkban. Hajnal Béla írása.

Az utolsó utazás

Végeláthatatlan az a félelem, keserűség, fájdalom, amelyet egy közvetlen hozzátartozó elvesztése okoz. Pláne, ha még a végső búcsú pillanataitól is megfosztja a sors az embert. Dankó Mihály írása.
 
További hírek a JEGYZET kategóriából






hirdetés