Hinni kell a jóban

Hinni kell a jóban

A foci-Eb után ismét megmutatta az ország, hogy vannak célok, amiért képesek vagyunk összefogni. A fővárosban indult egy kezdeményezés: arra kérték a szolidárisabb embertársakat, hogy használaton kívüli kabátjaikat tegyék ki nyilvános helyeken elhelyezett fogasokra, s onnan bárki, akinek szüksége van rá, akaszthasson le egyet vacogó vállára. Kálmán-Kovács Mónika írása.
Hiányzó unokák

Hiányzó unokák

Mi lehet a gond a harmincas éveiben járó korosztálynál, hogy ennyire borúlátó a saját jövőjét illetően? Az, hogy valószínűleg dolgozni fog nyugdíjas éveiben is? Ebben semmi új helyzet, kihívás nincs, elég csak szétnézni a mostani nyugdíjasok táborában: ki a munkahelyén vállal kisebb-nagyobb munkát, ki a ház körül látja el a teendőket, veszi ki részét a föld műveléséből, a kert gondozásából, ki meg „csak” otthon tehermentesíti a dolgozó felnőtteket azzal, hogy vigyáz az unokákra – s gyűjt, ad, segít, gondoskodik, amíg csak emelni bírja a kezét. Nyéki Zsolt írása.

Beleköptek a levesbe?

Bár a kormány hosszú időn keresztül azon az elvi állásponton volt, hogy a munkát terhelő adókat és járulékokat célszerű csökkenteni és (pótolandó a büdzsé kieső bevételeit) a fogyasztást terhelő adókat növelni, valami miatt fordult a kocka, és hirtelen az általános forgalmi adó (áfa) került az adócsökkentési intézkedések fókuszába. Petneházi Attila írása.

De szeretnék Nappal fűteni

„Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska…” Ácsi, Attila! – vágná ketté a magyar irodalom egyik neves alkotásának továbbgondolását a járási hivatal. Mire gondol a költő úr? Megyesi-Horváth Borbála írása.
Csillagot az etetőkre!

Csillagot az etetőkre!

Vasárnapra virradóra megdőlt a hazai napi hidegrekord: a Pest megyei Tésán -28,1 Celsius-fokig süllyedt a hőmérő higanyszála, és amíg ott süllyedt, öt év kihagyás után ismét korcsolyaversenyt rendeztek a sóstói jégen. Hoványi Péter jegyzete.

Fű alatti

Enyhén szólva is korrupciógyanús az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzése – derül ki az azt vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság jelentéséből, melyben „aggályosnak és jogszerűtlennek” nevezik a beszerzés egyes eljárásait. Szőke Tímea jegyzete.
Szédületes kacsatánc

Szédületes kacsatánc

Nagy port kavart, jelentős utat járt be a világhálón a kislétai kacsa különös kalandjáról szóló combos hír. Volt alapja a szagos sztorinak, nem volt kacsa. A feladó megpucolta, rendbe rakta, becsomagolta, és elküldte, bízva abban, hogy karácsonykor a rokonok jóízűen elfogyasztják a szárnyast. Telt, múlt az idő, a kacsa pedig sehol. Ladányi Tóth Lajos jegyzete.
Na söprés!

Na söprés!

Hofi után alighanem nagyfokú illetlenség a fenti szókapcsolatot szánkra venni. Vétkem ugyanakkor talán kisebbíti, hogy az alábbiakban nem az utcát söprik, mint örökzöld dalában. Söprés, kisöprés ilyenkor karácsony után jó pár éve már menetrendszerűen a boltokban zajlik. T. Szűcs József írása.

Mit érünk a végeken?

Miközben az önkormányzatiság egyre inkább kiüresedni látszik (a segélyezés már nem a helyiek dolga, veszélyben a települések pénzügyi önállósága, ráadásul már az iskoláikhoz sincs közük), a polgármesteri hivatalokban a dolog most sem kevesebb, mint volt, legfeljebb más. Ez azonban talán csak a vidéki ember látószögéből tűnhet evidenciának, hiszen az önkormányzati dolgozók béréhez hovatovább évtizede nem nyúlt a politika. Petneházi Attila írása.
Lehetséges?

Lehetséges?

Már el is telt egy hét az újesztendőből, de aki szilveszter éjfélkor azzal emelte poharát, hogy a következő év biztosan jobb lesz, aligha kapott visszaigazolást az elmúlt napokban. Matyasovszki József jegyzete.

Zajos ünnep

Valószínűleg keserves sírásban törne ki a kis Jézus minden év december 24-én, ha olyan üdvrivalgás és hangeffektus fogadná, mint a pár nappal később születő „kistestvért”, az újévet. Utóbbinál amúgy elsősorban a kutyák – és gazdáik –, a betegek, az idősek, és esetleg a kis gyerekek sírnak az iszonyatos petárda – és tűzijáték hangok hallatán, a többiek azonban önfeledten szórakoznak odakint az utcákon, tereken. Kenyeres Ilona írása.

Hit és siker

Fogyatékos gyermekeket ellátó református intézmény vezetőjeként gyakran találkozom ezzel a kérdéssel: mit jelent a hit, hogyan éljük meg keresztyénségünket az Immánuel Otthon és Iskolában. Győri Zsófia írása.

Online szerelem

Az elmúlt néhány hétig nem hittem az internetes társkeresés sikerében. Amolyan e tekintetben maradi menyecskeként úgy véltem, lehetetlen, hogy valaki ne találjon párra jártában-keltében ha nyitott szemmel jár. Gondoltam, s persze hallottam is rémtörténeteket arról, hogy miként vált eszeveszett meneküléssé egy-egy on-line leszervezett randevú, miután a várt Bradley Cooper helyett Quasimodo ugrott be az első felvonásra. Kálmán-Kovács Mónika írása.
Ünnepi teríték, némi folttal

Ünnepi teríték, némi folttal

Rég volt már ilyen silány évvégéje a „képre szakosodott” médiának, mint az idei. Illetve innen nézve most már a tavalyi. A csatornák egymást felülmúlva kínálták a portékájukat, elnyűtt filmek garmadát és lestrapált vitaműsoraikat tukmálva a nagyérdeműre. Holott semmitmondó készletüket újból és újból bekeretezte az a hirdetési izmosság, ami a reklám-nyelvet emígyen epigrammázza: „Brutális választék, durván jó árak.” És ezt olyan dölyfösen kiabálja ránk az ötletgazda mintha ő találta volna fel a költői szlogent, hogy „Lesz még egyszer ünnep a világon.” Teheti, mert a régi bölcsesség ma reneszánszát éli: Pénz beszél, kutya ugat. S akkor még némi cinikus vigyorral azt is hozzáteszi: „Mert hülye azért nem vagyok!” Boda István írása.
Elhidegült kapcsolatok

Elhidegült kapcsolatok

– Könnyű neked, te hozzám képest luxusban élsz! – vágta hozzá sokszor a távhős pa­nellakásban élő nagymamámhoz a nővére, aki egész életében egy idős, szinte komfort nélküli vályogházban tengette életét. Arra utalt, hogy míg „kishúgának” csak annyi teendője van, ha főzni, tisztálkodni szeretne, hogy kinyissa a csapot, addig ő télen-nyáron kútról hordja a vizet, és az otthon melegének megteremtése, fenntartása sem egyetlen mozdulatába kerül, hiszen a sparhelt és a teatűzhely bizony „baltázott” fára éhezik. Palicz István írása.
A tél arcai

A tél arcai

A szele a gonosz! Mondogatta anyai nagymamám gyermekkorom pustolós, térdig-derékig érő hóval átélt telein az olyan zimankóban, amit ezekben a napokban a folyton fújó jeges északi szél tesz azzá. Nem szégyellem bevallani, már én is elszoktam attól, hogy télen tél van, pedig egykor ez természetes volt. Égerházi Péter írása.
Mint kerge kenguruk

Mint kerge kenguruk

Már a heti kétszeri benzinár-­emelést sem igazán értem, a folyamatosan változó, a kerge kengurura emlékeztető ugrabugra árakat látva mindig megnyugszom, de jó, hogy nincs autóm. Nem kell lesnem a közleményeket, s még a drágulás előtt startolni a kútra, ahol pisztolylövésre spórolhatok pár száz forintot, persze, ha észreveszem az éppen aktuális, két nap múlva esedékes árról szóló hírt. Bednárik Mónika írása.
Kiegyezés

Kiegyezés

Érdemes tanulnunk abból a korból, mely páratlanul sikeres országépítő időszak előtt nyitott utat. Bujdos Attila írása.
Talajmenti iszonyok

Talajmenti iszonyok

Cseppben a tenger, mondhatnánk a Barcaság utcai perpatvarról, de azért tegyük hozzá: ebben a cseppben a tenger is benne van a maga rideg, alföldi, nagyvárosi valóságával. Ratalics László írása.
Menedék a temetőben

Menedék a temetőben

Egy dolgot (sok más mellett) soha sem fogok megérteni: hogy lesz valakiből hajléktalan? Tudom, ezer magyarázata van, de mégis! Lényeg, mostanában (sajnos) többet megfordulok a nyíregyházi kórházakban. A Sóstói úti egyik épület alsó szintjén gyakran találkozom „számkivetett” emberekkel. Volt, mikor egy pár dekkolt nappalokon át ott, máskor négy nem éppen józan fiatalember használta az illemhelyet. Dankó Mihály jegyzete.

Egészséget mindenkinek

„Bűvészkedés a számokkal” – körülbelül ennyivel el tudnám intézni azt a tevékenységet, amit az egészségügy, a kórházak működőképességének megőrzése érdekében végeznek az ágazat gazdái. Nem az elmúlt hét év, nyolc év, huszonhat év, hanem legalább harmincnyolc év – ennyi ideje érdeklődöm a közélet történései iránt, tehát közel négy évtizede tapasztalom a „bűvészkedést”. Kovács Zsolt jegyzete.

Karakter­gyilkolás

Ott tartunk most, hogy lassan elavulnak a régi terminológiák, ami sima kormánypropagandának tűnt egykor, az ma ezer módon, a kommunikációs paletta minden szegmensét (mert megvan) bevetve, esetenként sok (száz)millióval kitömött ilyen-olyan műcivil szövetségek, szervezetek szorgos segítségével zajlik. És ugyanúgy, ami régen „sima” lejáratásnak látszott, ma ugyanezen közreműködők bevetésével karaktergyilkosságként lesz aposztrofálva. Pap Gyula jegyzete.

Soha vissza nem térő pillanatok

Vége a szünidőnek, az édes semmittevésnek. Újra beindult a verkli. Reggel kapkodás, rohanás, hogy a lurkók időben beérjenek a suliba. Majd minden reggel látom és ilyenkor mindig bevillan: pár évtizede még nem így volt. Akkor a gyerekek rendre beértek időben az iskolákba, pedig zömük gyalog járt. Persze, voltak, akiknek buszozniuk kellett, az pedig csak a kiváltságos keveseknek adatott meg, hogy szüleik autójával érkezhettek vagy távozhattak. Mán László jegyzete.
Füst szállott a szemükbe

Füst szállott a szemükbe

Aki januártól továbbra is dohányzik, „fel kell szoknia” az elektronikus cégportálok profi kezeléséhez. Ha már leszokni nem tud vagy nem akar a cigiről, elvégre senkinek semmi köze magánszokásaihoz. T. Szűcs József írása.
Jöjjenek, de ne most!

Jöjjenek, de ne most!

Amikor augusztusban kinevezték a Loki vezetőedzőjét, Leonel Pontest, a portugál első nyilatkozatainak egyikében elhangzott, hogy a szakmai stáb – természetesen a sikerességet is szem előtt tartva – egyik elsődleges feladata a fiatal debreceni futballisták csapatba építése. Ez mifelénk kellemesen csiklandozza a füleket, mert lokálpatrióták vagyunk és szeretjük, ha a mi fiunk szaladgál a szélen, nem pedig egy messziről jött ember. Tamás Nándor írása.
Fagy vicsorít

Fagy vicsorít

Az elmúlt évek lanyha telei után kissé zokon esik az igazi, hamisítatlan alföldi hideg. Nem is annyira attól cidrizünk, amit ma érzünk – bár a szél nem túl barátságos már most sem – hanem attól, amit a hétvégére jeleznek az időjósok. Mert, ugye, azt a mínusz 15–18 fokot már mondhatjuk akár szibériainak is. Györke László jegyzete.

Bevándorlás-gátló

Eddig kétszer vettek tőlem ujjlenyomatot. Egyszer egy szilveszteri buli után, amikor piszok módon a házigazdának reggelre eltűnt a laptopja, s ezáltal minden vendéget a rendőrségre citáltak másnap. Aztán a legfrissebb nyomatot az útlevélkészítés során bíztam a hatóságra, én aztán már mindenféleképpen „nyilvántartásba” kerültem. Barak Beáta jegyzete.
Jövőre már tényleg

Jövőre már tényleg

Már nagyon régen megfogadtam, hogy nem fogadok meg semmit az új évre. Horváth Imre jegyzete.
Horribilis Oscar-díj

Horribilis Oscar-díj

A kínai horoszkópban a Kakas esztendejébe lépve nemcsak a képzelet szárnyal, hanem az árak is csillagászati méreteket öltenek. Kína egyre több sztárfutballistát vonz mágnesként – a legújabb fogás Oscar. Ladányi Tóth Lajos jegyzete.
Harmincöt

Harmincöt

A nagypolitikában minden előfordulhat. A hamarosan távozó Barack Obama elnök – az állítólagos hackerakciók miatt – harmincöt orosz diplomatát utasított ki az Egyesült Államokból. Kolodzey Tamás jegyzete.
 






hirdetés