Motiváció kérdése?

Motiváció kérdése?

Idegen nyelvet tanulni nem könnyű feladat. Szerencsésnek mondhatom magam, mert jó nyelvérzékkel születtem. Ennek is köszönhetően sikerült megszereznem angolból a felső-, franciából pedig a középfokú nyelvvizsgát – előbbi nyelven bármilyen szituációban biztonságosan kommunikálok, a francia azért kicsit már bajosabb. Király Csaba írása.
Enni vagy nem enni?

Enni vagy nem enni?

Az iskolai menza mellett talán csak a sorkatonai szolgálatról mondható el, hogy az idő múlása képes megszépíteni. Sokszor mi, szülők tiltakozunk leghangosabban a suliebéd minősége miatt. Mi, akik néhány évtizede szintén vízízűnek éreztük a levest, a vagdaltra és a finomfőzelékre pedig rá sem bírtunk nézni. Szakál Adrienn írása.
Mit vártok? Babát

Mit vártok? Babát

Úgy kezdődött, hogy szerettünk volna gyermeket. Egészségeset – ez a diplomatikus válasz az első „feleslegesen feltett, szülőaggyal nehezen értelmezhető, ámde a kismama köldöke felől eső polgárok alkotta emberhalmaz, az ún. társadalom részéről természetes, sőt egy gömbölyödő has láttán, mintha a beszédközpontban automatikusan bekapcsolódó” kérdésre. Megyesi-Horváth Borbála jegyzete.

Daliás izomzat

„Sorakozó, kettő, hadd nézzem. Pattogva, férfiasan, keményen. Neked elöl gyűrött a trikód. – Ja, lány vagy. – Nem baj. Humor, jókedv, daliás izomzat!” Ugye, megvan a Sándor György klasszikus? Pap Gyula írása.
Valamit valamiért

Valamit valamiért

A mobilitási hét idei felhívása megmosolyogtató abból a szempontból, hogy enyhe célzásokat tartalmaz, miszerint: „A multimodális megközelítés (vagyis a közlekedési módok váltogatása) nemcsak egészségügyi előnyökkel jár, hanem jelentős megtakarításokat is eredményezhet, különösen a napközbeni rövid utazásokba beiktatva néhány olyan fenntartható közlekedési módot, mint a gyaloglás vagy a kerékpározás.” Mint folytatják, „ez a hozzáállás a napi utazás átgondolását jelenti, valamint kipróbálási hajlandóságot a helyváltoztatás új formái kapcsán.” Barak Beáta írása.

No para, jönnek még!

A hátunk mögött lévő négyéves időszakban Debrecenbe már több mint 500 milliárd forint befektetés és hatezret meghaladó új munkahely érkezett egyebek mellett a Continental, a BMW, a Krones, a Thyssenkrupp, a Mercedes jóvoltából. Világcégek, világhírű termékek, világszínvonal – tekintélyt parancsoló lista, elismerésre méltó eredmény. És persze bízunk a folytatásban is. Kovács Zsolt írása.
Mit hoz az idő

Mit hoz az idő

Mi az, ennek most akkora hírértéke van, kapom fel a fejem, amikor már sokadik alkalommal szólítanak meg ismerősök az aznapi időjárás alakulását firtatva, amint meglátnak az utcán az elővigyázatosságból magamhoz vett esernyővel. Fábián György írása.

Ne számolgass, merülj el!

Elolvadok, amikor kezei orcámat érintik. Pillantásától felforrósodik körülöttem a levegő, s abban a perzselő légtérben pillanatok alatt porrá égek. Ha elmegy mellettem, egyszerűen képtelen vagyok nem utána fordulni, nyakam kitekeredik, félek attól, hogy meglátja vágyakozó tekintetem, de mégsem tudok pislogni és elengedni addig, amíg a messzeség el nem nyeli, homályba nem vész. Illatát száz szirom közül is felismerem, hangjával a fülemben ébredek és hajtom álomra a fejem, miközben felidézem folyton-folyvást mozdulatát, bőre érintését. Miért kellene ez ellen tennem? – kérdezem hangosan. Nagy Emese írása.

Szilvás gombóc

Imádom a húslevest, és a hétvégére ezt rendeltem. Kimentem a piacra, gondoltam, hogy pár perc alatt beszerzem a hozzá nélkülözhetetlenül szükséges alapanyagot, aztán jöhet a tisztítás, csúnya szóval a pucolás. Kolodzey Tamás írása.
Ma már nem csak agrár

Ma már nem csak agrár

Nagy utat tett meg 1868-tól, a Debreceni Országos Felsőbb Gazdasági Tan­intézet megalakulásától 2018-ig, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karáig a cívisváros felsőfokú agrárképzése. Kovács Zsolt írása.
Két lábbal itthon

Két lábbal itthon

Ha meguntuk, hogy mindig itt legyünk, utazgassunk, mert utazni jó nekünk – és érdemes, ahogy azt megénekelte anno örök slágerében a KFT együttes. Az enyhén szólva is agresszív népvándorlás világában viszont már szóba se jöhet Skandinávia, a jó meleg Afrika meg pláne. Nyéki Zsolt jegyzete.

Híre, hamva

Mi még élünk. Legalábbis nem olvastam az ellenkezőjéről, egyelőre. De jobb az óvatosság. Fábián György írása.
Ne hagyd veszni!

Ne hagyd veszni!

Hátunk mögött hagyjuk az év legforróbb napjait, nagymamánk ébresztő hangja még a fülünkben cseng, a reggeli finomságoknak pedig azóta is érezzük az illatát. Nagy Emese írása.
Körmösök, telefonok, leckék

Körmösök, telefonok, leckék

A játék egyszer komolyra fordul, az oviban még csak eljátszott iskola és tanítás valósággá válik minden gyermek számára. Nagy váltás és nagy pillanat, a szülők okkal morzsolnak el néhány könnycseppet, miközben batyut, vagyis iskolatáskát adnak a csöppségeik hátára, s engedik el kezüket a kapuban. Nyéki Zsolt jegyzete.
Ilyen nincs a magyarban

Ilyen nincs a magyarban

Előfordult már olyan, hogy azt hallották valakitől: „Ilyet nem mondunk, hogy…”, „Ilyen a magyarban nincs!”? Az is megtörtént már, hogy később rájöttek: dehogy nincs, csak persze bizonyos megkötésekkel? Fábián György írása.
Egy a kenyér

Egy a kenyér

Tisztelgés és számvetés – lélek és ráció együtt hatja át az elkövetkező napokat, amikor az államalapítás ünnepére készülve el kell helyeznünk magunkat a magyar történelemben. Lehet persze legyinteni, nem összevetni múltat és jelent, de aki így tesz, kérdés: milyen jövőt remél, s főként milyet érdemel? Nyéki Zsolt írása.
Felkelt a napunk

Felkelt a napunk

Az augusztus 20-ai nemzeti ünnepünkön az állam­alapítás és az államalapító Szent István emléke előtt adózunk. Istvánt nem véletlenül tartják az egyik legnagyobb magyar királynak, hiszen hazánk történetében kulcsfontosságú tett volt az államalapítás. Boros Norbert írása.
István, a király

István, a király

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Történelmünk talán leginkább ismert, legnépszerűbb személyisége I. István, születési nevén Vajk, később Szent István, az utolsó magyar nagyfejedelem és az első magyar király. Pap Gyula írása.
Épületek és érzések

Épületek és érzések

Mindig szomorú látvány, ha egy-egy régi épületet elbontanak. Legyen szó nagy városokról vagy apró falvakról, a települések múltjához szorosan hozzákötődtek az épületek, s lebontásukkal nemcsak a helységek, hanem az ott élő emberek is szegényebbek lesznek. M. Magyar László írása.
Képben vagyunk

Képben vagyunk

A múlt nem feltétlenül volt jobb, élhetőbb, mégis nosztalgiával tekintünk porosodó, megszáradt ikebanái, „életben tartott virágai” felé. Barak Beáta írása.
Megint meleg az almáspite

Megint meleg az almáspite

Megmaradt a megalázó pillanat, amikor a szüleim kertjéből elvittük a felvásárló telephelyére a meggyet, és azzal fogadott: már csak a fele pénzt adja érte, mint amit telefonon megbeszéltünk. Előfordult ez uborkával, paprikával és almával is, de még örülhettünk, ha nem az várt: vigyük, ahová akarjuk, nem kell. A kávé és pálinka ajándékcsomag ritkán olajozta meg az átvételt, maradtunk azok, amik: kiszolgáltatott kistermelők. Nyéki Zsolt írása.
Salakszórás a szemétdombon

Salakszórás a szemétdombon

Jelen állás szerint mégis megtartják a több mint négy évtizedes múltra visszatekintő hagyományos augusztus 20-ai nemzetközi salakmotorversenyt Debrecenben. Nem kell fanatikus motorsportrajongónak lenni ahhoz, hogy tudjuk, a magyar salakmotor egyik fellegvára a cívisváros. Épp ezért szomorú látni, ami történik a sportággal úgy helyben, mint az országban. Molnár Szilárd írása.
Nem a falak számítanak

Nem a falak számítanak

Mit is lehetne kívánni a most hajlékot kereső, tanuló ifjúságnak, a kollégium és albérlet között hezitáló hallgatóknak? Bár életük jelenlegi szakaszában ez számukra egy komoly feladat, ettől soha ne legyen nagyobb gondjuk, megoldandó problémájuk. Ha majd egyszer, úgy húsz-harminc év távlatából visszatekintenek, érteni fogják. Nyéki Zsolt írása.
Farkasszemet a tükörrel

Farkasszemet a tükörrel

Mindnyájan tudjuk, hogy a testünk, kinézetünk mesélő könyv a nagyvilágnak, árulkodik minden egyes tettünkről, valamint falatról, amit önmagunknak ajándékozunk. Nem marad titok, hogy milyen értékeket képviselünk, betekintést nyújtunk abba is, hogy mások felé milyen bánásmódot mutatunk. Nagy Emese írása.
Nemcsak meggylé ragadt rám

Nemcsak meggylé ragadt rám

Azokban az időkben, amikor még nem Nemzetgazdasági minisztériumi program volt a nyári munka, hanem a nyaralni, bulizni vágyó tinédzserek teljesen egyértelmű, menetrendszerű elfoglaltsága, sokfélét kipróbáltam. Megyesi-Horváth Borbála írása.
Finomságok vidékről

Finomságok vidékről

Aki igazán ínyenc, és igényes arra, hogy mivel táplálja testét, és nem mellékesen egészséges ételeket szeretne enni, javaslom, keresse a vidéki településeinken tartott vásárokat. Ott az egyes helységek standjain a befőttől, a mézen és lekváron át a különleges fűszerezésű szószokig garantáltan sok mindent megtalál. Csodák, értékek, ínyenc­ségek, amelyekkel szegényebbek lennénk, ha nincs a közmunkaprogram. Merthogy ezek ott készülnek. Kovács Zsolt írása.
Július

Július

Van egy időszak minden évben. Kalapot emelve búcsúzunk tőle. Fábián György írása.
Élő, egyenes

Élő, egyenes

Olyan felháborodáscunamit váltott ki a múlt heti Puskás Akadémia–DVSC bajnoki futballmeccs egyik jelenete, amire a honi kommentkulturálatlanságon edződött halandók elismerően csettintettek. Tamás Nándor írása.
Legyen jó szokás!

Legyen jó szokás!

Szélmalomharcnak tűnik számomra a kórházaknak az intézményen belüli fertőzések legyőzésére, teljes kizárására történő törekvése. Ugyanakkor az egészségügyi intézménybe bekerülő egyén minimum azt várja el, hogy a már meglévő betegsége mellé vagy helyett ne szedjen össze másikat. Ez egyelőre sajnos feloldhatatlannak tűnő ellentmondás, azonban semmiképpen nem nevezhető kezelhetetlennek. Kovács Zsolt írása.
Boldog gyermek

Boldog gyermek

Strand, kisrádió, boldog gyermek – még most is előttem van az a fotó (pedig még csak nem is emlékezhetek rá), amelyen első strandélményem látható, kábé nyolc hónaposan, imádást kifejező tekintetek óvásában fekszem egy pléden a „mi” strandunkon, szól a rádió. Barak Beáta írása.