Csak az utóbbi néhány napban több ezren jártak hozzá hasonlóan Magyarországon, ezért mindenképpen érdemes áttekinteni, hogy milyen lehetőségei vannak az elbocsátott dolgozónak.
Semmi extra?
Egyre lejjebb kerül az a korhatár (az ötvenen túliak mellett immár a negyveneseket is érinti), amikor az elbocsátott dolgozó nem, vagy csak hosszú idő után és nagyon nehezen talál magának új munkahelyet. Nem mindegy tehát, hogy az előző munkáltatója milyen feltételekkel teszi az utcára.
Gyakori a „közös megegyezés”, ami többnyire az általános (törvény által garantált) felmondási feltételeket jelenti, tehát semmi extra. Hozzáértők szerint ezt akkor célszerű elfogadni, ha mégis többet kínál, mint amit a Munka Törvénykönyve az adott szituációra előír.
Ne feledjük: mielőtt bármilyen papírt aláírnánk, lehetőség van azt ügyvéddel is átnézetni. Sőt, célszerű ezt tenni, elvégre az ember nem jogásznak születik. Így azt sem kell tudnia, hogy bár a közös megegyezéses formula jobban hangzik, mint a felmondás, az előbbi elfogadásával a dolgozó gyakorlatilag lemond a későbbi jogorvoslat lehetőségéről.
Nem árt tudni
A munkáltatónak lehetősége van rendes- vagy rendkívüli felmondásra is, a döntését azonban köteles megindokolni. Rendes felmondás esetén ki kell fizetnie a felmondási időre járó munkabért, illetve a végkielégítést.
A felmondási idő hosszát, valamint a végkielégítés mértékét a Munka Törvénykönyve szabályozza. Az ebben foglaltakat egyfajta törvényi minimumnak kell tekinteni, a kollektív szerződésben (ha van ilyen a cégnél) ennél több juttatás adható a munkavállalóknak, kevesebb azonban nem.
A munkaadó általi rendkívüli felmondás esetén a rendes felmondáskor járó juttatások nem illetik meg a dolgozót, ilyenre azonban csak lényeges vagy szándékos, illetve súlyos gondatlansággal elkövetett kötelességszegés miatt kerülhet sor.
Viszonylag gyakori, hogy valakit létszámleépítésre, átszervezésre hivatkozással küldenek el, de az illető kicsivel később azt tapasztalja, hogy mégis betöltötték mással a munkakörét. Ilyenkor, ha rendes felmondással távozott, akkor munkaügyi bírósághoz fordulhat, közös megegyezésnél viszont kénytelen tudomásul venni, hogy valójában indoklás nélkül lecserélték őt.
Legalább 30 nap, ami
l 3 év után 5 nappal
l 5 év után 15 nappal
l 8 év után 20 nappal
l 10 év után 25 nappal
l 15 év után 30 nappal
l 18 év után 40 nappal
l 20 év után 60 nappal
meghosszabbodik