Pikó Sándor a Virágkarneválról
A virágokra mindig csodálattal és rácsodálkozással tekintettem, tökéletességük,
sokszínűségük miatt- nyilatkozta Pikó Sándor.
Pikó Sándor képzőművész és zenész huszonhárom éve állandó résztvevője a debreceni Virágkarneválnak. Az évek során alkotásai rengeteg díjat nyertek, sőt már az első virágkocsijával is 1987-ben első helyezést nyert.
Milyen emlékei vannak a legelső virágkarneválról?
Pikó Sándor: A legeslegelsőről is tudnék mesélni, mivel már gyerekként nagy volt az érdeklődésem a karnevál iránt. A bátyám és Varga Nándor voltak azok akik a fesztivált kimozdították a „Lenin jobbról-Lenin balról” stílusból, a mozgalmi kompozíciókat felváltották az igazán karneváli, sajátos debreceni virágmobilok. Az első kocsit 1987-ben készítettem, Heliosz istenséget, amint négylovas fogatán kiemelkedik a tengerből. Elnyerte az első díjat.
Ma másképp látja a karnevált mint annak idején?
Pikó Sándor: Ellene vagyok annak, amikor egy művész kijelenti, hogy újat akar csinálni, fontos hogy először tudja a régit. Rengeteg sok apró mozzanat épült a karnevál köré, de a virágkocsinak mindig virágkocsinak kellett lennie, a virág akkor is virág volt és a világot jelentette, pont úgy mint ma.
Az évek alatt természetesen kialakult a stílusom, hiszen mindig a tökéletesítésre törekedtem. Változott a világ körülöttünk, és változtak az eszközeink, de az alapelvek mindig ugyanazok maradnak. Élet és alkotófilozófiám Boso japán költő gondolatát követi: nem az ősöket kell követni, hanem az ősök őseit.
Mennyi időre van szükség egy kompozíció elkészítéséhez?
Pikó Sándor: Sajnos ez változó mivel nem tőlem függ. A virágkarnevál egy óriási szervezői gárdához kapcsolódik, ezért olykor nehézségek adódnak a hirtelen döntések, változtatások megvalósításában, így nem lehet pontosan megmondani mennyi időre van szükség egyik vagy másik kocsi elkészítéséhez.
Úgy gondolom, hogy a virágkarnevált (a következő évit) már augusztus 21-én el kellene kezdeni, de ehhez szükség lenne egy olyan szervezői gárdára, akik kimondottan csak ezzel a rendezvénnyel foglalkozik, mivel a Virágkarnevál kinőtte magát. Régen több már, mint egy népünnepély.
Ünnepként tekint a karneválra?
Pikó Sándor: A karnevál számomra egy rendezvény, nem egy ünnep. Az „ünnep” szó alatt az igazán nagy ünnepeket értem – Karácsony, Húsvét vagy Pünkösd. A virágkarnevál valójában azért van augusztus 20-án mert, akkor nyílnak azok a virágok, amelyekből virágkocsit lehet készíteni. Hogyan tekint a virágokra?
Az évek során változott-e a szemléletmódja?
Pikó Sándor: A virágokra mindig csodálattal és rácsodálkozással tekintettem, tökéletességük, sokszínűségük miatt. Szerepüket tekintve pedig nagyon fontos mozzanatot jelentenek számomra, a teremtés mozzanatát. A virággal szemben ugyanolyan tisztelettel vagyok ma is, mint a karnevál előtti időszakban.
