Janibá’ kényelme
Noha az új nemzetgazdasági államtitkár már a nyár elején bejelentette, hogy a kormány jövőre évi százmilliárd forint felhasználásával százezer használt lakás energiatakarékossági célú felújítását hirdeti meg, a hír valahogy visszhangtalan maradt. Pedig gondoljunk bele: van ebben az országban összesen 508 ezer panellakás, amelyeknek a korszerűsítésével ilyen ütemben öt év alatt végezni lehetne. Átlagjövedelemből élő családosok és kisnyugdíjasok kapnának segítséget ahhoz, hogy ha már panelban kell leélni az életüket, legalább a gatyájuk ne menjen rá a rezsire.
Miközben nem ritka, hogy a távfűtéses panellakásban élő család nyár közepén is 10-15 ezer forintos átalánydíjat fizet a szolgáltatónak, a program révén állítólag akár 70-80 százalékos energiamegtakarítás is elérhető lehetne. Nem kétséges, hogy egy ilyen nagyszabású kezdeményezéssel mindenki jól járna (Janibá viszonylag megfizethető komfortban élhetné le küzdelmes élete még hátralévő éveit, és az építőiparban is kevesebb kis- és középvállalkozás dobná be a törölközőt) a kérdés azonban ezúttal is az, hogy miből. A lakásonkénti egymillió forint az uniós pénzek átcsoportosításából, a széndioxidkvóta-eladás megtakarításából és az e célra létrehozandó zöldbank hiteléből állna. Bízzunk benne, hogy így lesz, bár vannak kétségeim. Például azért, mert Brüsszel elvileg nem támogat magángyarapodást segítő beruházásokat.
Petneházi Attila
