Halak úszkáltak a szántóföldön
A sárréti gazda azért panaszkodik, mert nem takarítják rendesen a csatornákat, a búzáját viszi a víz, a vízgazdálkodási társulat vezetőjét pedig az aggasztja, hogy mintegy 60-65 millió forintos belvízvédelmi költségüket a mai napig sem térítette meg az állam. A helyi gazdakör elnöke mindeközben százmilliós nagyságrendűre teszi azt a kárt, amit a vízelvezetés hiányosságai miatt társaival együtt kénytelenek elszenvedni.
Többmilliós a kár
Bihari Imre püspökladányi gazda kétszáz hektáron gazdálkodik, amiből húsz hektáron a búzája a mai napig víz alatt áll. Egyelőre csak becsülni tudja a kárt, ránézésre úgy négymilliósra teszi. Közben pedig már azon töpreng, hogy talán napraforgót vethetne a helyére, bár ez sem feltétlenül szerencsés, hiszen tavaly is az volt a területen.
„Három gazdája is van a vízgazdálkodásnak, így nem csoda, ha a sok bába közt elvész a gyerek” – mondja Bihari gazda, akit az bosszant leginkább, hogy sem a főcsatornát, sem pedig a rávezető csatornákat nem takarítják rendesen azok, akiknek ez a dolga lenne. Neki meg csak a bosszúság marad, hiszen a terményét viszi a víz. Ezért már tavaly is úgy kellett behajtani rajta a vízgazdálkodási hozzájárulást, hiszen (mint fogalmazott) a szinte semmiért ő bizony nem hajlandó egy fillért se áldozni.
Miközben vendéglátónk éppen azt mutatja, hogy az alsó-futaki csatornából nemrégiben kiszedték ugyan, de csak elnagyoltan a rengeteg nádat, szürke terepjáró lassít mellettünk, amiből a helyi gazdakör elnöke száll ki. A 450 hektáron gazdálkodó Szabó Imrét kérdezni sem kell, szinte izibe felveszi a fonalat… „Ha időről-időre tisztességesen kotornák a medret, a csatornából helyenként nem folyna vissza a víz a szántókra. A karbantartás nagyon ráférne, hiszen a 10 ezer 800 méter hosszú alsó-futaki csatorna lejtése csupán egyetlen méter” – utalt gondjaik gyökerére a szakember, aki társaival már azon gondolkozik, hogy saját gépet vásárolnak, és azzal tartják majd karban a földjeik körüli csatornahálózatot.
Visszafolyt a földekre
A Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat tagjai évente 80 millió forintot fizetnek be, csakhogy ezt a pénzt fejlesztésre, nem pedig védekezésre szeretnék fordítani. Takácsné Hári Ildikó, a társulat igazgatója arról számolt be, hogy ha az állam nem téríti meg nekik a belvízvédelemre fordított 60-65 millió forintot, akkor veszélybe kerülhet a már elnyert 260 milliós uniós támogatás 77 millió forintos saját része. Balla Iván, a Magyar Agrárkamara illetékese szerint ily módon a magyar mezőgazdaság több milliárd forint vízgazdálkodási célú fejlesztési lehetőségtől eshet el. Hazafelé menet láttunk egy embert, aki éppen árkot ásott a szántó és a csatorna között. Bene András elmondása szerint nem is olyan régen még annyi volt a víz a csatornában, hogy visszafolyt a földekre. Ezt onnan lehetett tudni, hogy halak úszkáltak a szántón.
