Évi százezer lakás újulna meg Magyarországon
A projekt évi százezer lakás felújítását célozza meg, állami segédlettel. A rekonstrukcióra leginkább az országban lévő mintegy félmillió panellakás tulajdonosai szorulhatnak rá, de szó van közintézmények felújításáról is.
Tegyük fel, hogy…
„Nem ismerem pontosan a konstrukció részleteit, nem tudom, hogy miként kapcsolódik hozzá esetleg kamattámogatás vagy hitelgarancia, ezért a hatását is nehéz megbecsülni. Tegyük fel, hogy valaki hárommillió forintba kerülő energiatakarékossági célú lakásfelújítást csináltat; ha ehhez kap az államtól mondjuk egymillió forint vissza nem térítendő támogatást, mellé kapnia kell kamattámogatást és/vagy hitelgaranciát is, hiszen a legtöbb családnak nincs erre a célra kétmillió forintja.
Az lenne a cél, hogy a százmilliárd forintnyi állami forrás további 200-300 milliárd forint magántőkét, illetve banki hitelt mozgósítson az ágazatban” – válaszolta a Napló érdeklődésére Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki egyébként maga is egy építőipari vállalkozás vezetője.
Hadházi László, a Hadházi-Bau Kft. ügyvezetője azt mondja, hogy bár a panelprogram kiterjesztése jól hangzik, ő jobban örülne annak, ha az Orbán-kormány visszatérne a nyolc évvel ezelőtti újlakás-építési programjához. „Tudom, hogy sokan támadták az akkori kabinetet azzal, hogy a gazdagokból még gazdagabbat csinált, arról viszont nem beszélnek, hogy ez mennyi munkát és milyen mértékű foglalkoztatást generált. „A mi cégünk a panelprogramban eddig nem vett részt, de évi százezer otthon felújítása az építőiparban kisvállalkozások egész sorát menthetné meg” – jelentette ki az ügyvezető.
Ha profin csinálják…
Száraz Zsolt is úgy véli, hogy noha az ő cége alapvetően az újlakás-piac élénkítésében érdekelt (a társaság évek óta minőségi társasházakat épít), a panelprogram ilyen mérvű kiterjesztése mindenképpen mentőövet jelenthet sok cég számára. – Ha tényleg lesz évi százmilliárd forintnyi állami forrás százezer korszerűtlen panellakás energiatakarékossági célú felújítására, és a munkálatokat professzionálisan végzik el (tehát nem állnak meg a falak külső szigetelésénél és a nyílászárók cseréjénél), azzal mindenki jól jár – jelentette ki az Épészcad-M Kft. ügyvezető igazgatója.
„Rajtunk érdemben az segítene, ha az elmúlt években már megépült, de pontosan a finanszírozás ellenehetetlenítése miatt nehezen értékesíthető, vagy éppen eladhatatlan újlakás-állomány értékesítésében lenne partner az állam. Új építésű lakások tömegesen maradtak a beruházók nyakán, miután az előző kormány megszűntette a szociálpolitikai támogatást, és ezzel méginkább beszűkítette a hitelhez jutás lehetőségeit.
A vállalkozások versenyt futnak, hogy ki, meddig képes finanszírozni a nyakán maradt lakásállományt, csakhogy ez nem megy így sokáig’” – adott hangot a témával kapcsolatos véleményének Antal Attila, az Anna-Bau 97 Kft. ügyvezető igazgatója.
