Nem azt nézzük majd, hogy más hazai párt hogyan szavaz, hanem azt, mi Magyarország érdeke – mondta szerkesztőségünkben járva Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom Párt elnöke. A politikussal a közelgő EP-választások kapcsán beszélgettünk.

NAPLÓ: Korábban a Jobbik úgy definiálta magát, hogy EU-ellenes párt, most ugyanakkor az Európai Parlamentbe tart. Ezt az első hallásra akár ellentmondásnak tűnő helyzetet, milyen politizálással kívánják feloldani?
Vona Gábor: Ez csak első hallásra ellentmondás. Mi most is ugyanúgy vélekedünk az Európai Unióról, mint a 2004-ben, csak a körülmények és a lehetőségek változtak. Akkor az volt a célunk, hogy még a csatlakozás előtt jobb feltételeket teremtsünk Magyarországnak. Azóta eltelt öt év, s most úgy látjuk nagyobb eséllyel változtathatunk belülről.

 Európa pártiak vagyunk, de az európai egységet nem úgy képzeljük el, ahogyan azt a Lisszaboni szerződés körvonalazza. Nemzetek európáját szeretnénk, nem pedig európai egyesült államokat. Új irányba kell Európa egységét elindítani, s azt várom hogy a hozzánk hasonló pártok – melyeket a sajtó rendszeresen populista, EU-ellenes pártnak nevez, én inkább EU-realistának – átütő eredményt érnek majd el június 7-én.

NAPLÓ: Melyek azok az ügyek, amikkel kapcsolatban konkrét javaslataik, terveik vannak?
Vona Gábor: Számunkra két fontos kérdést emelnék ki. Az egyik az agrárium helyzete, ami egyébként összeurópai probléma. Azt gondolom ez eredményezi majd a legkeményebb harcokat az EP-ben a következő öt évében. Most különösen fontos lesz, hogy Magyarország ne politizáljon ugyanolyan passzívan és bénultan, mint az előző ciklusban, hiszen a mezőgazdaság számunkra stratégiai ágazat.

A másik ügy egy eddig szinte félve, pironkodva kezelt kérdés, a magyarság kérdése Európában. Az államalkotó nemzeteket figyelembe véve a magyarság a legnagyobb kisebbség Európában. Azt szeretnénk, ha más európai kisebbségek kérdései mellett a magyaroké is terítékre kerülne Brüsszelben. Határozottan támogatjuk az elszakított területeken élő magyarok autonómia törekvéseit.

NAPLÓ: Hány képviselő kijutását látják reálisnak?
Vona Gábor: A közvélemény kutatások alapján 5-6 százalékos a támogatottságunk, ami egy képviselő kijutását jelenti. De, úgy gondolom, ha vannak rejtőzködő szavazók, akkor a minket ért támadások miatt, s a rossz megítéléstől tartva nagyrészt jobbikosok lehetnek.

Bízom benne, hogy a szavazófülke magányában mindenki oda teszi majd az x-et, ahová a szíve diktálja.

Napló: Mit gondol, milyen megyénkben a Jobbik támogatottsága? Vona Gábor: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék igazán a Jobbik erősségei. Itt az átlagosnál jobb eredményt várok. Azt gondolom a választások után nem lesz kérdés, ki a „harmadik erő”.
NAPLÓ: Hogyan tudná megnyugtatni azokat, akikben aggodalmat kelt a Jobbik előretörése?
Vona Gábor: Mindenkit arra kérek hallgasson meg bennünket, s tudja meg valójában kik vagyunk és mit akarunk. Ha megismernek, rájönnek, hogy nincs mitől félniük, hiszen mi rendet akarunk, s azt, hogy az ország fejlődjön, gyarapodjon.

Csak azoknak a pártoknak van félnivalójuk, akik ezt az országot tönkretették. Nem mutyizni megyünk a Parlamentbe, hanem azért, hogy szembesítsük ezeket a pártokat a magyar társadalom véleményével, dühével és elégedeltenségével.