Bálint gazda a Virágkarneválról
91 évesen is lankadatlanul adja a kertészeti tanácsokat, számos közügyet szolgál, várost szépít, hajléktalanokat segít. Munkássága elismeréseként számos díjjal tüntették már ki, és november 17-én megkapja a Budapest díszpolgára címet is.
Gyuri bácsi: Nagy öröm számomra, hogy immár kilencedik alkalommal vehetek részt a zsűri munkájában a virágkarneválon. Mindig kellemes társaságban, hozzáértő művészek, színészek, zenészek között telik a nap, s estére mindig nagyon jó egyetértés és baráti kapcsolat alakul ki közöttünk.
Hogyan bírja erőnléttel a nyári nagy melegben az egész napos fáradalmakat?
Gyuri bácsi: Az ügy fontossága és jelentősége feledteti a nehézségeket. De helyesbítenék, mára már három napossá vált a zsűri munkája. 19-én este végigjárjuk a készülő kocsikat. Ilyenkor van alkalmunk beszélgetni a tervezőkkel, alkotókkal, kivitelezőkkel. Előfordult már, hogy tudtunk segíteni egy-egy tanáccsal.
A főnapon hét óra tájban indul a menet, tíz órára érkezik a Stadionba. A zsűri tagjai megfeszített figyelemmel kíséri a tánc, ének és egyéb művészeti produkciókat, virágmobilokat. Kora délután ülünk össze egyeztetni a véleményeket. A díjak átadására ünnepi fogadáson kerül sor, Debrecen polgármestere, Kósa Lajos nyújtja át a díjazottak nyereményeit és énekes, táncos csoportok adnak műsort. A harmadik nap a hazatérés ideje, s aztán a megelégedett, boldog visszaemlékezés napjai következnek. Évről évre más zsűritagokkal dolgozik együtt Gyuri bácsi.
Milyen tapasztalatai vannak a munkatársakról?
Gyuri bácsi: Három éve Bán Teodóra táncművésszel nagyon sokat beszélgettünk a táncművészet fejlődéséről és megtorpanásáról. Igazán tanulságos és érdekes információkra tettem szert. Mély nyomot hagyott bennem Vásári Tamás debreceni díszpolgár, aki imádja Debrecent, s mindenről csak felsőfokban tud beszélni. A legfennköltebb emberi tulajdonságnak a patriotizmust, a szülőföld szeretetét tartom. Tóth Enikő színművész születésnapi SMS-t küldött nekem. A virág emberi kapcsolatokat intonál. Minden karneválról az emlékezetes hangulat s a felemelő érzés maradt meg mindnyájunkban.
Voltak nehéz pillanatok a zsűrizés során?
Gyuri bácsi: Előfordult már, hogy a zsűri vitatkozott, különböztek a vélemények. De ez a hozzáálláson mit sem változtatott, később is ugyanolyan jókat beszélgettünk. Zavartalanul bonyolódott le mindig a nagyszabású rendezvény, mely a Főnix dicsősége, az alapos és pontos szervezés, a sok ezer ember bonyodalom-mentes mozgatása, irányítása.
Alakultak ki kapcsolatok az évek alatt debreceniekkel?
Gyuri bácsi: A debreceni kertbarát körökkel már régóta jó kapcsolatot ápolunk, rendszeresen hívnak előadásokra, kiállítás megnyitókra. A virágkarneválok idején mindig tervbe veszem, hogy találkozom velük, aztán rendszerint nem kerül idő rá a három nap forgatagos eseményeiben. A gyöngyösi gimnáziumban tanárom volt a debreceni Bán Imre tudósprofesszor, akire mindig nagy tisztelettel emlékezem.
Mivel telik a nyár Bálint gazda számára?
Gyuri bácsi: A szokásos kötelezettségek, a Nők Lapjába írok cikkeket, a Családi Lap minden számába egy-egy aktualitást. Az új könyvemet is írom, „Legendás növénytársaink” címmel, amelyből az IPM magazin folytatásokat közöl. A körülöttünk élő növények irodalmi, történelmi, zenei kapcsolódásairól, vonatkozásairól írok, s ez igen sok kutatómunkát igényel. S a szokásos gyulai nyaralás is előttünk áll még, jó néhány esztendeje visszajárunk egy-egy hétre Gyulára strandolni, pihenni.
Gyuri bácsi a leveleit a „Kedves Húgomnak” címezi. Megtudhatnánk róla közelebbit?
Gyuri bácsi: Nincsen húgom, két nálam jóval idősebb nővérem volt. kitaláltam magamnak egy húgocskát, barna hajút, kék szeműt. Azt is tudom, milyen ételeket szeret, milyen a kapcsolata a családtagjaival. Amikor leülök megírni a szokásos levelet neki, akkor beleviszem azt a szeretetet, ami az olvasóktól árad felém, s amely megtisztel és életben tart. A levelek hangulata ennek köszönhető, s az élő személy megadja az objektivitás lehetőségét.
