2. Szent István napi rockfesztivál

Az előkészületek nem kis munkát
és energiát igényeltek, hisz 17
zenekar megszólaltatása egy napon, az nem
mindennapi feladat. A 2. Szent István
napi rockfesztivál kitalálója
és atyja Derzsi Vezér a
legtökéletesebb technikával vonult
ki e napon, hogy méltóan tudjanak
megemlékezni hazai rockzenekarokkal
államalapításunk
ünnepére.

A tavaly kitalált és
megvalósított esemény még
nehézségekbe ütközött,de
az idei rockfesztivál elől már
minden akadály elhárult. A
kastélykert színpadát az
önkormányzat biztosította a
résztvevő zenekarok részére,
ami egy tökéletes helyszín egy ilyen
rendezvényre. A délelőtt
tízkor kezdődött monstre
fesztivált fiatal,még szárnyaikat
bontogató zenészek kezdték.
Németi Dániel egy
feltörekvő helyi srác, aki egy kicsit
populárisabb hangvételben mutatta be
tudását, társával a
bájos Laurával. A
nyitó számok után sorra
következtek olyan zenekarok, mint a Smith Rock
Family, a Monkey Cave, a 06-90,
stb. Ahogy telt az idő úgy kerültek
elő a kalapból a nevesebb és
ütősebb formációk. A
Magyarock, a Karantén, a
Chrom Rt már mind-mind letettek valamit
a rockzene asztalára. Az ő
zenéjük már komolyabb
érdeklődést mutatott,hisz a
délutáni órákra szinte
pillanatok alatt benépesült a
fesztivál helyszine, nem kis
megnyugvással töltve el a
Vezért. Ekkor már szinte
megállás nélkül
dübörgött a Rock and Roll,
messzire hirdetve a városban, hogy a Rock
Örök és Elpusztíthatatlan.
A zenekarok kőkeményen nyomták.
Fantasztikus tehetségek tépték a
húrokat, püfölték a dobokat,
pontos precizitással, néha
extázisban. Talán kiemelkedik a
fesztiválból egy csapat, ami mellett nem
lehet elmenni szó nélkül. A
Rom zenekarról van szó, akik
trió formájában játszanak.
Fantasztikus összhangban voltak a srácok,
amit a közönség néha
szájtátva nézett. A dolog
érdekessége, hogy ezek a srácok
még a 15 éves kort sem
lépték át. Mi lesz még
ezután. S eljött a nap egyik
fénypontja. Derzsi Vezér
zenekara a Diktátor lépett fel.
Ismét előkerült a
hófehér gitár, melynek dallamai
pillanatok alatt megmozgatott mindenkit. Hihetetlen
tempót diktált a
Vezér, s azért itt
már látszott hogy ők nem ma
kezdték ezt a fajta zenélést.
Nagyon szépen szólt a cucc a
Vezér szárnyalt, s a
reményeknek megfelelően ekkora már
több száz rockbarát éltette
ezt a műfajt. Az utolsó akkordok
elcsendesedése után szinte az
egész szinpadot átrendezték, hisz
következett az est nagyágyúja. A
zsúfolásig megtelt
kastélykertben,némi szünet
után robbant a Pokolgép.
Elementáris erővel indítottak,
szinte a szív egyszerre lüktetett a
hangszerekkel. Rudán Joe torka
teljesen kettévágta az
éjszakát, felébresztve
ezzel az esetleg mély álomba
szenderülteket. Pillanatok alatt megmozdult az
egész közönség,együtt
énekelve sok-sok régi
számot,balladát a zenekarral. A
megállás nélkül
játszó banda tényleg
méltó volt a nevéhez, hisz pokoli
színjáték közben,pokoli
előadást tartottak. A vissza-vissza
már akkor elkezdődött amikor csak
apró jeleket lehetett látni abból,
hogy esetleg vége a koncertnek. Fantasztikus
előadás volt, de fantasztikus volt az
egész nap is. A koncert végén
szinpadra hívták az agyat, Derzsi
Vezért, s megköszönték
neki ezt a felejthetetlen napot. A vastaps közben
is beszélni próbáló
zenész kiemelte,hogy szeretné ha ez a
dolog hagyománnyá válna,s egy
kisebb Woodstock jelleget is kapna ez a hely.
Külön megköszönték
Kerekes Zoltánnak és
párjának Dobi
Erikának lelkiismeretes és
önzetlen munkáját, amit a
rockfesztivál
megvalósulásáért tetttek,
segítve ezzel a Vezér
munkáját. A 2. Szent István
napi rockfesztivál
lenyűgöző, tökéletes
és csodálatos élmény volt.