Hiánypótló köteteket mutattak be az egyetemen

Hiánypótló köteteket mutattak be az egyetemen
© Fotó: unideb.hu
Debrecen – A fiatalok politikai-közéleti aktivitását tekintve sereghajtók vagyunk Európában – ez is kiderül az egyetemi kutatók újonnan megjelent könyveiből.

Három új kötetet mutattak be a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékén április 21-én, amelyek a közfoglalkoztatással, a felnőttképzéssel és az európai fiatalok radikalizmus-vizsgálatával foglalkoznak.

Szabó Andrea a Debreceni Egyetemen végezte doktori tanulmányait, disszertációjából készült el most megjelent, A közfoglalkoztatás a gazdasági ciklusok kontextusában című könyve. A szerző a XX. század második felének két nagy gazdasági válságát, a rendszerváltáshoz köthető transzformációs recessziót és a 2008-as világgazdasági válságot hasonlítja össze, illetve ezek hazai vonatkozásait kutatja. Mindkét időszakban kiemelten foglalkozik a munkanélküliség gazdasági és társadalmi következményeivel és az állam legnépszerűbb beavatkozási eszközével, a közfoglalkoztatás rendszerével. Következtetései szerint a közfoglalkoztatás eszköztárában nem lehet érdemi mennyiségi vagy minőségi fejlődést kimutatni a vizsgált két évtized alatt. A hazai foglalkoztatáspolitika ugyanazon megoldást kínálta az egyre változatosabb összetételű célcsoportoknak. Az érintettek a reintegráció helyett újabb közfoglalkoztatási programokba kerültek, beragadtak az állami ellátórendszerbe és csak minimális arányban jutottak vissza a nyílt munkaerőpiacra.

Ábrahám Katalin, a Szociológia és Szociálpolitika Tanszék kutatója Felnőttként az iskolapadban című kötetében a felnőttképzés szereplői körében végzett kutatását publikálta, a nem érettségizettek felnőttképzésekbe bevonódását és motivációit vizsgálja könyvében. Ábrahám Katalin megállapította, hogy férfitöbbség van ezen a területen, a hátrányos helyzetből a férfiaknak van lehetőségük könnyebben kilépni. A vizsgálatokból kiderült, már kis eltérés is nagy társadalmi különbséget eredményez: szakmunkás végzettség elég ahhoz, hogy valaki többszörös előnybe kerüljön a képzésekbe belépéskor vagy a munkaerőpiacon. A vizsgálatból kiderült: hiába történt meg az elmúlt évtizedekben az oktatás expanziója Magyarországon, a leszakadó magyar térségekben továbbra is alacsony az iskolázottság szintje.

Tizennégy európai ország kutatói vettek részt abban a vizsgálatban, melynek eredményeit Eternal return? The Specter of Radicalism among Young People In Europe and Hungary címmel Murányi István, a Szociológia és Szociálpolitika Tanszék docense rendezte tanulmánykötetbe. A vizsgálatokból kiolvasható, hogy a radikalizmus, populizmus terjedése európai jelenség, a posztkommunista országokban azonban erősebb a radikalizmus megjelenése a fiatalok körében. A kutatásban a tizennégy európai partner azt is vizsgálta, hogy milyen a fiatalok politikai-közéleti érdeklődése, cselekvési aktivitása: Magyarország az utolsó helyen végzett.

– Debreceni Egyetem –








hirdetés