Hiánycikk lett a kétkezi munkás

Hiánycikk lett a kétkezi munkás
© Illusztráció: AFP
Hajdú-Bihar – A szomszédos megyékből, sőt Romániából is toboroznak munkaerőt a hajdú-bihari cégek.

Az agráriumban már nemcsak az a baj, hogy a szakképzés elégtelensége miatt nincs elég mezőgazdaságigép-szerelő, traktoros, kertész vagy éppen állatgondozó, de betanított munkást is mind gyakrabban a megye-, vagy akár az országhatáron túlról kénytelenek „leigazolni” a cégek.

Nincs átjárhatóság

– Jelenleg a közfoglalkoztatás és a versenyszféra között nincs átjárhatóság, ezért célszerű lenne lehetővé tenni, hogy például a mezőgazdasági idénymunkák idejére a közmunkások egy részét át lehessen irányítani a versenyszférába. Ez jobb lenne a közmunkásnak, hiszen nálunk a közmunkabér két-háromszorosát kapná, megoldódna a cég munkaerőgondja, ráadásul az állam is jobban járna, hiszen erre az időre nem terhelné a költségvetést az átvettek közfoglalkoztatási kiadása – osztotta meg velünk javaslatát Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója. Elmondása szerint a zöldség-gyümölcs ágazatukban éves szinten több hónapon át tudnának munkát adni százszámra olyan embereknek, akik most közfoglalkoztatottként ennek legfeljebb a töredékét viszik haza. – Január-február a kertekben a metszés ideje, júniusban elkezdődik a cseresznye és a meggy szedése, majd következik az alma, egészen novemberig. Munka tehát lenne bőven, csak munkaerő is kellene. Jelenleg ott tartunk, hogy kényszerűségből a szomszédos megyéből szállítjuk ide az embereket – mondta.

Valós a probléma

Kísértetiesen hasonló problémákkal küzd a megye másik meghatározó zöldség-gyümölcs-előállító nagyüzeme, a derecskei központú Havita Tész is. Szabó Viktor ügyvezető igazgató úgy fogalmazott, hogy ők az év minden napján átlagosan 10-15 alkalmi munkavállalót foglalkoztatnak, és ez a szám a betakarítási munkák idején a napi 150 főt is eléri. „Valós probléma az, hogy aki éppen közfoglalkoztatottként dolgozik, az nem szegődhet el alkalmi munkára. Ilyenkor a polgármesterek is tehetetlenek, pedig ők is nyilván azt szeretnék, ha a közmunkások minél nagyobb hányada értelmes munkát tudna végezni. Jó lenne, ha a törvényalkotók fülébe is eljutna ez a probléma, hiszen a mostanra kialakult helyzet igazából senkinek nem jó. Rossz a közmunkásnak, aki bár módja lenne rá, nem vihet több pénzt haza, rossz a cégeknek, hiszen a kétkezi munkás napjainkra hiánycikk lett, és rossz a költségvetésnek is, hiszen a közfoglalkoztatásnak is jelentős költsége van” – fogalmazott Szabó Viktor, aki egyben megoldást is ajánlott a kétarcú jelenségre. Szerinte intézményesen lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy a mezőgazdasági idénymunkák idejére a közmunkás-státusz felfüggeszthető, a közmunkás pedig a versenyszférába átirányítható lehessen.

– Petneházi Attila –


Kit érdekel a munka?!

A hajdúböszörményi munkaerő-toborzáson megjelent 300 ember közül 150 már akkor elhagyta a termet, amikor megtudták, hogy ha nem hallgatják végig a tájékoztatót, akkor sem veszítik el a jogosultságukat a közmunkára. Az ott maradt 150 főből 120 azt követően távozott, amikor kiderült, hogy a napi nyolc órás vágóhídi munkáért (igaz, céges busszal) ingázniuk kellene. A még mindig ott maradt 30 ember közül 12 nyilatkozott úgy, hogy kipróbálja a felajánlott munkát. Másnap, a vállalati autóbuszt azonban már közülük is csak 1(!) fő várta. Háromszázból egy…

 

 








hirdetés