Hiába a (c)sok pénz, nem vállal több gyereket a magyar

Akt.:
Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: huffingtonpost.com
Debrecen – Nem a család- és otthonteremtési kedvezmény fogja megállítani a népességcsökkenést.

– Valószínűleg még akkora hatása sem lesz az új család- és otthonteremtési kedvezmények (csok), mint a 70-es évekbeli lakástámogatási rendszernek, pedig az intézkedés akkor sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen bár a nők előrébb hozták a gyerekvállalást, nem született több baba – mondta Czibere Ibolya szociológus. A szakember szerint, az erős középosztályt megcélzó csok ráadásul a házasság alapú együttélési formát várja el, ezzel kiszorítva a középosztály egy jelentős részét, hiszen egyre emelkedik azoknak a száma, akik házasságot nem tervezve, élettársi kapcsolatban élnek.

A csok hiába kecsegtet tíz plusz tíz millió forint kedvezményes hitellel, a szociológus véleménye szerint, még túl közel vagyunk a válsághoz, mely által sok a negatív tapasztalat, illetve épp a deviza hitelek miatt a magyar társadalom vidéken élő része borzasztóan szegény, eladósodott, nincsenek tartalékaik, így jövőt tervezni sem tudnak.

– Biztos lesznek olyanok, akiknek ez a jogszabály befolyással lesz a gyerekvállalási kedvre, de alapvetően a három gyermek nem annyira jellemző a magyar társadalomra – fogalmazott Czibere Ibolya.

Két gyerek a vágyott

Hazánkban a nők többsége két gyermeket szeretne, az élveszülések száma átlagban mégis csal 1,35. – Alacsony hazánkban a születési arány, de nem rendkívüli módon. A lengyeleknél és olaszoknál például nálunk is kevesebb gyermek jön a világra. Mindenhol más ok áll a háttérben, Magyarországon nem csak a nők, de a férfiak helyzete is közre játszik – hangsúlyozta a szociológus. Mint mondta, a 30-as éveiben élő nők 16 százaléka, a férfiak 27 százaléka, míg a negyvenes éveiben járó férfiak 19 százaléka él a szülőkkel, s jelentős arányuk még sosem költözött el otthonról. Mindez abból következik, hogy nem sikerült anyagilag függetlenedni, vagy partnerkapcsolatot találva leszakadni a szülőkről. Ez például kritikus pontja a gyermekvállalási kérdésnek. – A kitolódó lehetőségek miatt, tovább maradnak gyerek státuszban a fiatalok, s elmúlnak 30 évesek mire megszületik az első gyerekük, a biológiai óra azonban ketyeg. A válások sem segítik elő a több gyermek nemzését: az átlagos házasság tartam váláskor 13 év, s nagy arányban az első gyerek megszületését követően bomlik meg a kapcsolat. Ebben a folyamatban a második, vagy akár a harmadik gyerek megszületésnek nincsen esélye – fűzte hozzá Czibere Ibolya.

Egzisztencia kérdése

Kutatásokból kiderül, hogy minél magasabb a végzettsége egy nőnek, annál inkább nagyobb kockázatot vállal a több gyerek megszületésével, ugyanis ezzel hátrányba kerül a munkaerő-piacon, mely férfi centrikus abból a szempontból, hogy egy folytonos pályát feltételez. Akinek ez megtörik, hiszen gyermekvállalás miatt ki kell lépnie, annak nem igazán kompenzálják. Kérdéses, hogy azokat a jövedelmi kieséseket, vagy az előrelépési lehetőségeket be tudja-e hozni a nő, amit egy férfinak soha nem kell. Veszélyforrást jelent továbbá a hosszú távollét is, ha valaki például két évre kiesik a munkából, annak kevés esélye van visszakerülnie. Ez komoly hátrányokat eredményez, s nem csak a nők, sokszor a párok együtt mérlegelnek, be merjék-e vállalni ezt a rizikót, hiszen tudjuk jól, ma már nem lehet egy fizetésből élni – nyomatékosította a szociológus, aki hozzátette: a Skandináv országokban és Franciaországban először ezrelékekben, most már százalékokban emelkedett a gyerekszám, mely többek között annak köszönhető, hogy nem engedik, hogy a nők sokáig otthon maradjanak a gyerekkel, illetve olyan intézkedéseket hoztak, ami miatt nagyobb eséllyel tudnak visszamenni dolgozni.

Szemléletváltás

A szociológus úgy gondolja, sokkal nagyobb eséllyel születne több gyerek akkor is, ha az elszegényedett térségekben munkahelyek jönnének létre, ezzel lehetőséget adva az embereknek arra, hogy jövedelmet szerezzenek maguknak. Hasznos volna továbbá, ha a politikusok nem a tradíciókat próbálnák felerősíteni, hanem tudomásul vennék, hogy – mint minden fejlett európai országban – hazánkban is színes együttélési formák (például élettársi kapcsolat, látogató kapcsolat, utóbbiban már 500 ezren élnek) léteznek. – Nem kellene sémába szorítani a magyar társadalmat, mert az emberek tudják mi a jó nekik. Ha abban kapnának megerősítést és támogatást, ahogy ők az életüket elképzelik, akkor valószínűleg a gyermekvállalási kedv is megnőne – vélekedett a szakember.

– Pálfi-Tóth Zoé –


U alakú görbe

A gyermekvállalási tendencia egy U alakú görbét ír le, melynek egyik szára a nagyon szegényeket, a másik a nagyon jómódúakat jelenti; ők vállalnak több gyermeket. Ahogy lefelé haladunk, a középosztályt találjuk, tehát azt a réteget ahol kevesebb gyermek születik, holott itt található a legnagyobb létszámú népesség.

Látogató kapcsolat

Ebben a típusú partnerkapcsolatban a felek külön háztartásokban élnek. Jellemzője ezen felül, hogy kizárólagos, vagyis a partnereknek nincsenek más tartós párkapcsolatai; nem „egyéjszakás” kalandokról van szó; és a külvilág előtt nyíltan vállalt.



Sporthírek






hirdetés