„Hej regö rejtem!” – hangoztatták

Debrecen – Sík Sándor Regös ének című versének részlete mindenkinek ismerős lehet gyermekkorából.

A Motolla Egyesület tagjaiból verbuválódó Debreceni Regösök azért járják az évnek ebben a szakában a várost, hogy segítsék a természet megújulását, és bőséget, termékenységet varázsoljanak.

– A regölés a téli ünnepkör egyik meghatározó népszokása, melyet valószínűleg a Kárpát-medence egész területén végeztek, de csak bizonyos területeken maradtak meg a nyomai, például Székelyföldön és a Dunántúlon – mondta Gyöngy Péter, a Motolla Egyesület elnöke. Az egyik legősibb népszokásunk tulajdonképpen az adventi várakozás betetőzése: Jézus Krisztus megszületésével elhozta nekünk a fényt, a regölés pedig ezt a fényt hivatott megerősíteni. A regösénekek termékenységvarázsló, összeregölő, jókívánságokat nyújtó énekek. A regösök karácsony másnapján, azaz december 26-án indultak útnak, s látogatásaik egészen vízkeresztig tartottak. A házak előtt megállva kérdezték, „szabad-e regölni”, majd a háziaktól bebocsátást nyertek. A regösök többnyire olyan helyeken kopogtattak, ahol házasulandó fiatal pár volt, az ő összeregölésük a népszokás egyik meghatározó eleme volt. Emellett sok jót kívántak a gazdának és a ház lakóinak, bőséget terményekben és háziállatokban, s ezért cserébe illett őket megvendégelni, a tarisznyájukat megtömni. A Debreceni Regösök immár huszonöt éve őrzik e hagyományt, és 2017-ben bekerültek a Debreceni Értéktárba és a Hajdú-Bihar Megyei Értéktárba.

Közösen regöltek

Szombaton délután a Homokkerti Közösségi Házban a Motolla Egyesület tagjainak jóvoltából a gyerekek három órától regösbotot készítettek a felnőttek iránymutatásával, s megtanultak egy regöséneket is: ebben az évben Nagy László költőnk által gyűjtött iszkázi regöséneket választották a szervezők. Hat órakor pedig a Debreceni Regösök előadásában hallgathatták meg a Kárpát-medence jellegzetes regösénekeit és a hozzájuk kapcsolódó újévi köszöntőket, amelyekkel áldást és bőséget kívántak a háziakra.

PtkI