Hazai élelmiszert a polcokra!
Hajdú-Bihar – Egyre többen keresik a
hazai élelmiszert, még annak ellenére
is, hogy néha drágább.
Ma már azok is kétszer
átgondolják, hogy mit tesznek a
bevásárlókosárba, akik
korábban talán nem is figyeltek oda, mennyibe
kerül egy kiló kenyér vagy egy liter
tej. Elsődleges szemponttá vált az
ár.
De megfigyelhető egy másik tendencia is: az
emberek a pénzükért mind
jobb minőséget várnak.
Talán ez lesz az a pont, ahol a hazai áru
„felértékelődik” –
például a
gázosítással érlelt
külföldi gyümölcsökkel
szemben. De ahhoz, hogy a vásárlók
a magyar árut
választhassák az is kell, hogy
megtalálják azt.
A piacon van
A debreceni nagypiacon ez ma már könnyen
megy – az egységesített
ártáblákon kötelező
ugyanis feltüntetni a
származási országot
– ottjártunkkor az eladásra
kínált
zöldségek-gyümölcsök
háromnegyede (leszámítva a
déligyümölcsöket, és
néhány szezonon kívüli
zöldséget) hazai volt.
– Hetente kétszer járok piacra,
és mindig magyar árut
vásárolok. Ha nincs kiírva, akkor
megkérdezem honnan van – mondta
Kutasy Jenő. – Van olyan
vevőm, aki inkább az ezer forintos hazai
paradicsomból vesz két szemet, mint az
olcsóbb, de kevésbé ízletes
importból egy zacskóval –
magyarázta Kárándi
Zsoltné kereskedő, aki
áruja egy részét
termelőktől másik részét
a nagybaniról szerzi be.
– Sokan azt mondják, hogy vinnék a
hazait, de nincs rá pénzük –
mondta Fehér István,
árus.
A multiknál ritkább
„Az élelmiszer-kiskereskedelemben
legkésőbb június
30-ától az
értékesített áruk 80
százaléka magyar eredetű lesz”
– jelentette be február
közepén Gráf József
agrártárca-vezető, de nem
tért ki külön a
hipermarketláncok polcain
található termékekre.
Mind közül talán oda a legnehezebb
„bejutnia” a magyar áruknak. S azok
a termelők, akiknek nincs módjuk vagy
idejük a piacra hordani a készletet,
választhatnak: vagy „nyomott
áron” adják el a
zöldséget-gyümölcsöt, vagy
hagyják a fán/földben, mert
még leszedni se éri meg.
Ennek a tarthatatlan helyzetnek az
enyhítésére hozták
létre az úgynevezett szociális
bolthálózatot, mely egyrészt
piacot biztosít a hazai termelők
árujának, úgy, hogy kihagyja a
viszonteladókat, másrész
ezáltal olcsó jó
minőségű magyar árukhoz
juttatja a vásárlókat.
– Tudjuk, hogy az Unióban nem a
protekcionizmus a megoldás, de
kénytelenek vagyunk kiharcolni, hogy a magyar
áruk is a polcokra kerülhessenek.
Egyébként Nyugaton is ezt
csinálják, csak jobban, és
régebben.
Ausztriában például csak
akkor kerülhet külföldi áru a
pultra, ha a hazai szezonja már lejárt
vagy még nincs – mondta lapunknak
Örvendi László, a
Magosz megyei elnöke.
– Kezdeményezésünkhöz
eddig közel száz termelő csatlakozott,
és több mint 500 bolt jelentkezett a
Magosznál, hogy csatlakozna a
bolthálózathoz –
tájékoztatott Örvendi
László, akitől azt is
megtudtuk: a sikert és azt, hogy a magyar
árukra igenis van kereslet, a boltok
2-5-szörös forgalomnövekedése is
jól bizonyítja.
Eddig nyolcan csatlakoztak a hálózathoz,
s második vidékiként
szintén egy megyénkbelit
köszönthetünk, szerdán nyitott
meg ugyanis az első hajdúszoboszlói
szociális bolt.
Minőségi alma; főként külföldre |
– A minőségi magyar almának milyen esélye van a belföldi piacon az importtal szemben? Szabó Imre, a derecskei Kasz-Coop Kft. ügyvezetője válaszát egy adattal kezdi, ami azonban sok mindent elárul a helyzetről; azt mondja, az évi négyezer tonna almájuk 80 százaléka exportra megy. „Az a helyzet, hogy jobban boldogulunk külföldön. Egyrészt ott a minőséget inkább megfizetik, másrészt (és ezt is őszintén el kell mondani) itthon a számlanélküliséggel nem tudunk versenyezni” – osztotta meg velünk szempontjaikat a szakember. A hajdúnánási Tedej Zrt.-nél a kilenc intenzív almafajta összesen mintegy 3 ezer tonna termést hozott. Mint Kőrösi Róberttől megtudtuk, a tavalyi termésük 15 százaléka ipari alma volt, az étezésinek pedig negyven százaléka ment exportra, a többit főként tészeken keresztül értékesítették. |
